Választmányi ülést tartott a KMKSZ
Közelednek az önkormányzati választások
Szeptember 14-én tartotta soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban a Rákóczi-főiskolán. Mivel a választások óta nem tartott ülést a testület, így az egyik legfőbb téma az elmúlt parlamenti, valamint a közelgő önkormányzati választás volt. Tájékoztatást kaptak a tagok a közigazgatási reformról, a földtörvényről, valamint a különböző pályázatokról is.
Az ülés Brenzovics László elnöki beszámolójával kezdődött, aki úgy fogalmazott: a külföldi szemlélő számára az ukrajnai választások egy tündérmeséhez hasonlíthatnak, hiszen pár éve még senki sem gondolta volna, hogy Volodimir Zelenszkij megnyeri az elnökválasztást, mi több, pártja a parlamenti választásokat is. Az elnök felidézte a választást megelőző hónapok történéseit, megállapítva, hogy a kárpátaljai választásra a „jegyeket” a belügyminisztériumban adták el, hiszen egyeseknek engedélyezték a szavazatvásárlást, míg másoknak nem. A mi szempontunkból ezek a választások nem voltak szabadok, elsősorban a választókörzetek kialakítása miatt – mondta az elnök, majd hozzátette: „Azonban a választási eredményekkel nem lehetünk elégedettek, elsősorban azért, mert igen kevés számban mentünk el szavazni. Másrészt a különböző anyagi erőforrások is jelentős mértékben befolyásolták a magyar szavazókat. Számos helyen láttuk azt, hogy olyan jelöltek kaptak jelentős mennyiségű szavazatot, akik soha nem jártak az adott településen, semmit nem tettek azért, sőt, az ott élők nem is ismerték azt a jelöltet, akire szavaztak. Az is megfigyelhető volt, hogy a közigazgatási szervek a korábbi évektől eltérően nem avatkoztak be jelentős mértékben a választásokat befolyásolva. Térségünkben csak két politikai vagy nem politikai erő működött együtt: az egyik a KMKSZ–UMDSZ összefogás, a másik pedig a határ menti csempészetben részt vevő emberek, akik különösen a Nagyszőlősi járásban tudták mozgósítani az embereiket. Brenzovics László beszámolója végén emlékeztetett: az önkormányzati választások egyre közelednek, hamarosan újra meg kell méretni magunkat.
A következő év októberében esedékesek az önkormányzati választások, azonban már arról is vannak hírek, hogy ezt áprilisra hoznák előre. A hatályos törvények értelmében a parlament nem oszlathat fel minden önkormányzatot, bár Ukrajnában minden megtörténhet, ha az ember nagyon akarja. Kérdés az is, hogy milyen rendszerben hajtsák végre a választásokat, hiszen 2020-ra véghez kell vinni a közigazgatási reformot, azonban ennek megvalósulása korántsem bizonyos.
Az elnök a továbbiakban vázolta, hogy egy becstelen színjáték alakult ki a nyelvtörvény körül, mely helyzetről mindent elárul, hogy nem kavart nagy port a médiában, mikor kiderült, hogy Petro Porosenko fia egy szót sem tud ukránul. Ellenben azt máig előszeretettel emlegetik, hogy Kárpátalján a magyar gyerekek nem bírják megfelelően az ukrán nyelvet. Nem javult Ukrajna viszonya Magyarországgal sem, annak ellenére, hogy Magyarország rendkívüli gesztusokat tett a közelmúltban. Bár ígéretek hangzottak el arról, hogy alakul mindkét fél részéről egy bizottság, mely vizsgálni fogja a vitás kérdéseket, a választások után mégis minden maradt a régiben.
Az elnöki beszámolót követően Barta József, a KMKSZ alelnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese tartott rövid előadást a közigazgatási reformok hogyanjáról, mikéntjéről. Barta József elmondta, a közigazgatási reform által át akarják rajzolni Ukrajna adminisztratív térképét, egyedül a megyék határait hagyva sértetlenül. Az önkormányzatiság erősödése a közigazgatási reform által üdvözlendő és kívánatos a kárpátaljai magyarság részéről is. Ehhez a reformhoz azonban fentről kell biztosítani az anyagi forrásokat is, különben a reform nem egyéb, mint a probléma áthelyezése a megyei közigazgatások vállára. Ukrajnában vannak olyan területek, ahol ez a reform már jórészt előrehaladott, míg Kárpátalján eléggé kezdetleges állapotban van a végrehajtása.
Brenzovics László a beszámolót követően mindenkit emlékeztetett arra, hogy a kistérségek megalakulását követően a dotáció megszűnik, ami azt jelenti, hogy az újonnan létrejött kistérségnek kell eltartania saját oktatási, egészségügyi és egyéb hivatalait. Mindehhez komoly infrastruktúra szükségeltetik, különben az új kistérség néhány éven belül csődbe jut. Természetesen a KMKSZ továbbra is ragaszkodik a Beregszászi járás meghagyásához.
Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs titkára röviden beszélt a választási eredményekről, pontos adatok, számok tükrében analizálva azt. A titkár kitért arra is, hogy egy nagy volumenű kutatás zajlik jelenleg is megyénkben, mely a magyar lakosság helyzetét kívánja felmérni.
Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a földkérdésről tartott részletes előadást, megvilágítva a nehezen érthető kérdéseket. Az ukrán termőföldre a világ pénzügyi erőcentrumai régóta szemet vetettek. A tájékoztatóból kiderült, hogy a megnyíló földpiacon egy hektár föld értéke kb. ezer dollár lehet majd, térségenként változóan.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója röviden beszámolt a Választmánynak az Alapítvány által eddig befogadott pályázatokról és a jövőbeni tervekről.
A választmányi ülés nyilatkozat elfogadásával zárult.
Tóth János
Nyilatkozat
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Választmánya rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az erőfeszítéseink ellenére sem sikerült elérni Központi Választási Bizottságnál a törvényi előírásoknak megfelelően garantált magyar többségű választókörzet kialakítását. A még 2012-ben létrehozott és 2019-ben is alkalmazott körzetfelosztás a tömbmagyar vidéket három választókerületre osztva teljesen ellehetetlenítette a magyarság képviselőjének a Legfelső Tanácsba történő bejutását. Elfogadhatatlannak tartjuk a magyar többségű választókörzet kapcsán folytatott hisztérikus médiareakciót és magyarellenes hangulatkeltést, mely azóta is tart. Úgy véljük, az európai demokratikus jogállamiság megteremtésének alapfeltétele, hogy ne csak papíron legyenek lefektetve a kisebbségek védelmét és megmaradását elősegítő jogok, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák azokat.
A KMKSZ köszönetet mond minden kárpátaljai honfitársunknak, aki részt vett a választáson, s szavazatával a közös magyar jelölteket támogatta.
Az eddigi választásokhoz hasonlóan, ez a szavazás sem volt mentes a törvénytelen eszközök alkalmazásától. Az azonos nevű jelöltek indítása, a szavazók szándékos félrevezetése, a megtévesztő SMS-ek, szórólapok, a szavazatok vásárlása, s az egyéb manipulatív módszerek bevetése jelentősen rontotta jelöltjeink esélyeit. Képviselőt sajnos nem sikerült bejuttatni a törvényhozásba, de a magyarság összefogása mégis eredményesnek mondható. A negatívumok ellenére, a magyar többségű települések mindegyikében nagy arányban győzni tudtunk, s a szavazás eredménye az alacsony részvétel ellenére is sokkal jobb, mint az előző parlamenti választáson volt.
Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az új parlament megalakulásával sem történtek változások a magyarság ellen irányuló vegzálások terén. Elszomorító, hogy továbbra is folytatódnak a magyar intézmények ellen indított eljárások a nemlétező szeparatizmus gyanúja miatt.
A kárpátaljai magyarság európai gondolkodású, törvénytisztelő nemzeti kisebbség, amely mindvégig lojális volt az ukrán államhoz. Kisebbségi jogainak érvényesülését mindig is a törvényeknek megfelelően kívánta elérni. Üdvözlendőnek tartjuk, hogy az új elnök és az új kormányzat törvényi szinten kívánja rendezni a nemzetiségek helyzetének kérdését. Fontosnak tartjuk és lehetőségeinkhez mérve mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a tervezett jogszabály megalkotásába vonják be a nemzetiségek képviselőit is. Tisztában vagyunk azzal, hogy új nemzetiségi törvény megalkotásának csak akkor van értelme, ha az nem a jelenlegi jogfosztást kívánja törvényesíteni, hanem lehetővé teszi, hogy a nyelvtörvény, illetve oktatási törvény módosításával visszatérjünk az európai normákhoz, s biztosítja az anyanyelvű oktatás, a magyar nyelvhasználat jogát, valamint rendezi a képviseleti rendszer és a közigazgatási reform problémáit.
A KMKSZ a közigazgatási reform végrehajtása kapcsán úgy véli, hogy annak tekintettel kell lennie megyénk soknemzetiségű összetételére, illetve arra, hogy vidékünkön több történelmileg kialakult sajátos régió van. Fontosnak tartjuk, hogy a megyei „perspektivikus terv” kialakítása során mindenképp vegyék figyelembe a vidék etnikai és kulturális sajátosságait. A tervezett adminisztratív reform folyamán olyan közigazgatási egységeket hozzanak létre, amelyek messzemenően megfelelnek a nemzetiségi-kulturális viszonyoknak és az emberek érdekeinek. Olyan kistérségek létrehozását szorgalmazzuk a magyarok lakta vidékeken, melyekben a tömbben élő magyar lakosság többséget alkothat. Szövetségünk kiemelten fontosnak tartja, hogy az járások átalakítása esetén megmaradjon egy, a magyar településeket magába foglaló járás.
Beregszász, 2019. szeptember 14.
A KMKSZ Választmánya
