Oktatás: Veszélyben a kisiskolák
Az elmúlt héten megtudhattuk, hogy a kormány ismét a kisiskolák megszüntetésén töri a fejét, s az is kiderült, hogy mekkora a lakossági támogatottsága annak a bejelentésnek, mely szerint jövőre valamennyi orosz iskolában áttérnek az ukrán nyelvű oktatásra.
A kis létszámú iskolák állami támogatásának megszüntetése az elkövetkező három évben 3427 oktatási intézmény bezárásához és közel 20 ezer pedagógus elbocsátásához vezethet – jelentette be a napokban az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete a készülő költségvetésnek a szaktárca által javasolt módosítása kapcsán.
Így a szakszervezet nem ért egyet az Oktatási és Tudományos Minisztérium javaslatával, mely megszüntetné a pedagógusként foglalkoztatottak bérének fizetésére szolgáló oktatási szubvenció folyósítását azon iskolák esetében, amelyekben a tanulók száma a 2020. szeptember 1-jei állapot szerint nem éri el a 30 főt. A minisztérium a továbbiakban fokozatosan emelné a minimális diáklétszámot, így 2021-ben 40 főhöz, 2022-ben pedig 50 főhöz kötné a szóban forgó támogatás folyósítását.
A szakszervezet ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy az állami oktatási funkciók átruházása a helyi költségvetésekre lehetetlenné teheti a gyerekek számára – különösen faluhelyen – a teljes középfokú végzettség megszerzését, miáltal sérül a polgárok joga az elérhető és ingyenes általános középfokú oktatásra.
Nem túl biztatóak azok a formálódó költségvetés-tervezet kapcsán érkezett hírek sem, melyek szerint a büdzsében továbbra sincs pénz az előző Hrojszman-kormány által elrendelt béremelésre az oktatásban. Okszana Markarova pénzügyminiszter az Amerika Hangjának nyilatkozva jelezte, hogy a pedagógusok béremelése napirenden van a kormányban. Mindazonáltal az illetékes tárca vezetője a költségvetési szférában dolgozók béralapjának átlagosan mintegy 8%-os emelését valószínűsítette, ami a pedagógusok esetében ennél talán valamivel nagyobb bérnövekedést is jelenthet.
Az elmúlt napok egyik meglepő híre volt, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet október eleji felmérése szerint a megkérdezettek 49%-a támogatja részben vagy teljesen Hanna Novoszad oktatási miniszternek azt a közelmúltbeli bejelentését, mely szerint 2020 szeptemberétől valamennyi orosz iskolában áttérnek az ukrán tannyelvre. Ugyanakkor a válaszadók 47%-a részben vagy teljesen nem ért egyet ezzel az intézkedéssel.
A miniszter bejelentésével a megkérdezettek 33%-a ért egyet teljes mértékben, 16% inkább egyetért vele, mint nem. Viszont a válaszadók 31%-a kijelentette, hogy egyáltalán nem ért egyet Novoszad szavaival, míg 16% inkább nem értett egyet a bejelentéssel. A megkérdezettek 4%-a nem tudott válaszolni a kérdésre.
Miután nincs okunk kételkedni a felmérés eredményében, megállapíthatjuk, hogy az ukrán kormányzat egy olyan elképzelést próbál meg keresztülvinni az orosz iskolák ukránosításával, amelyet pillanatnyilag a lakosság 50 százaléka sem támogat.
(ntk)
