„Minél hasznosabbak legyünk a közösségünk számára”

Magyar cserkészcsapat Munkácson

2019. november 21., 20:36 , 983. szám

Miután a XX. század elején Robert Baden-Powell brit altábornagy világhódító útjára indította a cserkészmozgalmat, a mai Kárpátalja területén is előbb a Monarchia alatt megjelent, majd a csehszlovák érában, valamint a visszatért magyar világban tovább működött az ifjúságot az Isten, haza, család keresztény értékrend szellemében nevelő cserkészmozgalom, melynek csak a szovjethatalom vetett véget – átmenetileg – bő fél évszázadra. Ám miután a szovjetrendszer letűnt a történelem nagy forgószínpadáról, Kárpátalján is újjáéledt a cserkészmozgalom, s elsőként Munkácson, a Rákóczik és Zrínyi Ilona ezeréves ősi magyar gyökerekkel rendelkező városában alakult meg vidékünk 1945 utáni első magyar cserkészcsapata, az 1. Számú Zrínyi Ilona Cserkészcsapat.

– 1991-ben alakult meg az első két őrs: a Liliom és a Turul őrs tíz-tíz fővel, majd a következő években újabb őrsök jöttek létre. Aztán 1993 májusában, a Zrínyi Ilona születésnapja alkalmából rendezett nemzetközi ünnepség keretében a munkácsi várban tett ünnepélyes fogadalomtétellel megalakult a Zrínyi Ilona nevét felvett cserkészcsapat – pillant vissza a kezdetekre Popovics Pál, a cserkészcsapat vezetője. – Jelenleg két kiscserkész őrsünk van, 8–9 éves gyerekekkel, és tíz cserkész, illetve rover őrsünk 10–14 éves gyermekekkel, valamint 15 évesnél idősebb tagokkal. A létszámunk hullámzik. A ’90-es évek végén voltunk a legtöbben, mintegy 120-an, majd a 2000-es évek közepén – őrsvezetők hiánya miatt – voltunk a legkevesebben, húszan, jelenleg pedig úgy százan vagyunk hét aktív felnőtt vezetővel és tíz 15 évesnél idősebb fiatal őrsvezetővel. Minden évben megrendezésre kerülnek a cserkészvezető-képzések, tavasztól őszig itt, Kárpátalján vagy Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken, s épp a napokban ért véget az idei képzés.

A cserkészcsapaton belül heti rendszerességgel megtartják az őrsi foglalkozásokat, melyeken elsajátítják a cserkészpróbákat, ezenkívül vallási nevelés is folyik ökumenikus jelleggel, emellett a húsvéthoz és a karácsonyhoz kötődő kézműves-foglalkozásokra, sport- és tudásvetélkedőkre is sor kerül, továbbá megismertetik a gyerekeket, fiatalokat a különböző helyi mondákkal, legendákkal, s magyar történelmi ismeretekkel, honismerettel, magyarságismerettel is gazdagítják őket. És nemcsak az őrsi foglalkozásokon bővítik a tagok honismereti tudását, hanem honismereti kirándulásokra is elkalauzolják a cserkészeket, felkeresve Kárpátalja, Magyarország, Erdély, a Felvidék és Galícia nevezetességeit, különös tekintettel a II. Rákóczi Ferenchez kapcsolódó helyszíneket. Így jutottak el például a felvidéki borsi kastélyba, a Nagyságos Fejedelem szülőhelyére, a közelmúltban pedig ellátogattak – a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanáraival, diákjaival – a galíciai brezáni várba, Rákóczi első, lengyelországi száműzetésének a színhelyére. A könnyedebb szórakozás jegyében minden évben sort kerítenek a csapatbálra, s nemrég tartották meg a hagyományos Katalin-napi bált a munkácsi Rákóczi–Schönborn-kastélyban. Természetesen részt vesznek a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) rendezvényein is, így a cserkésznapokon, ahol ugyancsak sport- és tudásvetélkedőkön mutathatják be képességeiket a cserkészcsapat tagjai, a szintén évente, Magyarország különböző településein megtartott regöstáborokban pedig magyar néptáncokat, népdalokat sajátítanak el, s megismerkednek a különböző népi mesterségekkel.

– A csapat életének fő eseménye pedig a nyári cserkésztábor, amikor is a kiscserkészek tanyázásokon vesznek részt, az idősebbek pedig sátrakban táboroznak Kárpátalja erdeiben, más-más helyszíneken – magyarázza Popovics Pál. – A táborok a legtöbbször magyar történelmi kötődésűek, például Rákóczihoz, Mátyás királyhoz, a honfoglaláshoz kapcsolódnak. S a közösséghez való tartozás érzése mellett a gyerekek, fiatalok számára épp ezek az egyhetes táborozások teszik a legvonzóbbá a cserkészetet, számukra ez egy nagy kaland, bizonyos mértékű vagánysággal. Hálózsákban alszanak, maguk teremtik meg az otthonukat, padot, mosdót, asztalt állítva fel a sátraik körül, a természetben vannak, kirándulnak, sportolnak, testedzéssel foglalkoznak, összegyűlnek az esti tábortüzek körül.

Ugyanakkor az idei cserkésznapról tudósítva szomorúan hallottam, hogy több munkácsi magyar cserkész egymás közt ukránul beszélgetett. S mint a csapat vezetőjétől megtudom, ennek az az oka, hogy a városi magyarok kivándorlása miatt egyre több itthon maradt munkácsi magyar ukrán férjet vagy feleséget választ magának, a vegyes házasságokban élő cserkészek száma nő, s már a csapattagok több mint a fele ezekből a házasságokból származik. Így aztán nem csoda, ha vannak gyerekek, akiknek az egyik szülőjük ukrán családba kerül be, s ezért az ezekben nevelkedő gyerekek otthon többnyire ukrán szót hallanak. Egyébként el is beszélgettem a cserkésznapon néhány munkácsi cserkésszel, s volt olyan gyerek, aki elmondta, hogy az otthoni parabolaantennájuk csak ukrán műsorokat vesz, így a tévézéskor nem lát, nem hall magyar nyelvű műsort.

– Mit tudnak tenni a vegyes házasságokból származó félig magyar gyerekek asszimilációja ellen, és mennyire sikerül felébreszteni bennük a nemzetünkhöz való tartozás érzését? – vetem fel a kérdést.

– A foglalkozásokat csak magyar nyelven tartjuk, az pedig az egyes gyerekektől függ, hogy kiben ébred fel a magyar öntudat – válaszol Popovics Pál.

– A cserkészek nevelése terén mire helyezik a fő hangsúlyt? – váltok témát.

– Isten szeretetére, a természet szeretetére, a hagyományok őrzésére, a szülők, a tanárok, a cserkészvezetők iránti engedelmességre, a rendszeretetre.

– Miként tudják biztosítani a cserkészcsapat működését?

– Pályázatok, főleg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez benyújtott pályázatok révén.

– A tervek?…

– Azt akarjuk elérni, hogy ne fogyjunk el, maradjunk összetartóak, a gyerekek minél jobban átvegyék a cserkészpróbarendszert, és minél hasznosabbak legyünk a közösségünk számára.

Mindehhez csak annyit fűzhetünk hozzá: kimondhatatlanul fontos, hogy a munkácsi magyar cserkészcsapat maradjon magyar cserkészcsapat. Az embernek önkéntelenül eszébe jut Vári Fábián László Illyés Gyula fejfája előtt című verse: „Makacs szánkra fegyelmet/ izzó jogarral égess,/ csak őrizz meg bennünket, édes,/ édes anyanyelv!” Mely gondolatsort azzal bővíthetjük, hogy Isten őrizze meg magyarnak a munkácsi magyar cserkészcsapatot (is).

Lajos Mihály