Drágabártfalván magyar kormánytámo­ga­tás­sal épült hősi emlékművet adtak át

2019. május 15., 10:11 , 955. szám

Május 12-én magyar kormányzati támogatásból épült hősi emlékművet avatott Grezsa István miniszteri biztos az ilosvai járási Drágabártfalván (Drahobratovo). A 11 fekete márványtáblából álló emlékműre felvésték az 1848–1849-es szabadságharcban honvédként életét áldozó 5, az első világháborúban magyar katonaként elesett 38, a második világháborúban elesett 9, az I. Csehszlovák Hadtest katonájaként meghalt 3 és a Vörös Hadsereg hadfiaként elhunyt 5 drágabártfalvai hős, valamint a holokauszt idején elhurcolt és meghalt 73 helyi zsidó lakos nevét. Külön emléktáblán szerepel Margareta Bobinec drágabártfalvai származású, 1944-ben Európában légi csatában elhunyt amerikai pilóta, akit Franklin D. Roosevelt posztumusz hősi érdemrenddel tüntetett ki.

„Egy Drágabártfalva nevű ruszin-ukrán falu számot vetett a múltjával, amikor összegyűjtötték 1848–1849-es magyar polgári forradalmától kezdve a holokausztig bezárólag, hogy kik áldozták az életüket ebből a községből a hazáért” – mondta az emlékmű avatási ünnepségén Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. Az emlékmű úttörő kezdeményezés, hiszen olyan tabutémákat érint, mint az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús és ezen belül a Drágabártfalván élő ruszinok és ukránok vesztesége, amely valóságos történelemkönyvet nyit a helyi iskolásoknak, jelezve nekik, hogy a múlt áldozata nem volt hiábavaló, hiszen a jelen és a jövő is csak a szülőföld történetére építhető – szögezte le, majd hozzátette: „A szülőföld a drágabártfalvaiaknak pedig nem jelent mást, mint a hűséget az egyházukhoz és az állami léthez, amelyet számukra ezer éven át Magyarország biztosított.”

A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a magyar kormány megtiszteltetésnek tartja, hogy 4 millió forintnyi összeggel támogathatta ezt az ügyet, s ezzel tudott a nem magyar nemzetiségű kárpátaljai testvérein is segíteni. „Függetlenül attól, hogy milyen a beszélőviszony Budapest és Kijev között, a magyar kormánynak kötelessége minden kárpátaljai közösségen segíteni. […] A jelenlegi nehéz ukrajnai helyzetben nem engedjük el nemcsak a kárpátaljai magyarok, hanem a mellettük élő többség kezét sem” – húzta alá.

Az emlékműre felkerült hősök és áldozatok neveit Mihajlo Szadoha helytörténész kutatta fel, aki beszédében elmondta, hogy először az ukrán államhoz, valamint európai uniós szervezetekhez fordultak támogatásért az emlékmű megépítéséhez, de kérésüket elutasították. Ezután kértek segítséget a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől (KMKSZ), amely a kérést a magyar kormány felé továbbította. A segítségért és támogatásért Drágabártfalva nevében köszönetét fejezte ki a KMKSZ-nek, a magyar kormánynak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, valamint külön köszönetet mondott Grezsa Istvánnak a településen elindult magyar nyelvtanfolyamért, amelyet eddig 26-an végeztek el.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke elmondta, hogy amikor felkeresték az emlékmű megépítésének tervével, úgy gondolta: „ez egy olyan ügy, amiben segíteni kell; mert a történelmet sokféleképpen lehet értelmezni, egy tény azonban kőkeményen jelen van: az áldozatok”. Az áldozatoknak emléket állítani pedig nemes és kegyeletteljes dolog – tette hozzá. Ezt követően fordultak Grezsa István miniszteri biztoshoz, akinek közbenjárásával épülhetett meg az emlékmű. „Fontosnak gondoltuk, hogy a nem magyar vidéken is olyan emléket állítsunk, amely a közös történelmünket építi” – húzta alá.

IA/CsA