„Nem szabad meggyökerezni a gyökértelenségben”
A magyar kultúra napja Ungváron
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében január 22-én, szerdán este a magyar kultúra napja alkalmából nagyszabású rendezvényre került sor Ungváron. Az eseménynek a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színház adott otthont.
A rendezvényen elsőként dr. Tilki Attila, a Magyar Országgyűlés képviselője mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, felemelő érzés elmondani itt a gondolatait úgy, hogy Szatmárcseke, ahol a Himnusz született, az ő választókerületében van. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat minden évben vasárnap a helyi református templomban veszi kezdetét, majd Kölcsey síremlékének megkoszorúzásával folytatódik. S azért is különleges érzés itt ünnepi köszöntőt mondania, mert a dédnagyapja az 1800-es években Zápszonyban született.
– Nem szabad meggyökerezni a gyökértelenségben, amit a világ diktál. Magyarok vagyunk, s ez a nap, a magyar kultúra napja annak tudatosítására alkalmas, hogy ezeréves örökségünkből merítkezzünk. Van mire büszkének lennünk, van hova tartoznunk. Hiszen ez a nemzet sokat adott Európának és a világ kultúrájának – szögezte le a képviselő és elmondta: „Kölcsey, a mindössze 48 évet megélő, beteges, gyenge testű, de férfiasan kemény lelkű ember többek között olyan kincset hagyott hátra, mint a Himnusz, nemzeti imádságunk, amit a kézirat tanúsága szerint 1823-ban, január 22-én fejezett be. Ami a magyar identitásunk alappillére.”
– Túl a magyar parlament épületén, Puskán Öcsi góljain, Irinyi János gyufáján, a C-vitaminon, a golyóstollon, a Rubik-kockán, a poroltón, szellemiségünket, lelkiségünket, észjárásunkat, hitünket, nyelvünket sem szabad elfelejteni. Elődeinkből, szellemi nagyjainkból meríthetünk – hangsúlyozta dr. Tilki Attila. Végezetül egy néhai budapesti polgármestertől, dr. vitéz baráti Huszár Aladártól idézve elmondta: „A mi utunk az ember útja, melyet szenvedve, küszködve, verejtékezve és vérezve, de emberi lélekkel robotol örök és maradandó értékek szolgálatában. A mi utunk az örök magyarság útja, melynek irányát, tartalmát, hangját és vágyait nem mi kontárkodjuk össze, nem a mi esendő korunk vetélte el, hanem évezredek óta maradandó, változatlan és örök. Mi tudjunk, hogy a fajtánknak mi a hivatása, mi a rendeltetése, és azt akarjuk, hogy ezt töltse is be teljesen és maradéktalanul. Nem tévelyegni akarunk, rohanni ingoványok felé és ingoványok felett, hanem a megpróbált úton a magyar lélek parancsai szerint akarunk járni egyedül, és kizárólag a magyar célok, magyar érdekek és a magyar nagyság, magyar dicsőség felé.”
Barta József, a KMKSZ alelnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének első helyettese felidézte a magyar kultúra napjának történetét és kiemelte:
– Kultúránk a magyar nemzet legnagyobb kincsesbányája, nemzeti büszkeségünk alapja, megmaradásunk záloga. A himnusz összetart, és erre az összetartásra óriási szükség van az olyan nehéz időkben, amilyet mi most élünk. Mert bár sikeresen zajlik a határrevízió nélküli és a határokon átnyúló egyesítése a magyar nemzetnek, azért jól látható, hogy sem Magyarországon, sem Kárpátalján nem beszélhetünk arról, hogy a magyarok összefogása olyan, mint azt a nemzetérdek megkívánná, a kor és a helyzet megkövetelné – jegyezte meg az alelnök. – A mai ünnep arra is rendkívül jó alkalom, hogy tudatosuljon bennünk, mennyire jó az ezeréves magyar kultúrának a megismerése, a továbbadása, annak gyarapítása, gazdagítása. A kultúra nem létezik nyelv nélkül. A magyar nemzet legértékesebb kincse a magyar nyelv, az a nyelv, amely a szociális, társadalmi helyzettől, lakhelytől, ideológiai nézetektől függetlenül mindannyiunké. Ezért olyan fontosak a magyar óvodák, iskolák. Küzdenünk kell azért, hogy a korábban megszerzett jogaink az anyanyelven való oktatásra annak minden szintjén, a magyar nyelv használata a társadalom minden területén megmaradjanak számunkra, garantálva legyenek – hangsúlyozta Barta József.
A nagyszámú nézősereg a továbbiakban A veszett brigadéros című oratorikus kuruc westernt tekinthette meg a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásában a Kárpátalja Néptáncegyüttes táncművészeinek közreműködésével. Az Eck Attila által írt színpadi darab a Rákóczi-emlékév keretében a KMKSZ felkérésére Gyevi-Bíró Eszter rendezésében jött létre. A koreográfus Sikentáncz Szilveszter volt.
Rehó Viktória
