Öröklés végrendelet útján
„Arra lennék kíváncsi, vajon igényt tarthat-e az örökség egy részére az unokaöcsém és apámnak az első házasságából származó fia, ha a szüleim végrendeletükben mindent rám hagynak? Megtámadhatják a végrendeletet a bíróságon?”
– A törvény úgy határozza meg a végrendeletet, mint a természetes személy rendelkezését halála esetére. A végrendelkező egy vagy több személyt is megnevezhet örököseként, függetlenül attól, kötik-e őt rokoni szálak ezekhez az emberekhez vagy sem. Jogi személy is örökölhet.
A végrendelkező a törvény szerinti örökösök közül indoklás nélkül megfoszthat bárkit az örökséghez való jogától. Kivételt e szabály alól azok a személyek képeznek, akik köteles részre jogosultak az örökségből. A köteles részre jogosultak körét a hagyaték megnyílásakor, tehát az örökös halálát követően állapítják meg.
Köteles részre a hagyatékból kizárólag az örökösök első köréhez tartozó személyek jogosultak, amennyiben kiskorúak vagy az örökhagyó 18 éven felüli munkaképtelen gyermekei (beleértve az örökbefogadottakat is), munkaképtelen szülei (örökbefogadói), esetleg az örökhagyó életében fogant, de a hagyaték megnyílása után született gyermeke(i). Ide sorolják az elhunyt munkaképtelen özvegyét is. A köteles rész a fele annak a hagyatékrésznek, amely akkor illette volna meg az örököst, ha a törvény szerinti öröklés esete áll fenn. A bíróság a hagyatékozó és az örökös közötti viszonyt, illetve egyéb, az ügy szempontjából lényeges körülményeket figyelembe véve utóbb dönthet úgy, hogy csökkenti a köteles rész mértékét. Erre azonban csak a valamelyik törvény szerinti örökös keresete nyomán indult per eredményeként kerülhet sor.
A fentiekből következik, hogy amennyiben a szülei végrendeletükben önt nevezik meg egyetlen örökösüknek, úgy az unokaöccsének és az apja másik házasságából származó fiának az örökséghez való joga a munkaképességüktől, illetve az életkoruktól függ majd.
Megjegyzendő, a házastársak, az ön szülei, egy közös végrendeletben is rendelkezhetnek a közös osztatlan tulajdonukról.
Ami azt illeti, hogy megtámadható-e a végrendelet a bíróságon, a válasz igen, ám a bíró csak két esetben mondhatja ki a végakarat semmisségét az érdekelt fél keresete nyomán:
a) ha megállapítást nyer, hogy a hagyatékozó akaratnyilvánítása nem volt szabad és nem felelt meg az akaratának (ilyenkor, ha a bíróság hatályon kívül helyezi a végrendelet egy vagy akár néhány rendelkezését is, a dokumentum fennmaradó része érvényben marad);
b) ha a végrendeletet a formai-jogi követelmények megsértésével állították össze, illetve olyan személy végrendelkezett, aki erre nem volt jogosult (nem volt jogi cselekvőképessége birtokában).
Amennyiben a végrendeletet érvénytelennek mondják ki, a dokumentum által az öröklés jogától megfosztott személy(ek) jogot nyer(nek) a törvény szerinti öröklésre.
hk
