Péterfalva több mint tábor
A Péterfalvai Népzenei, Néptánc- és Kézművestábor messze vidéken híres. Az elmúlt huszonnégy évben számtalan gyermek megfordult már a táborban határokon innenről és túlról. Ma már olyan táncos, énekes és zenészgenerációk is alkotják a Kárpát-medencei folkéletet, akik ebben a táborban ismerkedtek meg először tánclépésekkel, vagy fogtak a kezükbe először hangszert.
A nagy múltra visszatekintő tábornak azonban közel negyedévszázada is töretlen a népszerűsége. Az idén is több mint háromszáz gyermek és felnőtt népzenélt, táncolt, énekelt vagy épp kézműveskedett egy héten át. Talán nem véletlen a tábor iránti erős érdeklődés, hiszen a Kárpát-medence legkiválóbb népi muzsikusai és táncosai oktatnak évről évre. A péterfalvai népművészeti tábor azonban már több, mint tábor, olyan hely, ahol a Kárpát-medence magyarlakta régióiból évente több generáció találkozik. Barátok, zenésztársak, kollégák közös találkozási pontja az egészen kicsiktől a szépkorúakig.
A tábor azzá a hellyé vált, ahol jó lenni és ahová jó évente visszajárni. Köszönhető mindez annak a lelkes pedagóguscsaládnak és segítőtársaiknak, akik az elmúlt huszonnégy évben töretlen aktivitással és elhivatottsággal szervezték a programot. Az idők során már nemcsak Pál Lajos és Pálné Jancsó Katalin, de gyermekeik, Pál István Szalonna és Pál Eszter is kiveszik a részüket a szervezői feladatokból. Programkínálatban pedig az idén sem volt hiány, hiszen számtalan kiemelkedő kultúresemény várta a kicsiket és nagyokat a napi oktatás mellett. A hét elején harmadik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Táncházzenészek Találkozóját, hétfő este pedig a beregszászi színház, a Kárpátalja Néptáncegyüttes és a Sodró együttes összművészeti produkciójaként volt látható a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadás. Szerda este hagyományosan a harmonikások szekciójának nagykoncertjét lehetett megtekinteni. A tábor szervezésében az első perctől kezdve segítő kezet nyújtott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), élén Orosz Ildikóval. Így párhuzamosan az esemény ideje alatt megrendezésre került a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia ének- és zenei képzése is, amelyen a kárpátaljai zenetanárok és óvodapedagógusok vesznek részt. A szervezők szerint a népzenésznek nemcsak a népzenét kell ismernie, fontos a komolyzenében való jártasság is, így minden évben a Kölcsey-pedagógusakadémia és a tábori zenészek közreműködésével klasszikus zenei templomi hangversenyre is sor kerül. A július 6–12. között megrendezett eseményen idén is vonós, ütős és fúvós hangszereken, valamint harmonikán lehetett elsajátítani a különböző tájegységek népzenéjét korcsoportokra bontva a Magyar Állami Népi Együttes kiváló muzsikusaitól és ismert népzenészektől. Akit a lába a táncra vagy ajka az éneklés irányába húzott, annak sem kellett unatkoznia, hiszen a táncosok három korcsoportban választhatták ki tudásuknak megfelelően, hogy hol szeretnék elsajátítani a figurákat, az énekesek is több csoportban tanulhattak énekelni. A délutáni szabadidőben a kiváló kárpátaljai és anyaországi gyermekjáték-oktatók, mesemondók és kézművesek foglalkoztak a gyerekekkel és felnőttekkel is, esténként pedig jóízű táncházi muzsikával zárták a napot a tábor zenészeinek és oktatóinak a közreműködésével. A péntek esti záró alkalom során a harmadik éve működő Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége ünnepélyesen átadta okleveleit közel 60 kárpátaljai pedagógusnak, akik a hálózat népzenei és néptáncképzésében vettek részt, a rendezvény végén pedig a Kölcsey-pedagógusakadémia résztvevői is tanúsítvánnyal lettek gazdagabbak. A záróműsorban a legapróbbaktól a legnagyobbakig mindenki bemutatta, hogy mit sikerült elsajátítania az egy hét alatt. Az idén is változatos tájegységek (Sóvidék, Gömör, Mezőföld) táncaival és muzsikájával ismerkedtek a táborozók. Pál István Szalonna a záróműsor alkalmával elárulta, hogy jövőre a negyedévszázados jubileumra készülnek, amikor szintén különleges programokkal várják majd a visszajárókat, újakat, kicsiket és szépkorúakat egyaránt.
Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul a műsort záró beszédében kiemelte: „Ritka alkalom, amikor azt lehet látni, hogy az emberek maguktól, mindenféle oktatási rendszer nélkül, saját kedvükből kezdenek el zenélni. Európában azon kevés helyek egyike Tiszapéterfalva, ahol lehet látni, hogy az emberek jókedvükben zenélnek, táncolnak, ez nem más, mint egy szemlélet diadala. A tehetségek fölemelését és gondozását látjuk itt a péterfalvai táborban, ahol hihetetlen energiák szabadulnak fel, és megtanulnak a közösség tagjai önfeledten muzsikálni és táncolni.
A program a KMPSZ és a Pál család szervezésében, a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért Társadalmi Szervezet társszervezésében, a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai partnerségével, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Váradi Enikő
