Új alkotmány és kancellár – így változtatnák meg az elnökjelöltek Ukrajnát
Jó néhány elnökjelölt új alkotmányt dolgozna ki, és radikálisan átalakítaná Ukrajna államigazgatási rendszerét. Például bevezetnék a kancellári tisztséget, csökkentenék a parlamenti képviselők és a minisztériumok számát – íme néhány a választási programokban szereplő javaslatok közül, amelyeket a bbc.com szedett csokorba.
Julija Timosenko, Anatolij Hricenko és Oleh Ljasko látszólag – vagyis a programjaikból ítélve – egyetért abban, hogy újra kellene gondolni az államfő hatáskörét.
A Haza (Батьківщинa) párt vezetője szerint Ukrajnában át kellene térni a parlamenti kormányzásra. Úgy képzeli, hogy a jövőben a kormány élén a kancellár állna, aki a parlamenti választások idején a pártlistát vezette. Ezzel párhuzamosan lényegesen megkurtítaná az elnök hatalmát, miközben a jelenleg 450 fős Legfelső Tanács képviselőinek számát 350 főre csökkentené. Timosenko korábban többször is kijelentette, hogy szeretne az első kancellár lenni, s egyben az utolsó elnök, aki a jelenlegi hatáskörökkel rendelkezik. A politikus pártjánál egyébként még a választási kampány kezdete előtt bejelentették, hogy megkezdték egy új társadalmi szerződésen alapuló alkotmány kidolgozását.
Anatolij Hricenko ugyancsak az Alkotmány módosítását tervezi, hogy megszüntesse a jelenlegi végrehajtó hatalom kettősségét. Emellett megszüntetné a járási állami adminisztrációkat, és lényegesen csökkentené a megyei állami adminisztrációk létszámát is.
Oleh Ljasko ezzel szemben azt ígéri a választóinak, hogy teljesen eltörli a miniszterelnöki tisztséget, s az elnököt teszi meg a kormány fejévé. A radikálisok vezére Timosenkónál is jobban, 250 főre kurtítaná a parlament létszámát. Emellett – ha rajta múlik – jelentősen, a jelenlegi 18-ról tízre csökkenne a minisztériumok száma.
A jelöltek általában a jelenleginél több jogkörrel ruháznák fel a helyhatósági szerveket. Ezenkívül Jurij Bojko, az Ellenzéki Blokk – Az életért (Опозиційний блок - За життя!) vezéregyénisége bevezetné a megyei vezetők közvetlen választását, továbbá gazdasági önállóságot is ígér a régióknak.
Petro Porosenko választási programja nem foglalkozik az alkotmány módosításával vagy a hatáskörök újraosztásával. Egyedül a most véget érő elnöki ciklusban, elnöksége idején elkezdett decentralizáció folytatását ígéri, amelynek célja szerinte a régiók és a települések fejlesztése.
Ugyancsak népszerű ígéret a jelöltek körében az elnök, a parlamenti képviselők, valamint a bírák mentelmi jogának eltörlése. Emlékezetes azonban, hogy a mentelmi jog eltörlését már a korábbi kampányok idején is kilátásba helyezte több ukrán politikus, ám máig nem teljesítették ezt a vállalásukat.
A hat legtámogatottabb elnökjelölt közül egyedül Volodimir Zelenszkij választási programjában szerepel a nyílt pártlisták bevezetése a parlamenti és a helyhatósági választásokon. Ugyanakkor, mint ismeretes, már a jelenlegi helyi önkormányzatokat is pártlisták alapján választották meg a 2015. évi törvénymódosítás értelmében. Zelenszkij emellett felmelegítette azt a régi elképzelést, mely szerint a központi kormányzat néhány szervét Kijevből a régiókba kellene áttelepíteni. Ígéretet tett arra is, hogy első intézkedése lesz beterjeszteni A néphatalomról című törvényt, melynek értelmében az ország legfontosabb problémáiról népszavazáson döntenének a jövőben.
A bbc.com rámutat, hogy az elnökjelöltek fentebb ismertetett elképzeléseinek megvalósítása kizárólag az Alkotmány módosításával, következésképp a Legfelső Tanács közreműködésével lehetséges. Miután pedig idén ősszel parlamenti választásokat rendeznek Ukrajnában, bármit tervezzenek is a jelöltek, s bárki nyerje is az elnökválasztást, az elképzeléseik megvalósításához legkorábban jövőre láthatnak hozzá.
(ntk)