Ünnep- vagy gyásznap legyen május 9-e?

2020. március 4., 20:52 , 996. szám

Vadim Prisztajko, a jelenlegi kormány Petro Porosenko exelnöktől „megörökölt” külügyminisztere az Ukrajina 24 televízió adásában minap kijelentette, hogy az ukrajnai kormányzat nem szándékozik megünnepelni május 9-ét a győzelem napjaként. Szerinte ez a dátum az emlékezés és a megbékélés napja, amikor nincs szükség ünneplésre. A kijelentés azonnal országos botrányt váltott ki.

Zelenszkij hezitál

A külügyminiszter szavait elsősorban abból a szempontból igyekeztek értelmezni a megfigyelők, vajon részt vesz-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a május 9-én rendezendő moszkvai győzelem napi díszszemlén, hiszen idén méltatjuk a fasiszta Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 75. évfordulóját, s az oroszországi ünnepségre a világ szinte minden számottevő államának vezetője hivatalos.

Kijev egyelőre nem zárta ki egyértelműen az ukrán elnök részvételének lehetőségét. Már csak azért sem, mert nyilván tisztában vannak vele, ez adott esetben komoly lépés lehetne a két ország megbékélése felé. Ha viszont idejekorán megerősítik Zelenszkij moszkvai útját, azzal a nacionalista ellenzék támadásainak teszik ki, amit nyilván mindenképpen szerettek volna elkerülni az Elnöki Hivatalban. Ennek fényében sokan úgy értelmezik Prisztajko szavait, hogy megpróbálta lehetetlen helyzetbe hozni az elnököt, színvallásra kényszeríteni: elutazik Moszkvába vagy sem? Feltehetjük a költői kérdést, mit várhat az elnök az ellenségeitől, ha a saját külügyminisztere is a vesztét akarja?

Mit akarnak a polgárok?

Prisztajko véleménye szemmel láthatóan ellentétes az országban uralkodó közhangulattal, hiszen a legtöbben – köztük Zelenszkij választói – szeretnék, ha végre társadalmi konszenzus alakulna ki a nagy honvédő háborút és a fasizmus elleni harcot illetően, s az a sok ezer ember, aki az elmúlt években az ukrán nacionalisták sorozatos támadásai ellenére is évről évre felvonult a győzelem napján Ukrajnában, végre szabadon ünnepelhetne. Vagyis Zelenszkijnek a saját választói előtt is állást kellene foglalnia a kérdést illetően. Márpedig tapasztalhattuk, Zelenszkij szabályszerűen irtózik az állásfoglalástól.

Mit akar Prisztajko?

Prisztajko kijelentése azért is furcsa, mert május 9-e hivatalos állami ünnep Ukrajnában, méghozzá olyan, amely szabadnappal jár. Vagyis akár akarja ezt a külügyminiszter, akár nem, az ország ünnepelni fog. De akkor vajon kinek az álláspontját képviselte a televízióban? A sajátját? Az elnökét?

A strana.ua szerint Prisztajko inkább a diplomáciai kar Petro Porosenko elnök idején toborzott részének álláspontját fejezte ki, amely már-már tragédiaként fogja fel a második világháborús szovjet győzelmet. Ugyanezek az emberek rendszerint azt javasolják, hogy a Vörös Hadsereg veteránjai béküljenek meg a kollaboráns Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN), az Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) a tagjaival, valamint az SS Galicia hadosztály egykori katonáival, akik a front másik oldalán harcoltak. Ráadásul miközben a veteránok és a szovjet érzelműek rendszerint nem kívánnak senkit rákényszeríteni a közös ünneplésre május 9-én, a radikális ukrán nacionalisták évek óta ellehetetlenítik a nyugodt megemlékezést, a fizikai erőszaktól sem riadva vissza.

A orosz nyelvű portál rámutat, Prisztajko és elvbarátainak kijelentései a megbékélésről egyenesen hiteltelenek annak fényében, hogy még a világháborúhoz képest csekély jelentőségű Donyec-medencei konfliktus vonatkozásában is kate­gorikusan elutasítják a megbékélést, nem ismerik el a megszállt területek lakosságának jogait. Még arra sem hajlandók, hogy vizet juttassanak a Krímnek, ahol pedig ukrán polgárok élnek, miközben egyébként lelkiismeret-furdalás nélkül kereskednek az „agresszorral” – írja a strana.ua.

Elutazik-e Moszkvába Zelenszkij?

Az oroszbarát ukrán média némi álszentséggel úgy teszi fel a kérdést, vajon mit tesz Ukrajna, ha tavasszal sor kerül a „normandiai négyek” következő találkozójára, ahol sikerül előrelépést elérni a Donyec-medencei rendezés terén? Vajon akkor is távol marad-e Ukrajna a moszkvai rendezvényektől, ha kiderül, hogy a nyugati vezetők elfogadják Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását? Emmanuel Macron francia államfő már jelezte, hogy elutazik Moszkvába, s egyelőre az sem kizárt, hogy Donald Trump amerikai elnök szintén ott lesz.

A helyzet kényességét nyilván Kijevben is érzékelik, mert az ukrán sajtó egy része minap arról cikkezett, hogy a Moszkvába tartó Donald Trump és Boris Johnson brit miniszterelnök esetleg megáll Kijevben. Ugyanakkor, bár Trump esetenként valóban kiszámíthatatlan, csekély a valószínűsége annak, hogy felkeresse az ukrán fővárost, miután a Zelenszkijjel folytatott tavaly nyári telefonbeszélgetése után a demokraták alkotmányos vádeljárást indítottak ellene.

Az ukrán elnök ismét pórul járt

Annyi bizonyos, hogy bármennyire szerette volna elkerülni Zelenszkij a konfrontálódást május 9-e kapcsán, máris kijelenthető, hogy nem sikerült neki. A világhálón az ukrán nacionalista és az oroszbarát ellenzék egyaránt nekiesett Prisztajko nyilatkozata miatt.

„Amikor az új külügyminiszter kijelenti, hogy »nem ünnepeljük május 9-ét«, teljesen világossá válik, hogy kik azok a »mi«, és kik ŐK. Ők, a hősök és unokáik azért ünnepelnek, mert legyőzték a fasizmust és a nácizmust, s teljesen érdektelen, hogy a »mi« mit ünnepel és gyászol folyton” – írja Maksz Nazarov újságíró.

„Semmi különös. Csak az ukrán külügyminisztérium feje egyszerűen nem hajlandó megünnepelni a nácizmus feletti győzelmet. Hirdessék már ki a gyásznapot, ne habozzanak” – jegyzi meg ironikusan Andrij Mancsuk újságíró.

„Kíváncsi vagyok, hány százalékot szerzett volna Zelenszkij, ha a választások előtt jelenti ki, hogy csapata nem tekinti ünnepnek május 9-ét” – tette fel a kérdést Roman Romanov odesszai blogger.

Az utóbbi kérdés Volodimir Zelenszkij helyzetének tragédiáját és szánalmasságát egyaránt érzékelteti.

(ntk)