Közigazgatási reform: megyék helyett régiók?

2019. november 6., 15:31 , 980. szám

Egyre újabb hírek jelennek meg a sajtóban arról, hogy a kormány és a kormánypárt, a Nép Szolgája nagy erőkkel dolgozik a közigazgatási reform előkészítésén. A tervezett változások nagyságrendjét és mélységét jelzi, hogy azokhoz előbb módosítani szükséges az Alkotmányt. Ugyanakkor az elképzelések még nem véglegesek, előfordulhat, hogy alapvető kérdésekben is viták hátráltathatják a megvalósítást.

Sürget az idő

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a „nép szolgái” már novemberben elő kívánnak hozakodni alkotmánymódosítási indítványukkal az új területi-közigazgatási rendszert és a helyi önkormányzatokat illetően. Így akár már a következő, a jövő év februárjában kezdődő harmadik ülésszak alatt sor kerülhet a végszavazásra, azután pedig elkezdődhet az átalakításokat leíró konkrét alsóbbrendű törvények megalkotása. Amennyiben viszont az alaptörvény módosításának parlamenti előterjesztése, vagy alkotmánybírósági véleményezése elhúzódik, s a Legfelső Tanács nem érkezik még a mostani ülésszakban megszavazni első olvasatban az indítványt, a végszavazás az év második felére, azaz 2020 őszére tolódhat, mivel az előírások szerint a Rada nem szavazhat egy ülésszakon belül kétszer ugyanarról az alkotmánymódosítási indítványról.

Mi lesz a megyékkel és a járásokkal?

A létrehozandó új közigazgatási egységekről meglehetősen ellentmondásos hírek keringenek. A strana.ua úgy tudja, az Alkotmányban egy háromszintes közigazgatási-területi beosztást írnának le.

Ennek a rendszernek az alapját a közösségek képeznék, vagyis a településegyesülések, amelyeknek a létrehozása már elkezdődött. A közösségeket négy évre megválasztott tanácsok és vezetők irányítanák.

A járásokat körzetek váltanák fel, amelyekből mintegy 100-at alakítanának ki az ország területén. Ezen a szinten nem hoznának létre önkormányzatokat, a járási állami adminisztrációkat pedig saját apparátussal rendelkező körzeti prefektusok helyettesítenék, akiket az elnök nevezne ki a kormány előterjesztése alapján. A prefektusok köztisztviselőknek minősülnének, megbízatásuk három évre szólna, s kétszer nem lehetne egy tisztviselőt ugyanabba a közigazgatási egységbe kinevezni.

Körülbelül öt körzet alkotna egy régiót, amely a megyét váltaná fel. A régiókból ugyanúgy 24 lenne (plusz a Krím Autonóm Köztársaság, Kijev és Szevasztopol) mint most a megyékből, vagyis a héttérbe szorulni látszanak a korábbi, óriásmegyék vagy nagyrégiók létrehozásáról szóló hírek. A régiókat regionális tanácsok irányítanák, amelyek létszáma körülbelül harmadával kisebb lenne a jelenlegi megyei tanácsokénál. A regionális önkormányzat maga választaná meg tagjai sorából a vezetőjét, emellett pedig végrehajtó bizottságot hozna létre, amely a jelenlegi megyei állami adminisztrációt lenne hivatott felváltani. Meglehet, a végrehajtó bizottságot valamilyen egyéb kifejezéssel helyettesítenék, mivel túlságosan „szovjetül” hangzik, de ez a lényegen mit sem változtatna. Arról viszont még nem döntöttek, hogy a végrehajtó bizottságot maga a regionális tanács megválasztott vezetője irányítaná, vagy az önkormányzat külön menedzsert alkalmazna erre a célra.

Az sem világos egyelőre, hogy mi lesz a Donyec-medence megszállt területeivel, amelyeknek a minszki megállapodások értelmében különleges státuszt kellene biztosítani. A kormány állítólag külön szeretné kezelni a megszállt területek kérdését, ezért elképzelhető, hogy a különleges státusz fel sem merül az önkormányzati rendszer átalakítását célzó mostani alkotmánymódosításban. A kormánypártnál nem hivatalosan ezt azzal magyarázzák, hogy az országban legkésőbb jövő ősszel helyhatósági választásokat kellene tartani, azaz mielőbb ki kell alakítani az új közigazgatási és területi berendezkedést. Ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy a Donyec-medencében egy év múlva már adottak lennének a feltételek a választások megrendezésére, így nem volna célszerű együtt kezelni a két választást, illetve választási rendszert. Hihetőbb azonban az a magyarázat, amely szerint a kormányzat egyelőre nem meri a parlament elé vinni a Donyec-medence különleges státuszának kérdését, emlékezve rá, hogy a téma napirendre tűzése legutóbb, még az előző parlament idején, milyen véres „vitába” torkolt. Zelenszkij és környezete ráadásul többször is úgy nyilatkozott, hogy nem szándékoznak az Alkotmányban rögzíteni a Donyec-medence különleges státuszát, holott ezt a minszki megállapodások félreérthetetlenül előírják.

Választott régióvezetők?

Amíg folyik a koncepció kidolgozása, nem zárható ki új elemek megjelenése sem. Például a parlamentben az a pletyka járja, hogy felmerült a megyék (régiók) vezetőinek (kormányzók) közvetlen megválasztása. Hivatalosan azonban ezt a hírt nem erősítették meg a Nép Szolgájánál, s a kormánypárt frakciójában sem létezik egységes álláspont ezzel kapcsolatban.

Az egyik álláspont hívei támogatnák, hogy az országban minél több tisztviselőt közvetlenül választhasson meg a nép ahelyett, hogy Kijevből neveznék ki őket. Többen viszont ellenzik az elképzelést, mert tartanak a régiók önállósodásától, az elszakadási törekvések felerősödésétől, amolyan „rejtett föderalizációt” látnak benne. Az ellenzők egy másik érve, hogy az országnak szilárd közigazgatási vertikumra van szüksége. Ezzel szemben egy olyan rendszer, amelyben az ország egyes régióit a különböző politikai erők támogatásával megválasztott kormányzók irányítanák, csak fokozná a káoszt.

Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy amennyiben az Alkotmány módosításával megszüntetik a megyei kormányzók és állami adminisztrációk jelenlegi rendszerét, s funkcióikat a megyei (regionális) önkormányzatok által létrehozandó végrehajtó bizottságok vennék át, az lényegében ugyancsak azt jelentené, hogy a régiók irányítása választott, tehát Kijevtől csak részben függő vezetők kezébe kerülne. Tekintettel erre sokan máig nem hiszik, hogy a kormányzat valóban kész lenne lemondani a régiók központi, azaz „kézi” vezérléséről. Annál is inkább, mivel Zelenszkijék eddigi legtöbb lépése következetesen a helyi politikai, gazdasági elitek befolyásának megtörésére, a regionális különbözőségek felszámolására, magyarán, az ország egységesítésére, uniformizálására irányult.

(zzz)