A kanyaró nem tágít

Az elmúlt év azonos időszakához képest a többszörösére nőtt idén januárban a kanyarós megbetegedések száma Ukrajnában. Az országos helyzetről a strana.ua készített összeállítást.

Az Egészségügyi Minisztérium hétfői tájékoztatása szerint csupán januárban (2018. december 28. és 2019. február 1. közötti időszak) 15 095 megbetegedést jegyeztek fel. Összehasonlításképpen: tavaly januárban mintegy háromezren betegedtek meg kanyaróban, vagyis a betegek száma az ötszörösére nőtt.

Ami a megbetegedéseknek az országon belüli eloszlását illeti, a legtöbb esetet Lemberg (Lviv, 2651), Vinnicja (1383), Rivne (1389), Hmelnickij (1058) megyékből és Kijevből (1214) jelentették. Január végéig hatan haltak meg a kanyaró szövődményeitől Ukrajnában, míg 2018-ban összesen 16 halálesetet követelt a betegség.

Az adatokból ítélve Kárpátalja hosszú idő után most kikerült az országos „élmezőnyből” a megbetegedések számát tekintve, de a helyzet távolról sem megnyugtató. A Zakarpattya Online hétfői jelentése szerint a megyében januárban 761-en betegedtek meg, ami 60 esetet jelent 100 ezer lakosra számítva. A betegek közül 529 17 éven aluli volt, azaz a megbetegedett gyerekek aránya 69%-os. Az elmúlt héten 159 megbetegedést jelentettek, ami 5%-os csökkenést jelent az előző héthez képest. A legtöbb beteget januárban és a múlt héten is a Perecsenyi, a Huszti és a Técsői járásokból jelentették.

Visszatérve az országos állapotokra, az Ukrajna egyes régióiban, például a Kárpátaljával szomszédos Lemberg megyében mind súlyosabbá váló helyzet miatt egyesekben felmerült, hogy ki kellene hirdetni a járványhelyzetet, ám Uljana Szuprun megbízott egészségügyi miniszter a kormány múlt heti ülése után egyértelművé tette, hogy nem áll szándékukban járványhelyzetet hirdetni, ezzel szemben még inkább meg szeretnék könnyíteni az emberek hozzáférését a kanyaró elleni vakcinához, emellett újra az általános oltottság elérésének fontosságát hangsúlyozta. Sokadszor hívta fel a figyelmet a kanyaró elleni vakcina biztonságosságára is a miniszter.

Jellemző azonban a helyzet ellentmondásosságára, hogy a tárcavezető közölte, olyan mechanizmusok bevezetését tervezik, amelyek a jövőben lehetetlenné teszik a hamis oltási bizonyítványok kiadását, miközben igazolás nélkül számos régióban már ma sem engedik iskolába járni a gyerekeket. Az egyik tervezett intézkedés az elektronikus orvosi nyilvántartás bevezetése volna, amely megakadályozná az oltóanyagok sorozatszámával való visszaélést, ám ez egyelőre még az igen távoli jövő zenéjének tűnik.

A strana.ua szerint azzal egyetértenek a szakemberek, hogy az oltásra, egy átfogó oltási kampányra szükség van, nem mindegy azonban, hogy arra miként kerül sor. Mint rámutatnak, a jelenlegi helyzet annak a tíz évvel ezelőtti oltásellenes hullámnak tudható be, amely a 2006-os járvány után, illetve egy kramatorszki fiatal 2008-as, a kanyaró elleni oltóanyagtól bekövetkezett halála miatt alakult ki. Ezzel kapcsolatban egyes szakemberek részéről felmerül, célszerű-e most, az influenzajárvány kellős közepén erőltetni az oltást, amikor legyengült az emberi immunrendszer. Egy esetleges szövődmény kialakulása ilyenkor gyarapíthatja az oltás ellenzőinek táborát, mutatnak rá. Mások szerint a szövődmények elkerülhetők, ha az oltást megelőzően tesztelik a páciens immunválaszát, ám a teszt nem ingyenes…

A költségek kérdése ma elsősorban azért merül fel, mert bár az országban elvben van elég oltóanyag, ahhoz némelyik önkormányzati egészségügyi intézményben, ahol ingyenesen adják be, nem mindig lehet hozzájutni. Ilyenkor a polgárok nemigen tehetnek egyebet, mint hogy a privát egészségügyi intézményeket keresik fel, ahol egyrészt fizetni kell az oltóanyagért, másrészt az előzetes orvosi vizsgálat is pénzbe kerül, amelyet a hatóságok kötelezővé tettek az oltás beadása előtt.

Miközben tehát a betegek száma egyelőre nem csökken, legalább annyi kérdés merül fel az emberekben, mint ahány választ kapnak a szakértőktől és a hivatalnokoktól.

(zzz)