Költségvetés: A képviselők ismét „megfejték” a kormányt

2019. november 20., 16:57 , 982. szám

Ukrajna parlamentje alig néhány órai vita után múlt pénteken második olvasatban is elfogadta az ország 2020. évi költségvetését. Az új összetételű Legfelső Tanács annyiban szakított az elődök hagyományaival, hogy elmaradt a napokig, sőt hetekig tartó alkudozás a kormány és a képviselők között, s nem kellett az éjszakai órákban, esetleg szilveszter előtt néhány perccel lebonyolítani a végszavazást. Úgy tűnik azonban, Olekszij Honcsaruk miniszterelnöknek – illetve az országnak – így is néhány milliárd hrivnyájába került a büdzsé elfogadása.

A kormánytöbbségnek és a lojális független képviselőknek köszönhetően a büdzsét 280 igen szavazattal sikerült elfogadni, ami meggyőző fölénynek tekinthető a minimálisan szükséges 226 szavazathoz képest. A végszavazást azonban kisebb botrány előzte meg. A kormánypárt, a Nép Szolgája képviselőinek többsége ugyanis nem fogadott szót a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek, amennyiben olyan törvénymódosító indítványokat is elfogadott, amelyeket azok kategorikusan elleneztek.

A strana.ua beszámolója szerint a honatyák 275 szavazattal támogatták azt az indítványt, amely a jövedéki adó egy részét a helyi önkormányzatoknál hagyta. A kormány úgy tervezte, hogy az üzemanyag jövedéki adójának egy bizonyos hányada (13,44%) befolyik a központi költségvetésbe, ahonnan a pénz az Útalapba került volna. Zinovij Andrijovics egyéni választókerületből a parlamentbe került képviselő, a szóban forgó módosító indítvány szerzője viszont javasolta, hogy a pénz maradjon a települési költségvetéseknél. Indítványát korábban a parlament költségvetési bizottsága és a kormány is elutasította, indoklásuk szerint nem engedhetik meg, hogy az Útalapban 7,7 milliárd hrivnyás rés keletkezzék. Az, hogy az ehhez szükséges pénzt a helyi költségvetésektől tervezték elvonni, látszólag nem aggasztotta őket különösebben.

Andrijovics indoklása, hogy miért kell a pénzt a helyi költségvetéseknél hagyni, egyszerű volt: ha Kijev a decentralizáción dolgozik, miért vonja el az adót a helyi tanácsoktól? Szavait vastaps jutalmazta a parlamenti ülésteremben, s ezek után senki nem csodálkozhatott rajta, hogy bár Razumkov házelnök ismételten és nyomatékosan felhívta a képviselők figyelmét, hogy a költségvetési bizottság nem javasolta elfogadásra az indítványt, arra 275 igen szavazat érkezett, ezen belül 156 a kormánypárttól.

A történtek miatt a „nép szolgáit” rendkívüli frakció­ülésre rendelték. A miniszterelnök másfél órán át győzködte a képviselőket, hogy szavazzák újra a szóban forgó indítványt, de azok nem engedtek.

A kormánypárton belüli lázadás egyébként felveti a kérdést, ki biztosította a kommunikációt és koordinálta a szavazást a kormánypárti képviselők és a többi honatya között (beleértve az ellenzékieket is) ebben a kérdésben? A vélemények megoszlanak ezzel kapcsolatban, az eset azonban jól példázza, hogy a parlamentben adott esetben bármikor létrejöhetnek szituatív érdekszövetségek egy-egy kérdésben, amelyeket a kormánypárt vezetői nem tudnak befolyásolni.

További következtetés, hogy a kormányzó Nép Szolgáján belül Zelenszkij elnök és pártja legfeljebb 90-100 képviselőt ellenőriz közvetlenül, míg a fennmaradó 156 képes saját álláspontot kialakítani, és szükség esetén képviselni is azt. Ennyi szavazat pedig, tekintettel a független képviselők voksaira, akár egy új koalíció magját is képezheti a parlamentben, ha a kormánypárt vezetése továbbra is kizárólag a zsarolás nyelvén kommunikál a saját képviselőivel, ahogyan azt állítólag a földkérdésről rendezett szavazás esetében is tették, amikor a frakcióból való kizárással fenyegették meg azokat, akik nem hajlandók megszavazni a földpiac megnyitását előirányzó törvénytervezetet.

A költségvetés vitája és elfogadása egyébként jobbára eseménytelenül zajlott, leszámítva talán azt a körülményt, hogy okulva a fentiekből, a végszavazáshoz a kormány igyekezett független képviselők szavazatait is megszerezni. Ehhez természetesen teljesíteniük kellett a megkörnyékezett honatyáknak a büdzsé egyes kiadási tételeire vonatkozó „kívánságait”, amelyek valamelyest tovább növelték a költségvetés amúgy is tekintélyes hiányát.

A költségvetés elfogadása akkor vált egészen bizonyossá, amikor a büdzsébe visszakerült a társadalmi és szociális fejlesztési szubvenció. Ezt a kétmilliárd hrivnyás tételt egyenlő részben osztják el a választási kerületek között, ami önmagában nem egy jelentős összeg, ám az állami régiófejlesztési alap pénzével együtt, amelyet a honatyák már korábban kiharcoltak maguknak, jelentős forrást képezhetnek az egyéni képviselők kezében, hiszen ők rendelkeznek helyben a pénzek elosztásáról.

Ami a költségvetési számok alakulását illeti, az a természetfeletti jelenségek körébe tartozik. Így a büdzsé kiadási oldalát 14 milliárd dollárral növelték az első olvasatban elfogadott dokumentumhoz képest, a bevételek 10 milliárd hrivnyával nőttek, miközben a költségvetési hiány 855 millió hrivnyával csökkent, vagyis maradt a korábbi szinten, azaz a GDP 2,1%-ának felel meg. Okszana Markarova pénzügyminiszter mindenesetre a parlamentben reálisnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a kormány költségvetését, megjegyezve, hogy jövőre a gazdaság számos ágazata, valamint a helyi büdzsék is sokkal több forráshoz jutnak. Rámutatott például, hogy nőttek a kiadások az egészségügy és az oktatás terén, szakértők azonban úgy gondolják, hogy a pluszforrások valójában aligha elégségesek sokkal többre, mint az infláció ellensúlyozására. A pénzhiány különösen az oktatás terén lesz érzékelhető, hiszen a pedagógusbérek számottevő emelésére aligha jut elég pénz.

Az Ukrajinszka Pravda szerint a költségvetés az új 2020. évi előrejelzésen alapul, amely 3,7%-os gazdasági növekedéssel, 27 hrivnya/dollár éves középárfolyammal számol. Mivel ezt a szakértők konzervatív előrejelzésnek tekintik, legalább arra számíthatunk, hogy a kormánynak sikerül tartania magát a büdzséhez, vagyis nagy gazdasági megrázkódtatásokra nem kell számítanunk jövőre.

(zzz)