Katonai szolgálat: behívás 18 éves kortól?

Volodimir Zelenszkij államfő, aki (állítólag) soha nem szolgált a hadseregben, a napokban aláírta azt az elnöki rendeletet, amely 20-ról 18 évre szállította le a behívási korhatárt a kötelező sorkatonai szolgálatra.

„Behívni sorkatonai szolgálatra azokat az egészségi állapotukat tekintve katonai szolgálatra alkalmas ukrán állampolgárságú férfiakat, akik a katonai egységhez vezénylésük napjáig betöltötték a 18. életévüket vagy az ennél idősebb személyeket, akik nem töltötték be 27. életévüket és nem jogosultak a sorkatonai szolgálat alóli felmentésre vagy halasztásra: 1) 2020 áprilisában–júniusában; 2) 2020 októberében–decemberében” – olvasható az ominózus elnöki rendeletben, amely március 1-jén lép életbe.

Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy a Szovjetunióban, majd sokáig a független Ukrajnában is 18 év volt a behívási korhatár, csakhogy akkor még 10, legfeljebb 11 éves volt a középiskola, a legtöbb fiatal tehát 17 éves korában érettségit szerzett, s így lehetősége volt azonnal, tehát még a behívás előtt felvételizni valamely középfokú szakképző, vagy felsőoktatási intézménybe. A jelenlegi 12 éves középiskolai oktatás azonban egy egész sor problémát okozhat a jövőben azok számára, akik a középiskola után folytatni szeretnék tanulmányaikat.

A sajtó szerint a 18 éves behívási korhatár már tavaly ősszel szóba került a vezérkarnál. A hadseregnél rámutatnak, évek óta eltérés van A hadkötelezettségről és katonai szolgálatról című törvény, illetve az elnök hagyományos év eleji behívási rendelete között.

A jogszabály értelmében 18 éves kortól hívhatók be sorkatonai szolgálatra a fiatalok, az elmúlt években, egészen pontosan 2015-től viszont az elnöki rendeletek a 20. életévüket betöltött polgárok behívását rendelték el. Ily módon idén csupán hozzáigazították a behívási rendeletet a törvény betűjéhez. Ennek ellenére a 18 éves behívási korhatár említése olyannyira komoly aggodalmat váltott ki az érintett fiatalok és szülők körében, hogy maga Andrij Zahorodnyuk védelmi miniszter tartotta fontosnak megnyugtatni a közvéleményt, miszerint 2020-ban is csak a húszéveseket szándékoznak behívni sorkatonai szolgálatra, a 18 és 19 éves fiatalok csak abban az esetben bújhatnak egyenruhába, ha önként jelentkeznek katonai szolgálatra a fegyveres erőknél.

A strana.ua összeállításában rámutat, az intézkedés hátterében a katasztrofális katonahiány állhat. Az elmúlt években rendre arról szóltak a hírek, hogy nem sikerült behívni a tervezett számú sorköteles fiatalt. Úgy tudni, a 2018 őszi volt minden idők legsikertelenebb behívási kampánya, Kijevben például csupán a tervezett létszám 8%-át tudták besorozni. Állítólag odáig fajult a dolog, hogy az utcán, a szórakozóhelyeken fogdosták a fiatalokat és vezényelték őket a hadkiegészítő parancsnokságokra.

A portál szerint a hadsereg illetékeseinek egy része azért szorgalmazta a behívási korhatár leszállítását, mert 18 és 20 éves koruk között a fiatalok egy jelentős része felvételt nyer valamely felsőoktatási intézménybe, vagy külföldre utazik. Ráadásul e gondolatmenet szerint sokkal könnyebb nyilvántartani a 18 év alatti leendő sorköteleseket az iskolákban, mivel a hadkiegészítő parancsnokságok számíthatnak az oktatási intézmények vezetőinek együttműködésére.

Miután viszont a fiatalok szabadulnak az iskolából, sokkal nehezebb nyomon követni őket. A fiatalok nem akarnak katonának állni, így elrejtőznek a városokban, külföldre távoznak. Ezért van, állítólag, hogy mostanság több sorkötelest toboroznak vidéken, bár ott is főként azokat tudják „kézre keríteni”, akik nem is akartak elrejtőzni.

Ám távolról sem mindenki ért egyet azzal, hogy a behívási korhatár leszállítása javít a helyzeten. Sokak szerint szükség esetén a szülők úgy is megtalálják a módját, hogy felmentessék csemetéiket a katonai szolgálat alól. Mások úgy vélik, 18 éves korukra a fiatalok még nem érnek meg a sorkatonai szolgálatra. Arról nem is szólva, hogy tovább romlik a behívottak képzettsége, hiszen jó esetben is csak a középiskolai, szakiskolai végzettséget szerezhetik meg 18 éves korukra.

A változás legnagyobb vesztesei azonban a továbbtanulni vágyó fiatalok lehetnek. Köztudott, hogy másfél év kihagyás a tanulás terén lényegesen megnehezítheti a felsőoktatási felvételit, különösen, ha azt külső független értékeléshez kötik.

(zzz)