A hagyatéki eljárás lefolytatásáról

2019. május 20., 09:36 , 955. szám

„Szüleim külföldön dolgoznak. Amikor idős nagyapám a közelmúltban meghalt, hazajöttek ugyan a temetésre, ám azonnal vissza kellett utazniuk a munkahelyükre, így minden ügyintézés rám maradt. Kérem, foglalja össze, mi lesz most a nagyszülői házzal, a gazdasággal, háztáji földdel? Egyáltalán, mit kell tudni a hagyatéki eljárásról?”

– Kezdjük azzal, hogy a nagyapa hagyatéka ügyében az örökösöknek kell eljárniuk. Mód van ugyan arra bizonyos esetekben, hogy az örökös megbízottján keresztül járjon el, ám a későbbi bonyodalmak elkerülése végett mégiscsak azt javasolnám, hogy az örökös(ök) személyesen intézkedjen(ek).

Amennyiben az elhunyt hagyott hátra végrendeletet, úgy az abban megnevezett személyek tekintendők örökösöknek. Kivételt képeznek azok a munkaképtelen családtagok (pl. gyerekek, szülők, házastárs), akiket kötelező hagyatékrész illet meg.

Ha nem készült végrendelet, a törvény szerinti öröklés esetével van dolgunk. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1261. cikkelye értelmében az örökösök az öröklési sorrendnek megfelelően jogosultak részesedni a hagyatékból. Az örökösök első körét az örökhagyó gyermekei, az őt túlélő házastársa és a szülei alkotják. A Ptk. 1267. cikkelye rögzíti, hogy törvény szerinti öröklés esetén valamennyi örökös azonos részre jogosult a hagyatékból.

Az örökösöknek viszonylag hosszú idő, az örökhagyó halálától számított hat hónap áll a rendelkezésükre, hogy felkeressék a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőt, és előtte nyilatkozzanak az örökség elfogadásáról. Azon örökösök számára ugyanis, akik nem élnek egy háztartásban az örökhagyóval, a törvény (lásd a Ptk. 1269. cikkelyét!) kötelezővé teszi a nyilatkozattételt.

A hagyatéki eljárás lefolytatására általában az örökhagyó utolsó bejelentett lakóhelye szerint illetékes közjegyző jogosult. Érdemes figyelembe venni, hogy az állami közjegyzőknél rendszerint sorba kell állniuk az ügyfeleknek, viszont a magánközjegyzők szolgáltatásaikért általában magasabb díjat számítanak fel.

Az állami közjegyzőnél fizetendő illeték összege a polgárok minimális adózatlan jövedelmének kétszerese, ami jelenleg 34 hrivnyának felel meg. Emellett a hagyatéki eljárással közvetlenül nem összefüggő közjegyzői és technikai szolgáltatásokért külön díjat számolhatnak fel.

A magánközjegyzők díjai igen eltérőek lehetnek, azokról minden esetben a közjegyzőnek és az ügyfélnek kell megállapodnia. A fizetendő összeg függ a hagyatéktól is. Például, ha ingatlan is része az örökségnek, várhatóan többet kell majd fizetni az örökösnek, mintha csak az elhunyt ingóságainak elosztásáról lenne szó.

A hagyatéki eljárással kapcsolatos ügyintézéshez a következő dokumentumokra lesz szükség:

1. az örökhagyó halotti bizonyítványára (az eredeti dokumentum + egy másolat);

2. a házkönyvre (vagy a lakásgazdálkodási osztály, esetleg az önkormányzat által kiadott igazolásra arról, hogy az elhunyt hol lakott, illetve kivel élt egy háztartásban halála napján);

3. az örökös személyazonosságát igazoló dokumentumára (személyi igazolványára);

4. az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak identifikációs kódjára/kódjaira;

5. az örökös közjegyző által hitelesített nyilatkozatára a hagyaték elfogadásáról;

6. a rokoni/házastársi kapcsolatot igazoló dokumentumra (esetünkben a születési bizonyítványra;

8. a hagyaték részét képező tulajdon (ingatlan, földterület) okmányaira.

Amennyiben ingatlan is szerepel a hagyatékban, a hagyatéki eljárás lezárulását követően – tehát legkorábban hat hónappal az örökhagyó halála után – az örökösnek kérvényeznie kell a közjegyzőnél az ingatlantulajdon (vagy tulajdonrész) örökléséhez való jogát igazoló dokumentum kiadását. Ennek a dokumentumnak a birtokában kezdeményezheti azután a szóban forgó ingatlan tulajdonjogának átíratását a saját nevére az állami nyilvántartásban. Csak amikor a tulajdonjog állami nyilvántartásba vétele megtörtént, tekintheti magát az örökös az ingatlan teljes jogú tulajdonosának.

A föld öröklésének rendje alapvetően nem különbözik az ingatlan öröklésétől. Azonban végrendelet hiányában, vagyis törvény szerinti öröklés esetén be kell mutatni az adott terület tulajdonjogát igazoló dokumentumokat. Az állami nyilvántartási hivatalban kérni fogják az adott földrészleg kataszteri igazolását is, amelyben fel van tüntetve a terület értéke az örökhagyó halálának pillanatában. Igazolásra van szükség arról is, hogy a föld tehermentes, például nem terheli jelzáloghitel. Végül be kell mutatni az igazolást a földterület becsült értékéről, amelynek alapján megállapítják a regisztrációért fizetendő állami illetéket. Ilyen igazolást valamelyik értékelő szervezettől kérhetünk.

Tisztában kell lenni azzal is, hogy amennyiben a tulajdonos halálának pillanatában az adott földterület nem volt szabályszerűen regisztrálva, s nem rendelkezett saját kataszteri számmal, úgy az örökösnek kell végigcsinálnia ezt az eljárását. Elkerülendő az illetékes hivatal elutasítását (hiszen az örökséghez való jog még nem lépett hatályba) és megtakarítandó az ügyintézéssel járó felesleges kiadásokat, célszerű mindjárt felkérni a közjegyzőt, hogy nyújtson be hivatalos megkeresést az állami kataszteri szolgálathoz, és kérje ki a szükséges dokumentumot.

Több örökös esetén sokszor okoz nehézséget a hagyaték elosztása, különösen az ingatlanokkal és a földterületekkel merülhetnek fel problémák. Nem ritka, hogy méreténél fogva egyszerűen nem lehetséges több részre osztani az adott tulajdon­elemet. Ilyenkor megoldást jelenthet, ha az érintettek írásos megállapodást kötnek egymással az örökség elosztásáról, például az egyik örökös kárpótlást fizet a másik örökösnek az őt megillető tulajdonrész fejében. Az ilyen megállapodást a közjegyzőnek kell hitelesítenie.

A vonatkozó kormányrendelet értelmében (Декрет Кабінету Міністрів України «Про державне мито») az örökséghez való jogot igazoló dokumentum kiadásáért az adómentes minimális jövedelem kétszeresének megfelelő összeget kell befizetni (34 hrivnya). A tulajdonjog bejegyzéséért az adómentes minimális jövedelem hétszerese, azaz 119 hrivnya az illeték. A tulajdonjog bejegyzéséről szóló igazolás kiadásának illetéke az adómentes minimális jövedelem háromszorosa, azaz 51 hrivnya.

Az örökséget jövedelemadó terheli. A törvény (Закону України «Про оподаткування доходів фізичних осіб») értelmében adóköteles örökölt tulajdonnak minősülnek az ingatlanok, a közlekedési eszközök, a régiségek, a biztosítási kifizetések, a bankbetétek stb. Az adó befizetése az örökös kötelessége, amire három hónap áll rendelkezésére. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közeli hozzátartozók (özvegy, gyerekek és szülők) esetében az adókulcs az örökség becsült értékének 0%-a. Amennyiben azonban az örökség Ukrajna területén található ugyan, de a hagyatékozó nem ukrajnai rezidens, az adó a rokonság fokától függetlenül 15%. A jogszabályok nem rezindensként kezelnek minden olyan személyt (állampolgárságtól függetlenül), aki évi 183 napnál kevesebbet tartózkodik Ukrajna területén.

hk