Költségvetési szféra: Senki ne számítson aranyhegyekre

Előfordulhat, hogy jövőre alig, illetve a vártnál lényegesen kisebb mértékben emelik a költségvetési szférában dolgozók bérét – figyelmeztet összeállításában a strana.ua.

A portál szerint a legnagyobb skandalum a pedagógusok háza táján látszik kibontakozni. Történt ugyanis, hogy az előző Hrojszman-kormány még júliusban, tehát az előrehozott parlamenti választások előtt, határozatával 20–70%-os béremelést rendelt el az oktatási szférában, ráadásul nemcsak az iskolai tanárok, hanem az óvodai nevelők, a sportiskolai edzők fizetése is nőtt volna. A határozat nyomán a kezdő pedagógusok bére is legalább 7000 hrivnyára emelkedett volna, a sokéves munkaviszonnyal rendelkező kollégáiké pedig elérte, sőt meghaladta volna a tízezret. Amikor azonban az új kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetést, amelynek alapjait még az előző kabinet állította össze, kiderült, hogy abban nem irányozták elő a béremeléshez szükséges mintegy 45 milliárd hrivnyát.

Egyébként nem történt semmi rendkívüli: ismételten bebizonyosodott, hogy magára vessen, aki vakon hisz az ukrán politikusok választási ígéreteiben és intézkedéseiben. Ami például a jelentős pedagógusbér-emelést illeti, a Pénzügyminisztérium már a lépés bejelentésekor figyelmeztetett, hogy az csak akkor lesz teljesíthető, ha „optimalizálják” a személyzeti listát, magyarán elbocsátják a pedagógusok egy részét és a bérüket elosztják a maradók között.

Az új kormányzat most azt állítja, Hrojszman csak azért ígért aranyhegyeket a pedagógusoknak, hogy borsot törjön a Zelenszkij-csapat orra alá. Állítólag az iskolákban már várják a beígért béremelést, de pénz nincs, és egyelőre nem világos, miként keveredik ki tekintélyvesztés nélkül szorult helyzetéből a kormány.

Hasonlóan bizonytalan a helyzet az egészségügyben is. Az előző kormányzat azzal kérkedett, hogy a Szuprun-féle reform eredményeként jelentősen nőtt a családorvosok bére – ha nem is mindegyiké, illetve nem egyforma mértékben. A választások óta azonban a jelek szerint az egészségügyi dolgozók bérére már senki nem figyel, így sajtóinformációk szerint némelyik egészségügyi intézmény vezetője megnyirbálta a kiugróan magas orvosfizetéseket. A bérezési rendszerben egyébként kezdettől sok a bizonytalansági tényező, hiszen az intézményvezetők állítólag eddig is megtehették, hogy a családorvosoknak a pácienseik után folyósított pénz egy tekintélyes részét eszközbeszerzésre, illetve felújításra fordítsák.

Az új kormány megalakulása után Zorjana Szkalecka frissen kinevezett egészségügyi miniszter boldog-boldogtalannak megígérte ugyan, hogy megfontolják, miként emelhetnék az egészségügyi dolgozók bérét, a költségvetésben azonban erre sincs forrás előirányozva – legalábbis egyelőre. Ráadásul jövőre már nemcsak az alapellátásban dolgozók bérét kellene emelni, hanem a szakorvosokét és a kórházi dolgozókét is, ha egyszer beindul a reform következő szakasza.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az egészségügyi reform egyelőre nem terjedt ki az ágazatban dolgozók bérezésének átfogó rendezésére. Akárcsak a költségvetési szférában általában, sokszor az egészségügyben sem csupán a besorolásukból következő alapbérből élnek a munkavállalók, a prémiumok, juttatások és bónuszok esetenként meghaladhatják az alapbér összegét. Ezeknek a juttatásoknak az elosztása a jelenlegi rendszerben nagyban függ az intézményvezetőktől, akik sokszor a saját javadalmazásuk emelése mellett a legalacsonyabb fizetésű munkavállalók bérének kiegészítésére használják a rendelkezésükre álló forrásokat. Így fordulhat elő, hogy egy takarítónő nemegyszer majdnem ugyanannyit keres, mint egy szakképzett ápoló, az ápoló fizetése pedig sokszor alig marad el az orvosétól.

A költségvetési szférában általában sem várható számottevő béremelés. A minimálbér jövőre előreláthatóan 12,2%-kal, avagy 550 hrivnyával 4,7 ezer hrivnyára nő. A költségvetési dolgozók fizetését meghatározó bérkategóriákban azonban ennél kisebb mértékű , 9,4%-os emelés várható. Ez annyit tesz, hogy például egy a 15. bérkategóriába sorolt költségvetési dolgozó, vagyis egy szakképzett tanár vagy orvos bére körülbelül 470 hrivnyával növekszik majd. Megállapíthatjuk tehát, hogy a jelek szerint a költségvetési dolgozók esetében egyelőre elmarad a „szegénység korszakának” vége, amelyet Volodimir Zelenszkij ígért a választóinak.

(zzz)