Folytatódott a KMKSZ-székház robbantóinak pere

Az Ungvári Városi-Járási Bíróságon április 4-én, csütörtökön tárgyalták a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székháza elleni robbantásos merénylet elkövetőinek ügyét.

A tárgyalás, amely ezúttal is késéssel vette kezdetét, változatlan összetételben folytatódott, valamennyi részvevő eljött, viszont a beidézett tanúk közül csupán egy jelent meg, Olha Kondratenko, az egyik vádlott felesége. A nő tanúvallomásának elején többször kérte, hogy ne mutassák az arcát. Az ügyész kérdéseire válaszolva több alkalommal is ellentmondásokba keveredett. Elmondta, hogy mivel több mint 30 éve élnek házasságban férjével, jól ismerik egymást, és nincsenek titkaik egymás előtt. Ezzel szemben állította, semmi furcsát nem vett észre férje viselkedésében. „Az idő múlásával összemosódnak az események, de arra emlékszem, hogy egy barátjával gépkocsival utazott Kárpátaljára, hogy a későbbiekben esetleg a családdal is ellátogassunk ide. Leg­alább két alkalommal jártak itt.” Még említette, hogy egy bajtársával is találkozik, és mivel hosszú az út, ha kell, felváltja a volánnál egykori parancsnokát. Egy másik kérdésre válaszolva viszont kijelentette, „tavaly márciusban, amikor letartóztatták Kirovohrádban az OKKO töltőállomáson, férje a hátsó ülésen ült, mivel a 2017 decemberi szívműtéte után nem szokott az első ülésen utazni, a fölösleges izgalom elkerülése végett”.

Az ügyész közölte, hogy a tanúk egy része nyomós okok miatt nem jelent meg, a rendfenntartó erőknél szolgálnak, és ők voltak azok, akik részt vettek a körözésben és a gyanúsítottak elfogásában is. Mindannyian most is nyomozásokban vesznek részt, így munkaköri elfoglaltságuk miatt nem tudtak megjelenni.

Mivel más tanú nem jelent meg, a bírói testület áttért az írásos bizonyítékok vizsgálatára. Ezek mennyisége nagyon jelentős, összesen nyolc kötet, a teljes átvizsgálásához sok időre van szükség. Az időtakarékosság miatt javasolták, hogy ne olvassák fel az írásos bizonyítékok teljes szövegét, hanem csak azok címét és az érdemi, végkövetkeztetésre vonatkozó részt. Az egyik védőügyvéd mégis azt kérte, egyes esetekben olvassák fel az egész szöveget, hogy megbizonyosodhassanak, arról az okmányról van szó, amellyel ők a korábbi szerkesztésben megismerkedtek. Ez természetesen meghosszabbítja a tárgyalás idejét, de azzal a céllal, hogy a védelem érvényesíthesse az írásos bizonyítékok áttanulmányozásához való jogát, ezt lehetővé tette a testület.

A több mint 3 órás tárgyalás során az okmányok mintegy harmadát vizsgálták meg. Többek között a bűncselekmény helyszíni vizsgálatának első jegyzőkönyveit, a gyanúsítottak letartóztatásának, illetve személyes holmijuk átvizsgálásának, lefoglalásának jegyzőkönyveit, valamint a házkutatások anyagait.

A védelemnek szinte valamennyi okmányhoz akadt megjegyzése, kérdése, figyelemfelkeltő hozzászólása. Véleményük szerint az alapvető, elsődleges dokumentumok, amelyekkel egy eljárás kezdődni szokott, súlyos szabálysértésekkel voltak összeállítva.

Az ügyész úgy véli, a védelem állításai alaptalanok, az iratok a törvény előírása szerint lettek összeállítva, erre több alkalommal felhívta a bíróság figyelmét. A védelem arra is hivatkozott, hogy nem volt meg az épület tulajdonosának írásos engedélye a helyszíni vizsgálat elvégzésére. Ezt a feltételezést azonnal megcáfolták: az iratok között ott szerepelt a tulajdonos írásbeli beleegyezése. Azt is sérelmezték, hogy a helyszíni szemlét a tulajdonossal közösen bonyolították le, ezt szintén megcáfolták a jegyzőkönyvben szereplő hatósági tanúk, illetve az épület tulajdonosa nevének és aláírásának összehasonlításával.

Az elnöklő bíró szünetet rendelt el. A következő tárgyaláson, melyet április 25-re tűztek ki, visszatérnek a tanúk kihallgatásához, majd folytatják az írásos bizonyítékok vizsgálatát.

R. V.