Az uborka fehérpenészes (szklerotíniás) betegsége

2019. május 15., 09:02 , 955. szám

A hűvös, esős időjárás (amely vidékünkön immár két hete tart) ugyancsak megnehezíti a fóliás uborkatermesztő gazdák helyzetét. Nem elég, hogy a hideg miatt kevesebb uborkaterméssel kell számolnunk, de még a magas páratartalom következtében az uborkán megjelenő egyik-másik betegség leküzdésével is folyamatosan foglalkozni kell. E betegségek egyike az igen veszélyes fehérpenészes vagy más néven szklerotíniás gombabetegség. Alábbi írásunkban ezzel a betegséggel foglalkozunk részletesebben.

Tünetek

Az uborka szárán és termésén egyaránt megjelennek a tünetek. A szár gyökérnyaki részén és nóduszain először vizenyős rothadó foltok mutatkoznak. Később a foltok felületén vattaszerű penészbevonat jelenik meg izzadmánycseppek kíséretében. A beteg részek fölötti szárrész lankad, hervad, végül elszárad. A szár belseje üregessé válik, s benne kavics­szerű testek, szkleróciumok találhatók. A termésen már a kötődés után megjelenhetnek a tünetek. Ilyenkor az elszáradt virágmaradványoktól kiindulva fehér vattaszerű penészbevonat jelenik meg izzadmánycseppek kíséretében. A termés megpuhul, majd elrothad. A már kifejlett terméseken is kialakulhatnak a tünetek. A termések rövid kocsányát is fehér vattaszerű penészbevonat lepi el, amelyen izzadmánycseppek jelennek meg. A termés a kocsánytól kiindulva szennyesszürke lesz, majd elrothad.

A betegség lefolyása

A kórokozó számára a magas relatív páratartalom, valamint a 24 °C körüli hőmérséklet a kedvező. A fertőzési források a talajban lévő szkleróciumok, valamint a beteg növénymaradványok. A szárra a kórokozó az ápolási munkák (kacsolás, levelezés) során ejtett sebeken keresztül kerül. Túl magas páratartalom esetén gyakori, hogy a kisebb termések csúcsa a magas turgornyomástól „eldurran”, s a kifolyó növényi nedven megtelepszik a fertőzés.

Védekezés

A védekezésnek mindenekelőtt a megelőzésen kell alapulnia. Kerüljük a túl sűrű növényállományt, megfelelő szellőztetéssel (akár egyidejű fűtés mellett) tartsuk szárazon a lombozatot. Magas tápoldat EC-vel csökkenthető a turgornyomás, azaz a kis uborkák „taknyosodása” és megfertőződése. A beteg leveleket, terméseket rendszeresen távolítsuk el a fóliasátorból. Vegyszeres védekezésként a Rovral gombaölő permetszert alkalmazhatjuk (a szár fertőzött részeiről töröljük le a penészgyepet, majd ecseteljük be az említett szerrel).

Van egy úgynevezett népi gyógymód a betegség továbbfertőzésének megakadályozására: a fertőzött rész bedörzsölése földdel. E módszer alkalmazása az eddigiekben hatásosnak bizonyult. Hatásmechanizmusára kétféle magyarázat létezik. Az egyik magyarázat, hogy a talajban lévő hasznos mikroorganizmusok, gombák úgymond felveszik a harcot a fertőzéssel (lásd trichoderma gombák!). A másik magyarázat szerint a fehérpenész vízlepergető hatású, vagyis a rávitt permetszer lepereg róla, így nem tudja kifejteni a hatását a fertőzött részen. Viszont a földdel való bedörzsölés után a sár, a por magába szívja a permetszert és ott-tartja, oda­juttatja a fertőzött részre.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa