Kutatók Éjszakája a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskolán

A címben említett eseménysorozat keretén belül az érdeklődők különleges előadások során ismerkedhetnek meg a biológia és a kémia széles skálájú tudományainak különböző elemeivel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) átriumában.

Idén sem volt ez másképp. Az esti órákban kezdődött programegyüttes résztvevőit dr. Kohut Erzsébet, a főiskola Biológia és Kémia Tanszékének vezetőhelyettese köszöntötte, és megjegyezte, hogy milyen nagy fejlődésen esett át a már ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Kutatók Éjszakája. A program céljaként a természettudományok, illetve a főiskola biológia és kémia tanszékének a népszerűsítését tűzte ki, amely az elmúlt évek során a biológia tanszéki csoport a kémiai és agrár tanszéki csoporttal, valamint ápolás és betegellátás szakkal is bővült.

A köszöntés után Molnár Attila röviden ismertette az est programját, amely a fiatal kutató A paraziták bolygója című előadásával vette kezdetét. Popkulturális utalásokkal színesített bemutatójában elmondta, hogy ha a résztvevők figyelmesen követik a mondandóját, akkor az előadása végére bárkiből komoly parazitológus válhat. A legkisebb parazitáktól kezdődően (különböző vírusok és baktériumok) eljutott a nagyobb élősködőkig, mint például a mindenki által jól ismert kakukkig. Az előadásból kiderült, hogy sokkal több az élősködő körülöttünk, mint gondolnánk.

Ezt követte Pfeifer Anita Amerika biológus szemmel című úti beszámolója, amelyben Észak Amerikában tett látogatása alkalmával látott és tapasztalt dolgokról beszélt az érdeklődőknek. A szebbnél szebb természetfotókkal díszített előadásában bemutatta az Appalache hegység élő- és növényvilágának egy részét, valamint a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeumban tett látogatása során tapasztalt élményeiről is beszámolt a fiataloknak.

Az est interaktív tapasztalatszerzéssel folytatódott, hisz a jelenlévők testközelből ismerkedhettek meg az elsősegélynyújtás különböző fortélyaival, illetve az ilyen esetekben kerülendő vagy épp tévhitszerű teendőivel, melyeket Papp Ágota és az ápolás és betegellátás szakos hallgatók mutattak be. Ezenkívül Papp István okította a közönséget transzPLANTáció nevezetű standjánál, hogy miképpen lehet a különböző növények részeinek egymásra történő átültetésével teljesen új tulajdonságú növényeket létrehozni, valamint Kepics Andrea és Takács Gabriella Szőrszálhasogatás címszó alatt mutatta be a különböző növényi szervek mikroszkopikus méretű, más és más célokat szolgáló képleteit.

Az elmélet után következett az elmaradhatatlan gyakorlat. Szaniszló Szebasztián A tűz és jég dala című bemutatójában, mely alkalmából látványos hevítési és hűtési folyamatok elevenültek meg a főiskola falai között: égett a puskapor, durrant a kálium-nitrát, valamint a szárazjég egyedi tulajdonságaival is megismerkedhettek az érdeklődők, mint például a lufifújás, alkohol lehűtése, de sor került „hungarocell-csomagolásra” is aceton segítségével.

A nem mindennapi előadások sorát Molnár Ferenc zárta, aki A talajok sokféleségéről: kötöttségekkel és anélkül című előadásában kalauzolt el mindenkit a talajok színes világába, ismertette a talajképző folyamatokat, tényezőket, valamint a legjellegzetesebb talajtípusokat is szemléltette. Betekintést nyerhettünk továbbá Magyarország, Ukrajna és a Föld talajtérképébe  is, valamint gyorstalpalót kaptunk a különböző talajok fizikai sokféleségének gyúrópróba által történő megvizsgálásáról is. Az előadást követően mindenki személyesen is megismerkedhetett néhány talajfélével, amelyen nap mint nap végigtaposunk.

Simon Dávid