„Cifra” műsorok az Ungvári járásban

2018. november 23., 14:44 , 931. szám

Ismét Kárpátaljára látogatott a győri Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület. November 15–18-án a Magyar Köztársasági Elnöki Hivatal támogatásával „Összefogás a gyerekekért” mottóval három helyszínen tartottak kézműves-foglalkozásokkal egybekötött táncházat. Pénteken a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakói örülhettek. Majd Rátra mentek, ahol a Szent Mihály családi típusú gyermekotthonba a „Cifra-mulatságokon” kívül egy nagy összegű pénzügyi támogatást vittek.

Szombaton Csapra látogatott a Cifra-csapat. Itt is lelkes várakozás előzte meg érkezésüket. Szaniszló Mariannától, a Csapi 2. Számú Széchenyi István Középiskola szervező pedagógusától megtudtuk, hogy az egyesület másodszor jár az iskolában.

– Tavaly táncházat és kézműves-foglalkozást tartottak. A gyerekek nagyon élvezték, és az idén is várták az egyesületet. Felcsillant a szemük, amikor meghallották, hogy ismét ellátogatnak hozzánk – ráadásul ingyen, és minden kelléket ők hoznak. Nem titok, hogy az alapanyagot nem mindenki tudja megvenni – mondta, miközben folyamatosan érkeztek a tanulók, többnyire alsósok, de voltak 8–9. osztályosok is, az első osztályosok pedig szülőkkel érkeztek. – Mi, pedagógusok is örülünk a rendezvénynek, mert egyrészt magyar zenét játszanak, ami, ugye, ritkaságszámba megy. Ráadásul zsúfolt az órarend, a munkaórák számát csökkentették, így kevés idő marad a kézműveskedésre.

Az iskola felső szintjén zsibongó gyermektömeg várta az anyaországi csapatot. S a lelkes, hangos fogadtatást követően szájukra lakatot téve, szemüket tágra nyitva figyelték a tanító néniket. A táskákból előkerült a zsineg, ragasztó, papír, olló és sok egyéb. Az ügyes kis kezek gyors mozgásba kezdtek, s közben a terem másik részéből hangulatos magyar népzene szólt.

Nagy Lívia pedagógussal az egyik asztalnál beszélgettünk:

– Két dologgal készültünk. A kisebbek gyufásskatulyából emlék- vagy titokkönyvet készítenek, amelybe saját kis titkaikat, idézeteket írhatnak, de ajándékba is adhatják. A másik, ami most nagyon népszerű, egy fonalból készült bagoly. Szívószál segítségével hajtogatjuk a fonalat, s a végén egy jópofa bagoly jön ki, rakunk rá szemet, fület, orrot. A gyerekek első reakciója: „Úristen! Hogy lesz ebből bármi is?” Majd pillanatok alatt rááll a kezük, gyorsan elsajátítják a technikát, és mindig az a vége, hogy „hadd csináljunk még egyet” – avatott be a műhelytitkokba a tanítónő, aki elmondta, hogy egy régi táncos csapat tagjaiként maradtak együtt, elsősorban baráti körként, most pedig már társadalmi alapon működnek. A közösség sokrétű tevékenységet végez, elsősorban gyermekek körében, ennek egy része a kézműves-foglalkozás. Attól függően választják ki a megfelelő feladatokat, hogy milyen korosztályhoz mennek.

Aki gyorsan végzett, az népi motívumos színezőket kapott. Majd amikor már minden résztvevő kiélte a kreativitását, következett a mozgás: közös tánccal zárták a műsort.

Deésy Gábor, a Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke megjegyezte, hogy nem először járnak a térségben, Csapon sem.

– Az egyesület Magvető programjával érkeztünk Kárpátaljára, immár hatodik esztendeje. Alapvetően a ráti és a nagydobronyi gyermekotthonokat látogatjuk, de számos más település óvodájában és iskolájában is vendégeskedtünk. Mindig arra törekszünk, hogy az itt élő gyerekekkel kulturális foglalkozásokat tartsunk. Minden esetben zenekarral érkezünk, akik egyfelől bemutatják a hangszereiket, engedik a gyerekeknek, hogy megszólaltassák azokat, emellett meg is táncoltatjuk őket. A Kárpát-medencei magyarság kultúrájából merítünk, amit nehéz egy délután bemutatni. Könnyebb, egyszerűbb táncokkal ismertetjük meg a gyerekeket, hogy legyen sikerélményük a tánctanulás során – jegyezte meg Gábor.

Magyarországon óvodásokkal foglalkoznak, de a külhoni magyar közösségekben nem szabnak korhatárt, mindig a helyiekre bízzák, hogy kit hívnak meg, milyen korosztály él az általuk felkínált lehetőséggel. Most is így történt. Elmondása szerint Kárpátalján és a határontúli magyar közösségekben mindig más vendégeskedni, itt sokkal erősebb összefogást tapasztalnak. Otthon is szeretik a foglalkozásaikat, de itt az izgalom, amit a gyermekek szemében látnak, más, mint amit otthon tapasztalnak.

– Tény, hogy minél kisebb a gyermek, annál könnyebben tudjuk megfogni. De ez nekünk is feladat, mert a cél, hogy az idősebb generációkat is megszólítsuk. Törekszünk arra, hogy minél több helyre eljussunk. Mostanáig évente egyszer tudtunk jönni – mondta az egyesület elnöke. – Az idei év különleges, mert nyár elején városunkban, Győrben vendégeskedett az iskola egy 50 fős csapata. Ezzel is arra törekedtünk, hogy a csapi gyerekek barátságokat tudjanak kötni a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium diákjaival, ami meg is történt, jól sikerült, hamarosan a győri diákok több napos utazását tervezzük Balogh Líviával.

Mi szeretettel jövünk, sőt minden alkalommal anyagi támogatást is hozunk. Örömmel tapasztaljuk, hogy Ráton látunk egy munkafázist, aztán egy év elteltével már elkészül, élettel megtöltött. Idén a ráti gyermekotthon számára egy nagyobb pénzösszeget tudtunk összegyűjteni, amellyel a szakiskola és a kápolna építését támogatjuk. „Cifra” lesz a tető.

– Kacsával, vagyis Deésy Gáborral öt éve ismerjük egymást. Minden évben visszajárnak a ráti és a nagydobronyi otthonba, hogy kézműves-foglalkozásokat és a táncházat tartsanak a gyerekeknek, és egy-egy gyűjtés révén pénzösszegekkel is támogatják ezeket az intézményeket. Az idén is így történt. Régóta ismerve egymást, nyáron belevágtunk egy közös táboroztatásba, a csapiak 5 tartalmas napot töltöttek családoknál Győrben. Az ott szervezett koncertek bevételét, egymillió forintot hozták most el, amit ezúton is köszönünk – mondta Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület alelnöke.

Fajkusz Attila, a Soproni Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese, népzenész, zenekarvezető, aki már a Cifra Műhely születésénél is ott volt, elmondta, hogy főleg magyar népzenét játszanak, amire lehet mozogni, táncolni.

– Szeretnénk bemutatni a magyar népi kultúrának ezt a nagyon színes oldalát. Fontos, hogy a gyerekek kiskoruktól fogva megismerkedjenek a népzenével, és nemcsak azért, mert ez a szellemi örökségünk, amit tovább kell vinni, hanem azért is, mert az a mozgás, amit a néptánc ad a gyerekeknek, nagyon hasznos a fejlődésüket tekintve is – mondta végezetül a népzenész.

R. V.