Választások: Hárompólusúvá válhat az ukrán politikai élet

2019. július 17., 16:40 , 964. szám

Finiséhez érkezett a választási kampány, vasárnap eldől, kik alkotják az elkövetkező években az ukrán törvényhozást, mely pártok határozzák meg az ország politikai életét.

Hány párt juthat a parlamentbe?

Talán csak négy párt jut majd a Legfelső Tanácsba a július 21-én esedékes előrehozott parlamenti választások eredményeként, de előfordulhat, hogy hét pártnak is sikerül elérni az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt – derül ki a választások előtti utolsó, e hét elején közzétett közvélemény-kutatásokból.

Az Active Group közvélemény-kutató cég július 6–8. között végzett felmérése értelmében, amelyet az UNIAN hírügynökség ismertetett, az első helyen továbbra is Volodimir Zelenszkij elnök pártja, a Nép Szolgája (Слуга Народу) áll, amelynek támogatottsága 39,2% azok körében, akik már eldöntötték, kire adják a voksukat (és 30,6% valamennyi szavazót tekintve). A második a Jurij Bojko és Viktor Medvedcsuk nevével fémjelzett Ellenzéki Platform – Az Életért (Опозиційна платформа – За життя) 12,5%-kal a biztos szavazóknál (valamennyi szavazónál: 9,7%). A harmadik a minap leköszönt államfő, Petro Porosenko által vezetett Európai Szolidaritás (Європейська солідарність), amelyre a megkérdezettek 9,7%-a (7,6%) adná a voksát, majd a Julija Timosenkót támogató Haza (Батьківщина) következik 7,1%-kal (5,6%), az Ellenzéki Blokk (Опозиційний блок) 5,3%-kal (4,1%), valamint a Hang (Голос) 4,8%-kal (3,7%). A bizonytalanok aránya 14,3%, 7,7% pedig úgy nyilatkozott, hogy bizonyosan nem megy el szavazni.

Miután a felmérés statisztikai hibahatára 1,85%, könnyen előfordulhat, hogy sem az Ellenzéki Blokk, sem a Hang nem éri el a parlamentbe jutási küszöböt, vagyis az 5%-ot. Azonban míg a délkelet-ukrajnai lakosság körében népszerű Ellenzéki Blokk esetében az 5% körüli eredmény az utóbbi néhány hétben bekövetkezett csekély erősödés eredményeként is felfogható, a Szvjatoszlav Vakarcsuk popsztár által fémjelzett Hangnál a jelek szerint tovább folytatódott a június eleje óta tartó mélyrepülés. A négy biztos bejutó helyen tanyázó párt támogatottsága és helyzete alapvetően nem változott.

Óvatosságra int viszont a Razumkov Központ július 5–11. között készült felmérése, amelyet szintén hétfőn ismertetett az Ukrajinszka Pravda. Ezek szerint a Nép Szolgájának támogatottsága 41,5% azoknak a biztos szavazóknak a körében, akik már tudják, kire adják a voksukat. Az Ellenzéki Platform – Az Életért a szavazatok 12,5%-ára számíthat, a Hang 8,8%-ot érhet el, az Európai Szolidaritás 8,3%-on áll, a Haza támogatottsága 7,0%-os, az Erő és Becsületé (Сила і честь) 4,6%, míg az Ellenzéki Blokké 3,8%.

Mint látható, a két felmérés között számottevő különbség tapasztalhatók két párt esetében is. Az egyik a Hang, amely az Active Group szerint talán be se jut a törvényhozásba, míg a Razumkov Központ az előkelő harmadik helyet jósolja számára. A másik „meglepetés” az Erő és Becsület, amely az Active Groupnál a futottak még kategóriába sorolható, 4% alatti pártok között kullog, míg Razumkovék szerint 4,6%-os eredményükkel akár a parlamentbe jutásra is lehet esélyük. Különösen Vakarcsukék esetében tűnik megmagyarázhatatlanul nagynak a kereken 4%-os mérésbeli eltérés, ami ismét felveti a honi közvéleménykutatási eredmények megbízhatóságának kérdését.

Hová lett a szavazókedv?

A napokban az Opora civil szervezet jelezte, az elnökválasztás alkalmával tapasztaltnál alacsonyabb részvételre számítanak az előrehozott parlamenti választásokon.

Olha Ajvazovszka, a szervezet koordinátora szerint elsősorban a nyár okozza a szavazási hajlandóság visszaesését. Emlékeztet, tavasszal a megkérdezettek mintegy 80%-a jelezte, hogy kész elmenni szavazni, most viszont 60%-körüli a biztos szavazók aránya. Szerinte ebből a mérési eredményből akár 20%-ot is le kell vonni, hogy megkapjuk a tényleges szavazók várható arányát, ami így 40-50% körül mozoghat.

Elemzők a szavazókedv lanyhulásának másik lehetséges okaként rámutatnak, a választók egy része úgy érezheti, hogy a rendkívül népszerűtlen Porosenko elnök áprilisi leváltásával eleget tettek állampolgári kötelezettségeiknek. Ráadásul a Zelenszkij-féle Nép Szolgájának képviselőjelöltjei nem hogy erősítenék a párt népszerűségét, néhány esetben inkább ártanak annak. Ugyanakkor a szinte általános vélemény szerint – nyár ide vagy oda – a választási részvétel nem fog 50% alá esni.

Mindenesetre az elmúlt évek tapasztalatai alapján annyi bizonyos, hogy az alacsony részvétel, az ukrán szavazók esetleges távolmaradása a kárpátaljai magyarság kezére játszhat, elsősorban a Nagyszőlős központú 73. számú választókerületben, ahol a magyar szavazók aránya a legmagasabb, s így Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének van esélye a választási győzelemre. A győzelemnek persze alapvető feltétele, hogy a magyar szavazók a megyeinél lényegesen nagyobb arányban járuljanak az urnákhoz vasárnap.

Vadászat a független képviselőkre

Néhány nappal a választások előtt érdekes eszmefuttatással állt elő a strana.ua. A portál szerint az új Legfelső Tanács pártjai, illetve a parlamenten kívüli érdekcsoportok az egyéni választókerületekben mandátumot szerző képviselőkkel tervezik megerősíteni leendő frakcióikat, illetve általuk szeretnének „baráti” képviselőcsoportokat létrehozni a törvényhozásban, ezért már most, a szavazás napja előtt megindították körükben a „toborzást”.

A mintát az a jelenlegi parlamentben meghonosodott gyakorlat jelentheti, mely szerint a független, vagy a pártjukat elhagyó, egyéni választókerületben megválasztott képviselők csoportokba tömörülve igyekeztek „érvényesíteni” érdekeiket – vagy ahogyan sokan mondogatták: értékesíteni szavazataikat. Annyi bizonyos, ezúttal is lesz kiből toborozni, hiszen a jelenlegi 199 egyéni választókerületben 3110 képviselőjelölt küzd a mandátumokért, közülük 1696 független jelölt.

A „toborzás” módszerei igen eltérőek lehetnek. Van, akinek segítséget ajánlanak fel a választási győzelem megszerzéséhez, az esélyes jelölteknél pedig az iránt érdeklődnek, mik az elképzeléseik a parlamentbe jutás esetére.

Az ukrán törvények értelmében a parlamenti képviselőcsoportok minimális létszáma megegyezik a Legfelső Tanácsba bejutott legkisebb frakció képviselőinek számával, ezért csak július 21. után derül ki, hogy hány független honatyára lesz szükség a megalakításukhoz, de máris hallani 30-40 független egyéni képviselőből álló tömörülések létrehozásának terveiről. Attól nem kell tartani, hogy a párton kívüliek „szolgálataira” ezúttal nem lesz igény, hiszen előfordulhat például, hogy a Nép Szolgája éppen a függetlenek szavazataival tud majd önállóan kormányt alakítani, ha nem sikerül megegyezni valamelyik kisebb párttal.

Márpedig az elemzők szerint a bizonyosan parlamentbe jutó négy párt közül három megjósolhatóan semmilyen körülmények között nem fog koalícióra lépni egymással. Mihajlo Dubinyanszkij, az Ukrajinszka Pravda szemleírója az elkövetkező évek politikai konstellációját a Nép Szolgája, az Európai Szolidaritás és az Ellenzéki Platform – Az Életért szakadatlan vetélkedéseként és egymásra utaltságaként írja le. Ebben a felállásban az Európai Szolidaritás képviseli majd az ukrán nemzeti radikális oldalt és az európai integrációt, míg az Ellenzéki Platform – Az Életért lesz a kelet-ukrajnai, döntően orosz ajkú lakosság pártja, amely a Moszkvához fűződő kapcsolatok javítását, a Nyugattal szembeni távolságtartást hirdeti. Volodimir Zelenszkij pártjának, a Nép Szolgájának az a szerep juthat, hogy e két szélsőség között egyensúlyozva igyekezzék kormányozni az országot és megtartani szavazótáborát. Ehhez persze meg kell majd győzniük egyfelől az „oroszbarát” erők híveit, hogy ők mégiscsak jobb választás, mint az ukrán nacionalistákat és radikálisokat is maga alá gyűrni igyekvő Porosenko-párt, másfelől Porosenko szavazóival azt kell elhitetniük, hogy ők az optimális megoldás a Bojko- és Medvedcsuk-féle Ellenzéki Platform – Az Életért formációval szemben.

(ntk)