Betekinthettünk elődeink életébe

Tavaszi kavalkád a Nagyberegi Tájházban

2019. április 28., 19:17 , 953. szám

Április 27-én, szombaton egész napos programsorozattal várta az érdeklődőket a Nagyberegi Tájház. Első ízben csatlakoztak a Magyarországi Tájházak Szövetsége által meghirdetett Tájházak napja nevet viselő magyarországi és határon túli magyar vonatkozású tájházakat megszólító eseménysorozathoz. A különleges napon több mint száz beregszászi, nagyberegi és magyarországi fiatal, illetve tanáraik vettek részt a programokon.

A rendezvény megnyitásakor már több mint hatvan érdeklődő fiatalnak mondta el Gálné Zán Adél főszervező, hogy a beregszászi főiskola tulajdonában lévő, és a Pro Cultura Subcarpa­thica civil szervezet által működtetett Nagyberegi Tájház idén csatlakozott a Tájházszövetséghez, Kárpátaljáról elsőként. Így idén tájházuk is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Tájházak napján. Minden évben a Szent György-naphoz legközelebb eső hétvégén tartják meg ezt a rendezvényt a tájházak Kárpát-medence-szerte.

Gálné Zán Adél elmondta még, hogy a Tájházak napjához való csatlakozással még inkább szerették volna felhívni a figyelmet a Nagyberegi Tájházra, ahol rendszeres munka folyik. Hetente tartanak iskolás csoportok számára foglalkozásokat, amelyekre szinte mindig túljelentkezés van.

A megnyitót követően Kész Barnabás néprajzkutató, történész, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője szabadtéri, élő történelemóra keretében mutatta be a fiataloknak a Rákóczi-szabadságharc idejében élt magyarok viseletét, életmódját és a kuruc sereg fegyverzetét. Közben sok történettel és részlettel kiegészítve elmesélte a szabadságharc történetét, annak hátterét. Az órát egy kisebb zápor zavarta meg, így az a csűrben folytatódott, ahol a korabeli fegyvereket is kézbe vehette minden érdeklődő, és megismerkedhetett a kuruc katonák viseletével is. Az idei évet a magyar kormány Rákóczi-emlékévvé nyilvánította, ezért is esett a választás a Rákóczi-kor bemutatására.

Kész Margit néprajzkutató interaktív néprajzóra keretében nyújtott betekintést a magyar hiedelemvilág mára lassan feledésbe merülő részleteibe. Hallhattunk nemzeti mitológiánk olyan alakjairól, mint a táltos, a lidérc, a sárkánykígyó vagy a táltos ló, amely parazsat eszik. De szó volt az erdei lányról és különböző helyek szellemeiről és magáról Szent Györgyről is, aki egy kereszténység előtti alakból vált keresztény hőssé beépülve a néphitbe. Az interaktív néprajzóra egy érdekes néprajzi vetélkedővel zárult, melynek során a fiataloknak tájszavak jelentését kellett kitalálniuk, illetve ma már nem használt tárgyakat kellett felismerniük.

Kész Réka, a Debreceni Egyetem néprajz szakos hallgatója Rákóczi-mondákat és nótákat tanított a fiataloknak. Közben kézműves-foglalkozások keretében Somi Katalinnal a gipszöntést, Papp Viktóriával a száraz nemezelést, Kalanics Évával pedig a csomózást lehetett kipróbálni és megtanulni.

Miután ebédre mindenki kellően elfáradt, hagyományos étellel, káposztás paszullyal és kemencében sült túrós édességekkel látta vendégül a tájház a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolából, a Nagyberegi Középiskolából, valamint a Határtalanul program keretében négy anyaországi iskolából – Piliscsabáról, Vácról és két budapesti iskolából – Nagyberegen tartózkodó fiatalokat és kísérő tanáraikat, köszönhetően a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának.

A diákok Kész Barna, a Debreceni Egyetem Néprajz Tanszékének PhD-hallgatója irányításával megismerkedhettek honfoglaló őseink visszacsapó íjainak használatával is. Majd az érdekes, egész napos programsorozatot a Sodró együttes táncháza zárta, ahol hagyományos néptáncainkat is lehetett gyakorolni azoknak, akik már tudják, és tanulni azoknak, akik még csak ismerkednek vele.

Badó Zsolt