A KMPSZ ünnepi központi tanévnyitója Csongoron

Szeptember 7-én került megrendezésre a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) központi tanévnyitó ünnepsége, amelynek a csongori református templom adott otthont. A program hálaadó istentisztelettel vette kezdetét, ahol ifjabb Pocsai Sándor lelkipásztor tolmácsolta az Úr igéjét Péter apostol első levelének harmadik részéből. „A magvetés idejét kaptuk ajándékba, hogy a fiatal szívekben elvessük a magokat, hisz amit vetünk ma Kárpátalján, azt fogjuk majd később learatni” – bízta a pedagógusokra a lelkipásztor.

Az ünnepi istentiszteletet nemzeti imánk közös eléneklésével folytatták az egybegyűltek. A jelen lévő pedagógusok mellett az ünnepségen tiszteletét tette Szi­lágyi Mátyás beregszászi főkonzul, Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Kárpátaljai Főosztályának vezetője, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke és kísérete, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Megyei Tanács (KMT) képviselője, a KMKSZ alelnöke, dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, Bátori József, a KMT képviselője, Vaszil Petecsuk, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet megbízott igazgatója, Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának igazgatója, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Soós Katalin, a II. RF KMF Szakképzési Intézetének igazgatója, Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója és Baksa Tibor, Csongor polgármestere.

Orosz Ildikó ünnepi beszéde kezdetén megemlékezett arról, hogy az oktatási törvény milyen mélységes sebeket ejtett az ukrán demokratikus államiságon, az államiságba vetett hiten, a kisebbségek – így a kárpátaljai magyarság – lelkivilágán, hisz ez a törvény olyan jogokat vont meg a kárpátaljai magyaroktól is, amelyek már a Szovjetunió idején is megvoltak. Az e törvénnyel kapcsolatos észrevételek és kritikák, sajnos, csak süket fülekre találtak országunk honatyáinál, hisz a Velencei Bizottság által tett javaslatok egyik pontjának a megvizsgálását sem méltatták még csak megpillantásra sem. Az elnök asszony reményét fejezte ki Ukrajna új elnöke iránt, aki ejtett pár szót a kisebbségek védelméről. „Ne hagyják magukat! Álljanak ki igazukért!” – intézte kérését a pedagógusokhoz. A jogfosztások és a negatív tapasztalatok mellett jó híreket is hallhattunk a délelőtt folyamán, hisz a lassan már két évtizede tartó huzavona ellenére végre sikerült magyar tannyelvű osztályt beindítani Fancsikán. Mindezek mellett az idei tanévet 150 diákkal több, összesen 2162 kis elsős kezdte meg magyar iskolákban.

Ezt követően Bujdosó János felolvasta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőlevelét. Ebben felhívta a figyelmet a pedagógusok munkájának a fontosságára, hisz rajtuk múlik azoknak az alapoknak az elsajátítása, amelyekre a jövő generációja épülhet. A pedagógusok ígéretet kaptak, hogy további támogatásokban részesülnek a szülőföldön való boldogulás céljából. „Példaértékű, hogy a kárpátaljai magyar közösség büszke bástyaként áll a legnehezebb időszakban is” – köszönte meg a példás helytállást és a kitartó munkát a kárpátaljai pedagógusoknak.

Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul beszédében a magyar nyelv presztízsértékét méltatta, valamint arra szólította fel az ünneplő közösséget, hogy az elcsüggedés, önfeladás és mindenfajta lemondás helyett inkább reménykedjünk, reménnyel tekintsünk a jövőbe, bizakodással, hisz az eredményeink feljogosítanak erre bennünket: nagyon szép eredmények születtek az óvoda- és bázisiskola-programnak köszönhetően. Végezetül biztosította a jelenlévőket, hogy azokat a célkitűzéseket, amelyeket Kárpátalján a magyar közösség felvállal és megvalósít, Magyarország továbbra is töretlenül támogatni fogja, legyen szó akár a magyar nyelv vagy a magyar jelképek használatának jogáról, melyekkel kapcsolatban számítanak az új ukrán vezetés partneri hozzáállására, és bíznak a sikeres párbeszéd létrejöttében.

Fekete Irén felszólalása kezdetén őszinte köszönetét fejezte ki minden egyes olyan kárpátaljai szülőnek, aki magyar iskolába adta be gyermekét vagy gyermekeit. Az újabb iskolaév kezdete egy utazás, amelyen senki sem egyedül indul el. Szeptember eleje a pedagógusok számára is egy új kalandot jelent, akik felelősek azért, hogy tanítványaik boldoguljanak az életben, ami egyáltalán nem könnyű feladat. „A pedagógus munkája az egyik legnagyobb értéket teremtő és legösszetettebb tevékenység, miközben támogatottsága és elismertsége kívánnivalókat hagy maga után” – közölte a SZMPSZ elnöke. Köszöntőjét és jókívánságát Reményik Sándor szavaival zárta: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!”

„A kárpátaljai magyarság minden körülmények között megpróbálta megtartani és fejleszteni megmaradásának zálogát, a templomot és az iskolát” – folytatta az előtte felszólaló gondolatmenetét a felújított csongori református templomban Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. Az elmúlt 100 évben Kárpátalját ide-oda csatolgatták, ennek fényében rövid idő alatt az itteniek tanulhattak csehszlovák, magyar, illetve orosz iskolákban is, de az állandó területi rendetlenség mellett a másik elmozdíthatatlan jelenség, az nem más, mint az itteniek nyelvükhöz és kultúrájukhoz való ragaszkodása volt. 1989-ben enyhült a rendszer, és a kommunizmus megrokkanásakor sokan azt várták, hogy más világ jön, de az előző kormány – ha az oktatást és a nyelvhasználatot nézzük – inkább hasonlított egy erős diktatúrához, mint egy demokratikus európai államhoz. Az elnök úr végezetül megköszönte a pedagógusok áldozatos munkáját, a szülők döntését, és természetesen a magyar kormány és az egész Kárpát-medence szolidaritását és támogatását, amelyek nélkül a kárpátaljai magyarság helyzete sokkal nehezebb lenne. „Bizakodjunk a jövőben, továbbá kívánok sok sikert, türelmet és szeretetet egymás iránt!” – zárta szavait az elnök úr.

A köszöntők elhangzása után a Csongori Általános Iskola első osztályos kis nebulóinak énekes-verses előadása következett, melynek végén ifjabb Pocsai Sándor áldást kért tanulmányaikra, életükre. A legfrissebb iskolások műsora után egy tanulságos útravalónak lehettek fültanúi a rendezvényre érkezők Csákány Erzsébet nyugalmazott pedagógus tolmácsolásában, valamint Baksa Orsolya pályakezdő tanárnő tett tanúbizonyságot elhivatottságáról és a szakma iránt való odaadás nélkülözhetetlenségéről. A kicsik után nagyobb fiatalok következtek, akik világi és egyházi énekeket, valamint verseket adtak elő.

SD