Mégsem lesz Homoki kistérség?

Miért nem szerepel a Homoki kistérség a Kárpátaljai egyesült területi közösségek távlati tervében? – erről volt szó az Ungvári Sajtóklubban január 2-án.

Aki figyelemmel követi a települések önkéntes egyesülésének menetét, az nyilván emlékszik, hogy a Homok központú társulás megalakulását közel négy éven át gátolták. Majd az államfőválasztás utózöngéjeként a megyei vezetésben bekövetkezett személyi változások után a Kárpátaljai Megyei Tanács szeptember 26-án jóváhagyta A kárpátaljai egyesült területi közösségek távlati tervét. Kárpátalja Ukrajna egyetlen olyan megyéje volt, ahol ezt addig még nem fogadták el. Akkor a tervbe a Homoki kistérség is bekerült. Röviddel ezután Ukrajna-szerte kiírták a helyhatósági választásokat, amelyek december 22-én a Homoki kistérségbe egyesülő településeken is lezajlottak. Nos, úgy tűnt, minden a törvényes keretek között zajlik. Ám eközben december 18-án Ukrajna Miniszteri Kabinetje jóváhagyta a kárpátaljai egyesült területi közösségek, valamint módosította 5 másik – Luhanszk, Poltava, Ternopil, Harkiv és Csernyihiv – megye távlati tervét. Az 1391-p. számú okmány szöveges részében a korábban közzétett 60 helyett csak 57 kistérség szerepel. Kimaradt a Homoki, a Szürtei és a Hársfalvai (Nelipino), ezek helyén a térképen fehér folt látható, ami a mellékelt jelmagyarázat szerint azt jelenti, hogy „olyan terület, ahol nem alakult meg az egyesült kistérség”. A rendelkezést azonban, melyet Olekszij Honcsaruk, Ukrajna miniszterelnöke is aláírt, állítólag csak december 28-án hozták nyilvánosságra.

A kistérségbe egyesülő községi tanácsok polgármesterei – Tetyana Vacsilja homoki, Vadim Solja tarnóci és Vaszil Szika őrdarmai – figyelemfelkeltő sajtótájékoztatót tartottak, ahol az előzményeket ismertetve az értelmezhetetlen helyzet jogi, politikai, gazdasági vonatkozására is kitértek, előrevetítették a lehetséges lépéseket és történéseket is.

– Újév előtt tudtuk meg, hogy a kormány elfogadta a szóban forgó tervet, amellyel kapcsoltban számos kérdés merül fel – kezdte Tetyana Vacsilja. – 4 éven át harcoltunk az egyesülésünkért: leveleztünk az illetékes hivatalokkal, nyertük a pert a Lembergi Fellebbviteli Bíróságon, tüntettünk stb. Az új kormányzó támogatásával szeptemberben megkaptuk az engedélyt. Decemberben lezajlottak a választások, most pedig megfosztanak minket a lehetőségtől azzal indokolva a döntést, hogy nem vagyunk önfenntartóak. Ami persze nem igaz, hiszen két nagyvállalat és sok kisvállalkozás működik a területünkön, és gyakorlatilag a megye második legtehetősebb kistérsége lennénk. Nem hagyjuk ennyiben a dolgot, az emberek kiállnak az egyesülés mellett, s ha kell, bármikor ismételten készek tüntetni a megyeháza előtt, sőt Kijevben is – hangsúlyozta Tetyana Vacsilja, akit december 22-én nagy többséggel megválasztottak a kistérség új vezetőjévé.

– A fehér folt a térképen egyfajta „politikai váltópénz” – véli Vadim Solja, aki a Tarnóci Községi Tanács elnökeként sokat foglalkozott azzal, hogyan lehetne kivezetni a depresszív állapotból a falvakat. Mint mondotta, nem találtak más megoldást, mint kistérségbe egyesülni. – Ezek az emberek az egykori Gorkij Kolhozban dolgoztak, a falvak lakosai mentálisan közeliek, ismerik és értik a helyi jelenségeket, problémákat, s közösen sikerülhet megoldani azokat – mondta, és megjegyezte, hogy mindez (az újabb akadály) valakinek az érdekében történik. – A „fehér foltot” Ungvárhoz csatolhatják. Ezekben a falvakban még jelentős földterületek vannak, amelyekre „zsíros falatként” tekint Ungvár jelenlegi vezetése. Nem nehéz kitalálni, hogy ki áll a háttérben, s ki lobbizott Kijevben annak érdekében, hogy ne jöhessen létre a Homoki kistérség.

Ráadásul megengedték a választást, amelyre jelentős költségvetési pénzeket fordítottak, és utána döntöttek.

Vaszil Szika felidézte a 4 évvel ezelőtti történéseket, amikor 12 polgármester találkozott és 3-an úgy döntöttek, egyesítik térségeiket. – Nem könnyű utat tettünk meg, de nem adtuk fel. A hatalomváltással végre elmozdult az ügy a holtpontról, a megyei tanács is támogatott minket.

Elhangzott, nem hivatalos forrásból értesültek arról, hogy a minisztériumi ülésen jelen voltak az Ungvári Városi Tanács képviselői, akik bárminemű írásos bizonyíték hiányában kijelentették, hogy a Homoki kistérség hajlandó Ungvárhoz csatlakozni, és ezt elhitték nekik, ezért lett a „fehér folt”.

– Ismételten kijelenthetjük: ez nem igaz! A lakosok ezt nem akarják – szögezték le a jelenlévők és kiemelték: Ungvár vezetősége két (!) alkalommal kommunikált velük arról, hogy akarnak-e csatlakozni a megyeszékhelyhez: két évvel ezelőtt, és tavaly a megyei tanács ülése előtt. – Készek vagyunk együttműködni, hiszen szomszédok vagyunk, de kizárólag gazdasági téren.

Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e hasonló sorsú kistérség, megtudtuk, hogy Kárpátalján nincs. A szolyvai járási Hársfalva esetében még a választásokat sem írták ki.

Egyébként a Homoki kistérség az új évben egy közösségként működik, de egyelőre különálló költségvetéssel, amelyet év végén hagytak jóvá. A speciális módszer szerint a kistérség büdzséjének 160 millió hrivnyának kellene lennie.

A tervek szerint Kereknye és Kincses is csatlakozni kíván a Homoki kistérséghez. Az erről szóló okmányt az említett falvak 1800 lakosa közül több mint 1000-en írták alá.

– Egyelőre hatályban van a közösségek önkéntes egyesüléséről szóló törvény. Falvaink 15 ezer lakója nyilvánította ki akaratát, hogy egy kistérségbe egyesüljenek. Most pedig valaki alaptalanul meg akarja őket fosztani ettől a joguktól” – hangsúlyozta Tetyana Vacsilja és közölte, január 2-án a kialakult helyzet kapcsán levélben fordultak az Elnöki Adminisztrációhoz, a Miniszteri Kabinethez, a Régiófejlesztési, Építési és Lakásgazdálkodási Minisztériumhoz, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatalhoz és a megyei tanácshoz.

Rehó Viktória