Hogyan érvényesítsük jogainkat a lakóközösségben?

2019. november 30., 10:14 , 983. szám

„A lakóközösségünkhöz tartozó lakások tulajdonosai egy-egy parkolóhellyel rendelkeznek a ház udvarán. Néhány családnak azonban két gépkocsija is van, s ezek a »második« autók szintén az udvaron parkolnak. A létszámfeletti járművek miatt gyakorlatilag képtelenség közlekedni az udvaron: zavarják a gyalogosokat és a parkolóhelyekre sem lehet beállni miattuk. Lakógyűlést hívtunk össze, és úgy határoztunk, hogy a létszám feletti gépkocsikat el kell távolítani az udvarról. Sajnos az érintettek közül néhányan nem hajlandók eleget tenni a határozatnak. Hogyan vehetném rá őket a határozatunk betartására? Megjegyzem, van közöttük néhány rosszarcú és rosszhírű egyén, akikkel az ember nem szívesen keveredik konfliktusba egymaga.”

– Az ilyen helyzeteket alapvetően A többlakásos épületek társtulajdonosainak egyesüléséről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) hivatott szabályozni. E jogszabály úgy rendelkezik, hogy a törvényi előírások megsértésében vétkes személyek; a tulajdonosok (használók) társulásai és egyesületei jogainak megsértői; az egyesülés alapszabálya ellen vétők és a végrehajtását akadályozók a törvényeknek megfelelően polgári jogi, büntetőjogi és közigazgatási felelősségre vonhatók.

Az idézett Törvény értelmében önnek társtulajdonosként jogában áll megkövetelni a többi társtulajdonostól a jó szomszédság szabályainak betartását, a lakóközösség alapszabály szerinti testületeitől pedig jogainak érvényesítését és védelmét (lásd a Törvény 14. cikkelyét!).

Ugyanakkor az ön szomszédai társtulajdonosokként kötelesek

- betartani a lakóház és a környező területek fenntartására, a tűzbiztonsági, egészségügyi előírások betartására vonatkozó szabályokat;

- megakadályozni a többi társtulajdonos törvények szerinti jogainak és érdekeinek sérelmét;

- végrehajtani az alapszabály szerint létrehozott és működő testületek saját hatáskörükön belül meghozott döntéseit (lásd a Törvény 15. cikkelyét!)

A Törvény kitér arra is, hogy a lakóközösségi (OSZBB) közgyűlés döntései minden társtulajdonosra nézve kötelezőek. Az OSZBB annak biztosítására, hogy a lakástulajdonosok eleget tegyenek kötelezettségeiknek, figyelmeztetésben részesítheti az érintetteket, illetve felszólíthatja őket alapszabályban rögzített kötelezettségeik vagy az egyéb jogos követelések teljesítésére (lásd a Törvény 10. és 17. cikkelyeit!).

Ebből következik, hogy első körben az OSZBB vezetőségénél kell megpróbálnia érvényt szerezni jogainak. Sokkal jobb ezt írásban megtenni: kérvényt kell írnia két példányban, amelyben felpanaszolja, hogy a társ­tulajdonosok némelyike nem teljesíti az OSZBB határozatát. Az egyik kérelmet benyújtja a vezetőknek, a másikra pedig kér tőlük egy bejegyzést arról, hogy a kérvény első példányát átvették.

A kérvény nyomán az OSZBB vezetésének figyelmeztetésben kell részesítenie a szabálysértőket. Amennyiben a figyelmeztetés nem jár eredménnyel, ki kell hívni a rendőrséget, amelynek közigazgatási szabálysértési jegyzőkönyvet kell felvennie a Közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 150. cikkelye alapján (a lakóhelyiségek használati szabályainak, a közösségi terek, a lépcsőházak, a felvonók, a lépcsőházi bejáratok, a ház körüli területek szaniter karbantartásának, a lakóházak, lakások és a műszaki berendezések üzemeltetési szabályainak megsértése, hanyag fenntartása, valamint a lakóházak, lakóhelyiségek önkényes átalakítása és átépítése, nem rendeltetésszerű felhasználásuk, lakóházak, lakóhelyiségek, azok berendezésének, közterületi létesítményeknek a károsítása).

A jogszabály ezt a tényállást figyelmeztetéssel, vagy a polgárok minimális adózatlan jövedelme 1–3-szorosának megfelelő bírsággal szankcionálja. Az adózatlan minimális jövedelem összege jelenleg 17 hrivnya.

Tekintettel arra, hogy a társ­tulajdonosok „rosszhírű” emberek, javasolható, hogy több lakótársával együtt forduljanak a rendőrséghez, ami bizonyos mértékig visszatartó erejű lehet, ha a szabálysértők azt fontolgatnák, hogy megfélemlítéssel, erőszakkal kényszerítik önökre az akaratukat.

Sokszor előfordul, hogy a rendőrség nem mutat különösebb lelkesedést a hasonló ügyek intézése iránt, s hát valljuk be, a 17–51 hrivnyás bírság sem éppen elrettentő hatású, még akkor sem, ha azt egymást követő több alkalommal is kiszabhatják a szabálysértőkre. Ezért jó tudni, hogy végső esetben a lakók keresettel fordulhatnak a bírósághoz. Egy bírósági végzéssel megerősített lakóközösségi rendelkezés végrehajtására a rendőrség is nagyobb figyelmet fordít és a szabálysértők számára is „meggyőzőbb” lehet így az önök felszólítása.

hk