Orbán: „A hazáért vívott csata nem valamiféle balsors, hanem vissza nem térő lehetőség”

Megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak, például az, hogy nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Fidesz 28., tisztújító kongresszusán, ahol újraválasztották őt a kormánypárt elnökévé.

A kormányfőt 1406 szavazattal választották meg a küldöttek pártelnöknek.

Orbán Viktor beszédében megtisztelőnek nevezte, hogy ismét ő lehet a Fidesz elnöke.

„Köszönöm, hogy ismét bizalmat kaptam tőletek. Az ország legnagyobb, legerősebb, egyetlen kormányképes pártjának elnökévé választottatok. Ha a szövetségeseinket is magunkhoz számítjuk, akkor ráadásul Magyarország legrégibb, legmélyebb hagyományokkal és legerősebb lelkiséggel rendelkező politikai közössége is vagyunk” – mondta a miniszterelnök.

Úgy fogalmazott, egyre kevésbé az ellenfél támadásai, egyre inkább a bajtársiasság tartja össze a közösséget, amelynek bölcsességre, bátorságra, igazságosságra és mértékletességre van szüksége. Hozzátette, a Fidesz generációs megújítása is jól halad, a jövőnk hosszú évtizedekre biztosítva van.

„Ami eddig történt, sem volt éppen kismiska, de az igazán nagy dolgok most következnek, és ebből semmiképpen sem szeretnék kimaradni” – mondta.

A kongresszus újraválasztotta alelnöknek Novák Katalint (1396 szavazat), Kubatov Gábort (1392 szavazat) és Németh Szilárdot (1359 szavazat), a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére pedig Kósa Lajost (1387 szavazat) választották meg.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében a budapesti eseményen jelen volt Brenzovics László elnök, Barta József ügyvezető alelnök, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Gulácsy Géza általános alelnök, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, valamint Balog Lívia elnökségi tag, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke. Ugyancsak részt vett a kongresszuson Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.

Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak, például az, hogy nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket. Hangsúlyozta, Magyarország már nem egyedül áll a küzdőtéren, hanem egy tekintélyes hadoszlop tagjaként: lengyelek, csehek, szlovákok, reményei szerint vasárnap estétől az osztrákok ismét, és csak idő kérdése, hogy az olasz szabadság is újra zászlót bontson. Ezek azok az országok, amelyek nem brüsszeli birodalmat, hanem az európai nemzetek szövetségét akarják, amelyek nem bevándorlótársadalmat akarnak, hanem meg akarnak maradni a keresztény kultúrából kisarjadt büszke európai nemzeteknek – mondta Orbán Viktor.

Arról is szólt, hogy megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak: Nyugaton el kell fogadniuk, hogy nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket, és fel kell hagyniuk az államaink és kormányaink elleni nyílt támadásokkal.

„Nem vagyunk hajlandóak többé európai pénzből finanszírozni a velünk szemben ellenséges, Soros-féle álcivil szervezetek garmadáját” – jelentette ki a pártelnök-miniszterelnök, távozásra szólítva fel őket Közép-Európából.

Közölte: fel kell hagyni a közép-európai kormányokkal szembeni rejtett akciókkal is, nem juttathatnak hatalomra nekik tetsző politikai pártokat ilyen eszközökkel. Úgy fogalmazott: Ibizából egy is elég volt, utalva az osztrák belpolitikában történtekre.

Az EU költségvetése nem arra való, hogy a liberálisoknak tetsző csapatokat, médiumokat és az ő céljaikat szolgáló bevándorlókat finanszírozzák, tüntetésszervezőket és aktivistákat képezzenek ki – mondta.

Az elmúlt évek magyarországi munkáját összegezve Orbán Viktor kifejtette: létrehoztak egy kereszténydemokrata államot, amelyhez két rendszerváltáson keresztül jutottak el. Az elsővel megszüntették a szovjet világot, amelyet azonban végül szocialista rémkormányzás követett, „és csak rajtunk múlott, hogy utcai forradalom helyett az alkotmányos forradalmat választottuk”. Utóbbi volt a második rendszerváltás – folytatta –, amely nemzeti, keresztény rendszerváltás volt, a keresztény szabadság szellemében. Világpolgárság helyett hazafiak, internacionalizmus helyett hazaszeretet, azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család, drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme, migráció helyett határvédelem, bevándorlók helyett magyar gyermekek, multikulturális zagyvalék helyett keresztény kultúra, erőszak és terror helyett rendezettség, biztonság, december 5-i nemzetárulás helyett nemzetegyesítés – felsorolása szerint ez a keresztény szabadság.

Az elkövetkező évtized feladatairól szólva a kormányfő kijelentette: a Fidesz lesz az a párt, amelyik elmondhatja magáról, hogy felszámolta a szegénységet Magyarországon. A másik nagy munkának a cigányság helyzetének rendezését nevezte.

Az októberi önkormányzati választásról a pártelnök azt mondta: az ellenzéki oldalon történt néhány dolog a parlamenti választás óta, egy Gyurcsányból két Gyurcsány lett, az egyik idehaza, a másik Brüsszelben gáncsolja a magyarok ügyét. Arra hívta fel a figyelmet, hogy sokak szerint szerencsés a csillagállás, nagy győzelmet arathatunk, de semmit sem szabad a szerencsére bízni. Megjegyezte: „a kommunisták mind ott lesznek, legyünk ott mi is”.

A hazáért vívott csata nem valamiféle balsors, hanem vissza nem térő lehetőség, hogy megmutassuk erényeinket. „Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta beszédét.

(MTI/M1/hirado.hu/ntk)