Brenzovics László és Bocskor Andrea az elnökválasztás eredményéről

Az április 21-én megtartott ukrajnai elnökválasztás második, döntő fordulójában hatalmas fölénnyel Volodimir Zelenszkij nyert a még jelenleg regnáló államfővel, Petro Porosenkóval szemben. Az ukrán Központi Választási Bizottság feldolgozta a szavazatok 100%-át, amelyből kiderül, hogy a voksolók 73%-a Volodimir Zelenszkijt, míg 24%-a Petro Porosenkót támogatta.

Az elnökjelöltek közül Kárpátalján is Zelenszkij volt a népszerű, a magyarok lakta területeken a szavazatok 90%-át gyűjtötte be. Petro Porosenko kárpátaljai támogatottsága borítékolható volt, hiszen ötéves hivatalban töltött ideje alatt az ukrajnai nemzetiségi jogok folyamatos csorbítása volt megfigyelhető, az Ukrajnában élő magyar közösség életkörülményei folyamatosan romlottak – véli Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán Legfelső Tanács képviselője. „Megmutatkozott az, hogy a választók közel háromnegyede ítéletet mondott azon politika felett, amelyet az ukrán elnök és az ukrán kormányzat folytatott az elmúlt öt évben” – mondta, majd hozzátette, hogy Ukrajna történelme során eddig nem volt olyan eredmény az elnökválasztás második fordulójában, amikor az alulmaradt elnökjelölt nem érte el a támogatottság 30%-át. Brenzovics László továbbá hozzáfűzte: „Ez mutatja azt a mély elkeseredést és a változás igényét, amellyel az ukrán állampolgárok kifejezték véleményüket.”

A helyi magyarság rendkívül magas arányban támogatta Volodimir Zelenszkijt, ami elsősorban annak a jele, hogy „a kárpátaljai magyarság úgy gondolja, az a politika, amelyet Porosenko és a kormány követtek, számukra egyáltalán nem felel meg, és sokkal több rosszat hozott, mint jót” – fogalmazott a KMKSZ elnöke.

Petro Porosenko azon kijelentésére, miszerint boldog volna, ha az utolsó intézkedés, amit aláír, az új nyelvtörvény lenne, Brenzovics László így reagált: „Azt szeretnénk, ha nem fogadnák el ezt a nyelvtörvényt, mert az én meglátásom szerint Zelenszkij támogatóinak a többsége elítéli ezt az identitáspolitikát és nyelvpolitikát, amelyet folytatott és folytatni kíván a jelenlegi kormány – ez nyilvánvaló, mint ahogyan az is, hogy a kárpátaljai magyarság ezt ellenzi. Egy olyan leköszönő elnök, akire egy ország ilyen lesújtó ítéletet mondott, nem kellene, hogy döntsön ilyen fontos kérdésekben, a parlamentnek is meg kellene várni a parlamenti választást, amikor egy nem hisztérikus hangulatban kiegyensúlyozott, az ország egysége és fejlődése szempontjából megfontoltabb döntést lehetne hozni a nyelvi kérdésben is.” De mivel a döntéshozók nem igazán szoktak így cselekedni, nem lenne meglepő, ha a nyelvtörvényt elfogadnák, az pedig, hogy ebben az esetben Porosenko aláírja azt, teljesen nyilvánvaló, emiatt pedig újra a nyelvi és történelmi kérdések kerülnének terítékre, amelyek az ország lakosságát megosztják. „Nyilvánvalóan küzdelmek állnak előttünk a jövőben is, ezeket meg kell vívnunk annak érdekében, hogy egy normális, élhető országban élhessünk” – húzta alá Brenzovics László.

Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP kárpátaljai európai parlamenti képviselője üdvözli, hogy az ukrajnai elnökválasztáson az emberek a változás mellett szavaztak. „Bízom abban, hogy új korszak következhet ezután a kárpátaljai magyarság életében és az ukrán–magyar kapcsolatok fejlődésében” – szögezte le a politikus. Bizakodását fejezte ki továbbá abban, hogy az új elnök tiszteletben fogja tartani az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek már megszerzett jogait, amelyek rögzítve vannak az 1992-es nemzeti kisebbségekről szóló törvényben és az alkotmányban egyaránt, valamint abban, hogy az elnök visszatér a nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtásához és tiszteletben tartásához. „Nagyon fontos számunkra az, hogy a mostani asszimiláló kisebbségi politika, amely Ukrajnában az elmúlt években zajlott, megszűnjön, és visszatérjünk a normalitás talajára, a párbeszédhez és ahhoz, hogy közösen döntsük el, hogyan folytatjuk tovább az ukrán–magyar kapcsolatok alakítását” – fogalmazott Bocskor Andrea.

Országos viszonylatban a választásra jogosultak 62%-a járult az urnákhoz, s a legalacsonyabb részvétel ezúttal is Kárpátalján volt tapasztalható, mindössze 46%. A Központi Választási Bizottságnak legkésőbb 2019. május 1-ig kell az elnökválasztás végeredményét kihirdetnie, az új államfőnek pedig legkésőbb 2019. június 3-ig kell hivatalba lépnie.

I. A./Cs. A.