Élelmiszer: Mi lesz az árakkal és az ellátással?

Miközben a kormányzat igyekszik megnyugtatni a népet, hogy nincs ok pánikra és értelmetlen felvásárolni a boltokban az élelmiszert, mégiscsak az a helyzet, hogy némelyik nagyvárosi szupermarketben a polcok egy része üres, máshol viszont lassan megindultak az árak felfelé. Az üzletláncok szerint a drágulásért a beszállítók a felelősek, a beszállítók szerint viszont az üzletekben srófolják fel az árakat. A kisebb vidéki üzletekben, különösen ott, ahol nem jelentős az áruforgalom, a drágulás egyelőre kevésbé érzékelhető, a nagyvárosokban viszont annál erősebben. Az országos helyzetről a vesti.ua közölt összeállítást.

Nehéz volna tagadni a drágulást

A nagy üzletláncok elismerték, hogy az elmúlt héten jelentősen emelkedtek az árak. A legkelendőbb zöldségek, úgymint a burgonya, a káposzta, a sárgarépa a hagyma ára helyenként a duplájára nőtt az országban. A citrom közel 120%-kal, az uborka 60%-kal kerül most többe.

Ahogyan a válság idején mifelénk lenni szokott, lényegesen, 50%-kal drágult a hajdina, vagyis a népeledelnek számító grecska. A búzadara 11%-kal, a száraztészták és a napraforgóolaj 10%-kal, a cukor 8%-kal, a tojás 6%-kal, a liszt 5%-kal kerül többe, mint egy héttel korábban.

Míg egy hete akár 25 hrivnyáért is lehetett 1 kg citromot vásárolni, manapság aligha találunk 60 hrivnyánál olcsóbbat. Nem is olyan rég még 30 hrivnya körül mozgott egy kg hajdina ára az üzletekben, ma viszont általában 50 hrivnyánál is többet kell fizetni érte.

Nem üresek a polcok

A nagyáruházak egyelőre nem panaszkodnak az ellátásra. Állítják, ha nem érnék őket időről időre pánikszerű felvásárlási rohamok a lakosság részéről, egyáltalán nem lehetne üres polcokat látni, amilyeneket mostanság olyan szívesen mutogatnak a híradókban.

Nem ennyire vidám a kisebb üzletek helyzete. Ha kifogynak valamilyen termékből vagy zöldségből, a lerakatokban csak lényegesen drágábban tudják pótolni a készleteiket, vagyis tulajdonképpen „veszteséget termelnek”. Például egy Mikolajiv megyei kiskereskedő elpanaszolta, hogy a kilogrammonként 11 hrivnyáért eladott burgonya helyett csak 15hr/kg áron tudott újra vásárolni a nagykereskedőtől. Ha így megy tovább, valóban megjelenhetnek a kisebb boltokban az „áruhiányos” polcok.

Miért a drágulás?

Senki sem tagadhatja, hogy vannak, akik a válsághelyzeten próbálnak nyerészkedni. Az élelmiszerárak emelkedésének azonban bőven vannak objektív okai is. A zöldségek tekintetében például a drágulás irányában hatott a piacok bezárása, amelyek pedig eddig kulcsszerepet játszottak a lakosság és a kisebb üzletek ellátásában egyaránt – legalábbis vidéken. A karantén most egyfajta monopolhelyzetet teremtett a lerakatok és a szupermarketek számára. Áremelő hatása lehet az előállítási költségek emelkedésének is, ami részben szintén a karantén következménye.

Ugyanakkor a beszállítók esküsznek rá, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a hrivnya elértéktelenedése egyelőre nem, vagy alig érhető tetten az árakban. Azonban ami késik, az nem múlik, s elsősorban az importból származó élelmiszerek tekintetében lesz érzékelhető a drágulás. Elsősorban a citrusfélék, a banán árának emelkedésére számíthatunk, azután következnek majd a fagyasztott hal, és a tengergyümölcsei, a dohányáru, a bor stb.

Mi lesz az ellátással?

Egyelőre még kitartanak az importból származó termékek készletei, azonban számítanunk kell rá, hogy idővel számos megszokott áru eltűnik a boltok polcairól. A szakértők véleménye szerint a határok lezárása miatt elmaradó import ugyan valamivel szegényesebbé teheti a kínálatot, de Ukrajna képes ellátni magát a szükséges élelmiszerekkel, vagyis nem kell élelmiszerhiánytól tartani. Mint rámutatnak, 2014-től a fogyasztás 84–86%-át a hazai termékek teszik ki. Emlékezhetünk rá, a hrivnya gyors elértéktelenedése miatt akkoriban a lakosság rövid idő alatt átállt az ukrajnai termékek fogyasztására, amelyeket kevésbé érintett a nemzeti valuta devalvációja. Némelyek szerint most hasonló folyamatnak lehetünk a tanúi elhúzódó válság esetén.

Emellett a karantén nem zavarja különösebben a mezőgazdasági termelést. Hacsak a kormány a szabályozás feltételeinek módosításával el nem veszi a gazdák kedvét a termesztéstől, a termények meg fognak jelenni majd az üzletekben. A kereskedők nem is az áruhiánytól tartanak jelenleg, hanem attól, hogy mi lesz, ha elfogy a fizetésből élők pénze?

Az állam egyelőre nem reagál az áremelkedésre

A szakértők üdvözölnék, ha az állam mielőbb reagálna az árak emelkedésére. Korábban a hatóságok többször kijelentették, hogy nem fogják engedni az árak elszabadulását a kialakult helyzetben, a járvány miatt hozott legújabb intézkedések között pedig szerepel, hogy a kormánynak szabályoznia kell az alapvető élelmiszerek árát. A hivatalnokok azonban egyelőre nem reagáltak a drágulásra. Kérdés persze, hogy melyik hivatalnak lenne a feladata az árak figyelése. Ismeretes, hogy Petro Porosenko elnöksége idején a kormány lemondott az élelmiszerárak központi szabályozásáról, s gyakorlatilag felszámolta az állami árfelügyeletet.

(zzz)