A bokorbab hideghajtatása

Bizonyára sokan halottak már a bokorbab hajtatásáról a tavaszi időszakban, ami Fertősalmáson és környékén szinte hagyománnyá vált. Az almásiak előbb retket termesztenek hideghajtatásban, és miután felszámolták az állományt, következik a bab. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a bab igényei, és felvázoljuk, hogyan is folyik a termesztése hajtatásban.

A bab környezeti igényei

A bab hőigénye a paradicsoméhoz hasonló: 10 °C alatt nem csírázik, 15 °C alatt a csírázás elhúzódik, a növekedés vontatott, 15 °C felett a növekedés és később a virágzás normális. Valójában a 20–25 °C lenne a legideálisabb az egyöntetű fejlődéshez. Ugyanakkor a 30 °C feletti hőmérséklet már káros mind a virágzás, mind a kötés szempontjából.

A bab vízigénye csírázáskor magas, viszont a túl nedves, levegőtlen talajban könnyen elrothadhat a mag. Ezért akár palántázzuk, akár helyrevetjük a növényt, figyeljünk az öntözés mennyiségére! Kelés után a bab kevés, majd ahogyan nő, egyre több vizet kíván. De a legkritikusabb időszak, amikor a legtöbb vizet igényli a növény, virágképződéskor és kötődéskor jön el, majd a későbbiekben rendszeres vízellátásra van szüksége a megfelelő minőségű terméshez.

A bab a levegő páratartalmára nagyon érzékeny. Alacsony páratartalom esetén, amikor száraz a levegő, elrúgja a virágait, viszont magas páratartalom mellett botritiszes fertőzés léphet fel az állományban.

A talaj tekintetében a bab nem igényes faj. Viszont fűtés nélküli hajtatásra a laza szerkezetű, könnyen felmelegedő talajok előnyösebbek, korábbi termést adnak. Mivel a növény gyökerei mélyre hatolnak, így a talajt legalább 25-30 cm mélyen meg kell munkálni.

Fajtaválasztás

A fajtaválasztás során a piac igényeit kell szem előtt tartanunk. Így mivel nálunk leginkább a sárgacsövű bab a keresett tavasszal a felvásárlók körében, ezért a gazdáknak ilyen fajtával kell számolniuk. Ennek az igénynek megfelelő fajta a Budai piaci sárga csövű bokorbab. Folynak kísérletek persze zöldcsövű karós babok termesztésével is, de ezeket inkább nagy légterű, korai fűtött fóliasátrakban termesztik.

Palántanevelés

A koraiság fokozása érdekében sokan a palántázott bab mellett döntenek. Így miután felszámolták az előző kultúrát (pl. a retket), és a talaj is kellően meleg, mindjárt a babpalántákat ültetik a kész fészkekbe, és nem csak a magvak kerülnek ekkor a földbe. Ezzel legalább két héttel előrehozzák az érést. A palántanevelés fűtött palántanevelőkben történik, ahol megfelelő hőmérsékleten három hét alatt kész, kiültetésre alkalmas palántákat kapunk. A vetés 2 dl-es, vagy ennél nagyobb edényekbe történik. Egy edénybe annyi magot vetünk, amennyit fészkenkénti ültetésre szánunk.

Ültetés, helyrevetés

A bokorbabot akkor vessük, ha a talaj hőmérséklete 8-10 cm-es mélységben már eléri a 15 ^oC-ot. Ez az időszak április közepére esik. Vethetjük a babot fészekbe vagy sorosan (nálunk a fészekbe vetés az elterjedtebb). A tenyészterületet úgy számítsuk ki, hogy később, amikor a növények már teljesen kifejlődtek, kényelmesen el tudjuk végezni a gyomlálást. Fészekbe vetésnél 30x30 vagy 40x40 cm-es térközzel vájunk fészkeket, és egy fészekbe 4-5 magot vetünk. Soros vetésnél 40 cm-es sorközöket hagyunk, a soron belül egymástól 4-5 cm-re tesszük a magokat. A vetés mélysége 3-4 cm legyen. Ültetésnél a sziklevelek maradjanak a talajfelszín felett!

Ápolás

Amennyiben magot vetünk, nagyon fontos a vetést követő kelesztő öntözés (5-10 liter/m², azaz 5-10 mm). Később rendszeresen, az időjárástól függően 7–10 naponként, 15-20 mm-es adagokkal öntözzünk. A rendszeresen öntözött bab nemcsak többet terem, de kevésbé szálkásodik is.
Az ápolási munkák közül meg kell említeni a rendszeres kapálást, ami nemcsak a gyomok irtása miatt fontos, nagy jelentősége van abból a szempontból is, hogy a talaj felső rétege így nem tömörödik össze a sok öntözés hatására. A levegőtlen talajban a bab fiatal hajtásai kisárgulnak, majd fokozatosan a növekedés is leáll.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpa­thika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa