Povk Mihály festményeiből nyílt tárlat Ungváron

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa egy újabb festőművésznek biztosított bemutatkozási terepet. Február 25-én délután Povk Mihály kárpátaljai amatőr művész alkotásaiból nyílt kiállítás a külképviselet aulájában.

Povk Mihály 1955-ben született a nagyszőlősi járási Tiszaújhelyen. Az iskola befejezése után az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem szakán szerzett diplomát 1978-ban, majd különböző állami tisztviselői beosztásokban tevékenykedett. A festészettel először hobbiszinten kezdett foglalkozni, majd, ahogy ideje engedte, egyre gyakrabban ragadott ecsetet. Amióta nyugdíjba vonult, sok időt szentel a festészetnek.

– Ismét egy művészeti esemény alkalmából gyűltünk össze. Egy olyan művész alkotásait bemutató kiállítást nyitunk meg, akinek ez az első nyilvános bemutatkozása – kezdte nyitóbeszédét Kuti László első beosztott konzul, aki tolmácsolta Buhajla József főkonzul üdvözletét. – Povk Mihály ebből az alkalomból megjelentetett egy gyönyörű katalógust, amelyben azt írja, hogy „amatőr festő”. Miután alaposabban megnéztem a képeket, azt kell mondanom, sokkal igazabb lett volna, ha azt írja: kárpátaljai festő. Olyan kárpátaljai festő, akit ezer és ezer eltéphetetlen szál fűz ehhez a földhöz, a tájhoz, az emberekhez. A képeit nézve azt kívánom, hogy még hosszú ideig alkosson mindannyiunk örömére – jegyezte meg Kuti László, és átadta a szót Povk Mihálynak, mert mint mondotta, ki tudna szebben és jobban beszélni a művészetről, mint maga a művész.

– Köszönetemet fejezem ki a főkonzulátus munkatársainak a kiállítási lehetőségért és a megszervezésében nyújtott segítségért. Köszönetet mondok azoknak a barátoknak, akik elfogadták a meghívást, és eljöttek a megnyitóra – kezdte beszédét az alkotó, majd megjegyezte: ezután az következne, hogy köszönetet mondjon azoknak a mestereknek, akik tanították, befolyásolták az alkotási pályáját. – Sajnos, ezt nem tehetem meg, mert nem volt ilyen. Nem tanultam hosszú éveken át művészeti tanintézményekben, sőt gyermekkoromban sem mutatkozott hajlam az alkotásra, hanem magamat fejlesztettem. Amit most láthatnak, azt egyedül hoztam létre.

Elhangzott: 35 évesen, bárminemű befolyás nélkül egy fordulópont következett be az életében.

– Kezembe vettem egy iskolai ecsetet és egy kis tubus festéket, s festeni kezdtem. Az első képemről többször akartam másolatot készíteni, de egyszer sem sikerült úgy, ahogyan azt szerettem volna – vallotta be őszintén Povk Mihály.

Művészi pályája megszakításokkal zajlott, és több akadályba ütközött, hiszen az 1980–90-es években szinte lehetetlen volt amatőr festőnek lenni. Nehéz volt festéket, vásznat, keretet venni, kiállításról pedig álmodni sem mert. Napjainkban ez megváltozott, minden művészeti kelléket meg lehet vásárolni.

– Reggel, amikor az ember felébred, kap a sorstól egy esélyt, hogy megvalósítsa álmait. Ebben csak egy valaki tudja megakadályozni: saját maga! – vallja a művész, aki örömmel mondta, hogy az egyik álma teljesült, de további tervei vannak. Végezetül köszönetet mondott családja minden egyes tagjának, akik részt vettek a kiállítás megvalósításában.

– Mivel már 42 éve élünk együtt jóban-rosszban, amikor elkezdett festeni, azt mondtam, próbáld meg, hátha sikerül. Látom, hogy mennyit változott az évek során, hogyan fejlődött, és nagyon büszke vagyok rá! – mondta felesége, Povk Ilona, aki az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola történelemtanára. Egyébként, férjéhez hasonlóan, neki is a téli tájak a kedvencei. László fiuk a virágokat ábrázoló festményeket kedveli inkább, ezért időnként ilyen képek elkészítésére buzdítja édesapját.

Povk Mihály műveit különféle témákban készíti: tájképek, csendélet és filozófiai gondolatokat ébresztő nonfiguratív alkotások. Képeiről a kárpátaljai táj, ennek a világnak a szeretete és tisztelete árad. Festményei magánszemélyek gyűjteményeiben fellelhetők nemcsak Ukrajnában, de határon túl is, a szomszédos országoktól kezdve egészen Ausztráliáig.

Az időszakos kiállítás egy hónapon át tekinthető meg Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.

RV