A kárpátaljai magyarság érdekképviselete az ENSZ és a Tom Lantos Intézet kisebbségi jogokkal foglalkozó fórumán

2019. május 14., 17:27 , 955. szám

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kisebbségügyi főbiztossága és a Tom Lantos Intézet május 6–7-én az Európai Parlament brüsszeli székházában konferenciát szervezett, amelynek fókuszában az európai nemzeti kisebbségek oktatási, nyelvi és emberi jogai álltak. A fórumnak több mint 150 résztvevője volt, Kárpátalja képviseletében Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő és Szilágyi Lajos, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség beregszászi regionális elnöke voltak jelen.

A fórum megnyitóján Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi főbiztosa köszöntötte a megjelenteket, valamint beszédet mondott többek között Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke és Lamberto Zannier, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) nemzeti kisebbségi főbiztosa. A kétnapos konferencián neves kutatók, a többnyelvűséggel és nyelvi jogokkal foglalkozó szakértők vettek részt, köztük Tove Skutnabb-Kangas, az Åbo Akademi University professzora, aki már több mint 50 éve kutatója a többnyelvűségnek és a nyelvi jogoknak. Előadásában leszögezte: „A tartós nyelvi diszkrimináció asszimilációhoz vezet. Az erőszakos asszimiláció pedig nyelvi és kulturális népirtásnak tekinthető!”

„A fórum lényege az volt, hogy a politikát egy kicsit félretéve, szakértők – egyetemi oktatók, kutatók, jogvédők, egy-egy kisebbségi közösséget képviselő civil szervezetek küldöttei – vitassák meg azt, hogy jelenleg a világon milyen helyzetben vannak a kisebbségek a nyelvhasználat, illetve az oktatásban való nyelvhasználat terén” – mondta Bocskor Andrea telefonos interjú keretében újságírónknak.

A fórum első panele az emberi jogok és a kisebbségi nyelven történő oktatás témájával foglalkozott. A képviselő asszony elmondta, hogy az ukrán oktatási  és nyelvtörvényről más szakértők is szót ejtettek mint „egy rossz példáról”. Bocskor Andrea a panelt követő hozzászólásában aláhúzta: „Az Ukrajnában 2014 óta folyamatosan tapasztalható események mind azt mutatják, hogy az országban szándékos kisebbségellenes politizálás zajlik. Minden egyes országban politikai akaraton és érdekeken múlik, hogy tiszteletben tartják-e a kisebbségek nyelvi és egyéb jogait.” Az őshonos nemzeti kisebbségek emberi joga az anyanyelv használata, ezért az lenne a természetes, ha ezt minden állam alapként kezelné és biztosítaná – emelte ki, s hozzátette: „Sajnos, nem ez a helyzet a világ sok országában – ezért lenne szükség olyan erősebb kisebbségvédelmi mechanizmusokra, amelyek jobban védenék és betartatnák az országokkal és a többségi nemzetekkel a kisebbségekre vonatkozó jogokat.”

A politikus az áprilisban második olvasatban elfogadott nyelvtörvényre is kitért, amely tovább súlyosbítja az oktatási törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó cikkelye következtében kialakult helyzetet, ugyanis Az államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény erősen szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati jogait, s a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag minden téren kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Kiemelte azt a tévhitet is, amit az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium korábban elhintett, mely szerint azért voltak kénytelenek az oktatási törvényt a megmaradt formában elfogadni, mert a kárpátaljai magyarság nem beszéli az ukrán nyelvet. Ezt a képviselő asszony megcáfolta, s hozzáfűzte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek már az 1990-es évektől folyamatosan próbálják eljuttatni Kijevbe azt az üzenetet, hogy az ukrán nyelv oktatásának módszertana nem hatékony, s változtatásokra van szükség. Ezek a levelek és kérések mindeddig süket fülekre találtak – fogalmazott az EP-képviselő. Bocskor Andrea felszólította a nemzetközi szervezetek képviselőit, hogy azok erőteljesebben kérjék számon Ukrajnától a nemzetközi kisebbségvédelmi kötelezettségek végrehajtását.

A fórumon a kisebbségi közösségek a világ minden részéről képviseltették magukat. A kárpátaljai magyarság képviseletében Szilágyi Lajos ismertette az ukrajnai magyar iskolahálózat helyzetét, illetve rámutatott az ukrán oktatási törvény hátrányaira az országban élő nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatására vonatkozóan.

Az európai regionális fórum konklúziója, hogy mindenkinek nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni abba az irányba, hogy az országok és többségi nemzetek felismerjék: mindenki közös érdeke a kisebbségi és regionális nyelvek fennmaradása és fenntartása, a kisebbségi nyelvű oktatás nem tekinthető negatívumnak, éppen ellenkezőleg, hiszen egy több nyelven beszélő ember mindig gazdagabb. Ukrajnában az elnökválasztáson az állampolgárok egyértelműen a változásra szavaztak, a májusi európai parlamenti választások után pedig remélhetőleg fokozottan fontossá válik a kisebbségvédelem, és napirendre kerül a kisebbségvédelem európai uniós törvényhozási szintre emelése.

Csuha Alexandra