Az elhurcolt (h)ősökre emlékeztek Bátyúban

2018. november 29., 08:35 , 932. szám

November 25-én emlékeztek meg Bátyúban a hetvennégy évvel ezelőtti szörnyűséges történésről, az 1944-ben sztálini lágerekbe elhurcolt emberekről, akik a legdrágább dologgal – életükkel – fizettek magyarságukért.

A község református templomában tartott istentiszteletet követően gyűltek össze a megemlékezők a templom kertjében álló emlékmű előtt, ahol a Himnusz eléneklése után Béres László lelkipásztor felolvasta az alkalomra választott, biztatóan hangzó igét: „Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és győzelmes jobbommal támogatlak” (Ézsaiás könyve 41:10).

Az imádság után Szántó Edit, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Bátyúi Alapszervezetének elnöke mondott beszédet. „Nemzeti történelmünk gyászos időszakára emlékezünk ma: 1944 őszére, amikor a kárpátaljai civil lakosság ezreit lágerekbe hurcolták. Egyetlen bűne magyarsága volt annak a 23 ezer magyar férfinak, akiket háromnapos málenkij robotra vittek” – kezdte beszédét. A továbbiakban felidézte a borzalmas eseményt. A községből 38 férfi soha nem tért haza szeretteihez a sztálini táborokból. Szántó Edit Brenzovics Lászlónak – a KMKSZ elnökének – az egy héttel ezelőtti szolyvai megemlékezésen mondott beszédéből idézett: „Meghajtjuk fejünket a kárpátaljai magyarság tiszta emléke előtt, és mindent megteszünk, hogy hasonló bűntény soha ne történjék meg.” Az emlékezés fontos: emlékezni elhurcolt (h)őseinkre, emléktáblát avatni tiszteletükre. A KMKSZ Bátyúi Alapszervezetének kezdeményezésére 1992-ben felavatott emlékmű „legyen mementója a tragikus kornak. Figyelmeztessen mindnyájunkat, hogy soha többé ne engedjük, hogy megalázzanak nemzetiségünk, vallási hovatartozásunk miatt” – fűzte hozzá Szántó Edit.

Hajgató Tamás beregszászi magyar konzul beszédében emlékeztetett: a szovjet munkatáborok több kárpátaljai áldozatot szedtek, mint a két világháború összesen. A konzul is aláhúzta: a málenkij robotra kárhoztatott emberek bűne mindössze magyar nevük, származásuk volt. Emlékük ébrentartása a magyar emlékezetpolitika szerves részét képezi. „Ma fejet hajtunk a kommunizmus áldozatai előtt, mely áldozatok meg kell, hogy tanítsanak minden nemzedéket és nemzetet arra, hogy elfogadhatatlan minden háború, fogság és erőszak” – szögezte le.

A múlt évszázad szörnyűségeinek kiváltó okaként az emberség hiányát nevezte meg beszédében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. „A világban sokan könnyen nyúlnak fegyverekhez, de nekünk emberségünket azzal kell kifejeznünk, hogy békepártiak vagyunk és leszünk” – mondta.

A beszédeket követően a Bátyúi Együtt Nyugdíjasklubnak a lágerekbe elhurcoltak emlékére összeállított énekes-verses műsorát láthatta, illetve hallhatta a fejet hajtó közönség. Az idős hölgyekből álló csoport előadásában megragadta a lényeget: felidézték az ősök emlékét, ami sok emlékező szívéhez eljutott, s könnyeket csalt az emberek szemébe. A rendezvény az emlékmű megkoszorúzásával végződött.

Csuha Alexandra