Két naperőmű létesül Salánkon
A nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz) tartalékainak a fogyatkozása, a hőerőművek környezetszennyezése, illetve az atomerőművek kockázati tényezői odahatnak, hogy egyre nő az érdeklődés a megújuló energiaforrások (hosszú ideje a víz-, évek óta pedig a nap- és a szélenergia) felhasználása iránt. És külföldi, illetve belföldi befektetők révén Ugocsa egyik legnagyobb lélekszámmal és földterülettel rendelkező községe, Salánk határában is – ha minden a tervek szerint alakul – az év végén két naperőmű kezdi termelni az elektromos energiát. De miként vetődött fel az erőművek létesítésének az ötlete?
– Amikor 2010-ben felvállaltam a község vezetését, fel kellett fognom, hogy nem csak szavakra, hanem tettekre is szükség van, álmaim valóra válásához pedig nélkülözhetetlenek az anyagi források. Kapóra jöttek az üzleti világból megmaradt kapcsolataim, melyeket integrálni szeretnék egy egyszerű magyar településre – fejti ki Aljohin Viktor salánki polgármester. – Nyilvánvaló, hogy egy befektetőnek megvannak a maga elvárásai: mennyire rendezett a település, milyen az úthálózat, mely összeköti a környező településekkel stb. Ahogy látták, hogy mi kezdünk megfelelni az elvárásoknak, úgy kezdtek hinni bennünk. Azt is számításba kell persze venni, hogy egy olyan országban élünk, ahol nem évente, sőt nem is havonta, hanem óránként változnak a feltételek… Elsőként, még 2013-ban egy olasz–német vegyes vállalat jelentkezett, mely tervezetet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogy 60 hektáron 30 megawatt teljesítményű napelemeket állít fel. Azóta viszont a cég tulajdonosváltáson esett át, s egy tengerentúli vállalat lett az új tulajdonosa, mely 2019 végéig meg szeretné valósítani a projektet. Közben, még 2013-ban egy addig a megyei adminisztráció tulajdonában lévő, de eredetileg Salánkhoz tartozó földterület visszatért községünk tulajdonába. 2018-ban pedig egy kijevi cég is jelentkezett, mely további húsz hektárt igényelt 10 megawatt teljesítményű napelemek felállítására, és az említett területen már folyik is a napelemek kihelyezése. A két vállalat természetesen előzőleg bérbe is vette a két említett földrészleget, s ha Isten velünk van, az idén ez a tervezet is megvalósul. Mindezzel még nem zártuk le a zöldenergia-projektjeinket.
– A vállalatok a legkorszerűbb napelemeket állítják fel itt? És a tervek szerint hány megawatt lesz a két naperőmű teljesítménye?
– Hogy a befektetők milyen napelemekkel telepítik be a bérbe vett területeket, abba nekünk semmi beleszólásunk sincs, s a tervezett teljesítményt illetőleg sincsenek információim.
– Kik építették meg a naperőművekhez vezető utakat?
– A projektekben olyan kikötések vannak, melyek tartalmazzák az infrastrukturális fejlesztéseket, s ezek értelmében a vállalatoknak kellett megépíteniük az erőművekhez vezető utakat.
– A cégek kivel kötötték meg a bérleti szerződést?
– A bérbeadás előtt a Nagyszőlős-vidéki Hírek c. járási újságban nyilvánosságra hozták a pályázatokat, majd a vállalatok képviselői megjelentek a községi tanács ülésein, megvitattuk a dolgokat, és a községi tanács kötötte meg velük a bérleti szerződéseket.
– Mire fogják felhasználni a földbérletekből befolyó összegeket?
– A bérletből befolyó összegeket az egész települést képviselő községi tanács közös döntése alapján fogjuk felhasználni, azokra a célokra, melyek fontosak a falu számára.
– A napenergia mellett gondoltak-e más megújuló energiaforrás, nevezetesen a szélenergia felhasználására is?
– Egy marokkói cég felmérést végzett egy esetleges szélerőmű megvalósíthatósága kérdésében, de Salánk földrajzi fekvése nem teszi gazdaságossá egy szélerőmű működtetését.
Lajos Mihály