A nyugdíjas által kötött bérbeadási szerződés következményeiről
„Nyugdíjas vagyok. Elhatároztam, hogy egyetlen hrivnya jelképes összeg fejében bérbe adom a kert végében lakatlanul álló kisebbik házamat távoli rokonoknak. De hogy egyértelmű legyen, milyen jogon tartózkodnak a házamban, szeretnék bérleti szerződést kötni velük. Kérdésem az lenne, igaz-e, hogy amennyiben bérleti szerződést kötök, levonják a nyugdíjhivatalban a nyugdíjam 15%-át, mintha jövedelmem lenne, vagy dolgoznék?”
– A rossz hírrel kezdem. Amennyiben szerződés alapján bérbe adja a házát, személyi jövedelemadót kell fizetnie a bérleti díj után. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 810. cikkelyének 1. pontja értelmében a lakóhelybérleti szerződéssel az egyik fél, a lakóhelyiség tulajdonosa, kötelezettséget vállal a lakóhely átadására a másik szerződő félnek lakhatás céljából egy meghatározott időre, fizetség ellenében. Ugyanakkor az Adótörvénykönyv (a továbbiakban: Atk.) IV. fejezete 170. cikkelyének 170.1-es pontja értelmében a bérbe, albérletbe adásból, a lakóingatlan-kölcsönzésből származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni. Vagyis amennyiben ingatlant ad bérbe természetes személynek, önnek személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Ennek megfelelően évente négy alkalommal, legkésőbb negyven nappal az aktuális negyedév lezárulása után, a bérbe adónak ki kell számítania a bérleti díj után járó adó összegét és be kell fizetnie azt.
A bérbeadásból származó jövedelmet és az azután megfizetett adót fel kell tüntetni az éves adóbevallásban is, amelyet a beszámolási évet követő esztendőben május 1-jéig kell benyújtani az adóhatóságnak. Ekkor a személyi jövedelemadót a beszámolási évet követő esztendő augusztus 1-jéig kell megfizetni.
Az adó tárgyát a bérleti szerződésben meghatározott bérleti összeg alapján határozzák meg, amely azonban nem lehet kevesebb, mint a teljes vagy részleges havi bérleti díj minimális összege. A minimális bérleti díjat a miniszteri kabinet által jóváhagyott módszertan szerint határozzák meg, az ingatlan teljes területének négyzetméterenkénti minimális havi bérleti díja alapján, figyelembe véve az ingatlan elhelyezkedését, a helyi önkormányzat által meghatározott egyéb funkcionális és minőségi mutatókat, amelyeket a lakosság számára leghozzáférhetőbb módon hoztak nyilvánosságra. Ha a minimális bérleti díjat a beszámolási (adó) év kezdete előtt nem állapítják meg vagy hirdetik ki, akkor a bérleti szerződésben szereplő összeget kell alapul venni az adózáshoz.
Az Állami Fiskális Szolgálat (DFSZ) jogszabály-értelmezése szerint (lásd a DFSZ 10941/3/99-99-13-01-03-14 számú, 2019. 10. 18-i levelét!) Ukrajna hatályos törvényei nem adnak lehetőséget díjmentes lakóhelybérleti szerződés megkötésére, mivel a lakáshasználatért fizetendő összeget meg kell határozni a bérleti szerződésben (lásd a Ptk. 820. cikkelyének 1. pontját!).
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az Adótörvénykönyv 167. cikkelye 167.1-es pontjában meghatározott – azaz jelenleg 18%-os – adókulcs szerint adózik.
Ami a Nyugdíjalap által levonandó 15%-ot illeti. A nyugdíjreform következtében A kötelező állami nyugdíjbiztosításról című törvény 47. cikkelye kimondja, hogy 2017. október 1-jétől a nyugdíjakat a kapott munkabér (jövedelem) vagy a nyugdíjpénztári, esetleg nem állami nyugdíjrendszerből származó nyugdíjak figyelembe vétele nélkül kell folyósítani – a törvényben előírt esetek kivételével. Vagyis a lakhelybérleti szerződés nincs befolyással az ön nyugdíjára.
Összefoglalva: a lakóház bérbeadása még a nyugdíjasok esetében is jövedelemnek minősül, ezért, ha bérleti szerződést köt, kötelező bevallania a jövedelmét és megfizetni azután a személyi jövedelemadót.
hk
