Velencei Bizottság: Ukrajna helyezze hatályon kívül a nyelvtörvény bizonyos rendelkezéseit
Ukrajna helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az ukrán és más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi nyelvei között, amennyiben az ilyen rendelkezés nem objektív és ésszerű indokoláson alapul – jelentette ki az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság pénteken.
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének véleménye szerint rendkívül fontos a megfelelő egyensúly megteremtése a nyelvpolitikájában, mert csak így lehet elkerülni, hogy a nyelvi kérdés az Ukrajnában élő etnikai csoportok közötti feszültség forrásává váljon.
A bizottság a nyelvtörvény felülvizsgálatára szólította fel Ukrajnát, és azt javasolta, hogy a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elkészítésébe vonják be valamennyi érdekelt felet, különösen a nemzeti kisebbségek képviselőit.
A szakértők azt is javasolták, hogy a sokat bírált oktatási törvény rendelkezéseinek átmeneti időszakát tekintve ne tegyenek különbséget egyes nyelvek között, és minden kisebbségi nyelv esetében hosszabbítsák meg az időszakot 2020. szeptember 1. helyett 2023. szeptember 1-ig.
A Velencei Bizottság továbbá arra is felkérte az ukrán hatóságokat, hogy – az arányosság elvének figyelembevételével – vizsgálják felül a kiszabható bírságról szóló rendelkezést is azok esetében, akik megsértik a televíziós és rádiós műsorszolgáltatókra vonatkozó, ukrán nyelvű tartalmat százalékos alapon megkövetelő jogszabályt.
Megjegyezték továbbá, hogy mindenki számára lehetővé kell tenni a kisebbségi nyelvek nyilvános használatát. Nem szabad elrendelni a kisebbségi nyelven terjesztett választási anyagok lakóhely szerinti korlátozását.
A törvénynek egyértelműen kell rendelkeznie az ukránon kívül más nyelvek használatáról vészhelyzet esetén, például a mentőszolgálatokkal, rendőrséggel, tűzoltókkal, vagy a kórházi személyzettel folytatott kommunikáció során.
Hatályon kívül kell helyezni azokat a követelményeket is, amelyek előírják, hogy a nyomtatott sajtótermékeket a kisebbségi nyelv mellett egyidejűleg ukrán nyelven is közzé kell tenni, továbbá felül kell vizsgálni az összes földrajzi és helységnévre vonatkozó, kizárólag az ukrán elnevezést engedélyező rendelkezést is.
A szakértők mindenezek mellett elismerték, hogy a nyelvpolitika rendkívül összetett, érzékeny és átpolitizált kérdés Ukrajnában, különös tekintettel az Oroszországgal folytatott konfliktusra. Tekintettel az ukrán nyelv korábbi elnyomására, a Velencei Bizottság megérti az ukrán állami nyelv használata előmozdításának szükségességét – közölték.
A szakértők üdvözölték azt is, hogy a nyelvtörvény számos területen előírja a kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel párhuzamos használatát, hivatkozva a bevezetni kívánt kisebbségi törvényre.
Az ukrán parlament február végén kezdte meg az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő tárgyalását.
A törvényjavaslat információk szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után.
A nyomtatott sajtó esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. Az ukrán nyelvű sajtótermékeket árusító helyek aránya legalább 50% kell legyen. A könyvkiadásban és árusításában szintén legalább 50%-ot kell elérnie az ukrán nyelvű köteteknek.
(Híradó.hu/MTI)
