A Rákóczi-emlékév megnyitása Kárpátalján

Mint ismeretes, a Magyar Országgyűlés tavaly Rákóczi-emlékévvé nyilvánította a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Az emlékév eseménysorozatának nyitó rendezvényeként a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezésében szerdán, március 27-én több helyszínen – Ungváron, Munkácson, Beregszászban – és csütörtökön, március 28-án Tégláson került megrendezésre a Rákóczi emlékezete Kárpátalján című program.

A rendezvény két részből állt: bemutatták a Rákóczi turulmadara című monda- és legendagyűjteményt (összeállítók dr. Dupka György és dr. Zubánics László történész), valamint Kovács Sándor helytörténész, útikönyvszerző, fotográfus Rákóczi-emlékek Kárpátalján címmel filmbejátszásokkal illusztrált előadást tartott a fejedelem kárpátaljai emlékhelyeiről.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében (UNE UMOTI) II. Rákóczi Ferenc születésnapján megkoszorúzták a fejedelem tavaly leleplezett mellszobrát, amely egy véletlen leletnek, egy lelkes alkotónak és érdekes kutatómunkának köszönhetően került ide. Az intézmény nevében Zubánics László, az UNE UMOTI igazgatóhelyettese üdvözölte a megjelenteket, és történészként többek között elmondta, hogy az emlékévben külön hangsúlyt kap majd Kárpátalja, hiszen itt voltak a Rákóczi-birtokok, illetve a szabadságharc is ebből a régióból indult. S bár a szabadságharc elbukott, mégis óriási nemzeti összefogást teremtett a Nagyságos Fejedelem, aki képes volt összefogni a magyarságot, a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket Magyarország függetlensége érdekében. Rákóczi mellszobra előtt Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja, dr. Spenik Sándor, az UMOTI igazgatója, dr. Dupka György történész, a MÉKK elnöke és Kovács Sándor helytörténész hajtott fejet és helyezett el koszorút.

Majd a Bercsényi-könyvtárban rendhagyó történelem- és irodalomórán vehettek részt a diákok. Zubánics László bemutatta a KMMI-füzetek sorozatban erre az alkalomra megjelent Rákóczi turulmadara című monda- és legendagyűjteményt. Dupka György, aki elmondása szerint beleszületett a Rákóczi-hagyományokba, felidézte gyermekkorát, ahogyan Tiszabökény határában a nagy Rákóczi-fa mellett játszott, majd ifjúságát, amikor egyetemistaként Rákóczi-balladákat gyűjtött, valamint a későbbi években Kárpátalján ebben a témakörben végzett kutató- és gyűjtőmunkát. Ezután Kovács Sándor helytörténész bemutatta a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyekről készített kisfilmjét, amelyben a tényekkel, színes leírásokkal gazdagon tarkított felvételeken az is látszik, hogyan őrzik a fejedelem történelmi alakját és emberi lényét az ott élő nem magyar lakosok. Végül az eddig megjelent könyveiből összeállított könyvcsomagot ajándékozott a könyvtárnak, amelyeket dr. Zékány Krisztina, a Magyar Filológiai Tanszék vezetője vett át.

A Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Koledzsében megtartott rendhagyó történelem- és irodalomórán Kótun Jolán magyar nyelv és irodalom tanár mondott üdvözlőbeszédet. A rendezvény zárásaként megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc emléktábláját a munkácsi „Fejér ház” falán. A Beregszászi Járási Központi Könyvtárban író-olvasó találkozóra került sor, amelyen Varga Éva igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc emléktábláját a Grófudvar falán. Az Ungvári Járási Központi Könyvtárban Tégláson úgyszintén író-olvasó találkozót tartottak.

Rehó Viktória