A hajtatott bab növényvédelme

A bab növényvédelmét, akárcsak bármelyik palántáról nevelt kultúra esetében, még a palántanevelőben el kell kezdeni. Ugyanis a kórokozók igen korán, akár palántakorban is megtámadhatják a kis növényeinket. Így a palántaneveléstől kezdve egészen a kultúra betakarításáig fontos a folyamatos védekezés. Alábbi írásunkban a babot támadó betegségek megelőzésével és a védekezéssel foglalkozunk.

Babmozaik

Gyakori betegsége a babnak: a növények satnyák, a hüvelyek aprók, alaktalanok. A levélen világos- és sötétzöld mozaikfoltok, a száron vonalszerű elhalások, a hüvelyen sárgás- vagy sötétzöld foltok láthatók. A levéllemez felhólyagosodik, deformálódik. A fertőzés forrásai a vetőmag, illetve az évelő gazdanövények lehetnek. A kórokozó a szövetnedvvel, valamint a levéltetvekkel terjed. Védekezésként fontos vírusmentes vetőmagot használni, illetve a levéltetvek rendszeres irtásával előzhető meg a betegség továbbterjedése.

A bab xantomonászos betegsége

A bab sziklevelén apró, lomblevelén pedig 2-3 mm-es szögletes, vizenyős foltok láthatók, amelyek később beszáradnak, barna színűek lesznek. Felületüket fénylő baktériumnyálka takarja. A hüvelyen 4-5 mm-es kerek, vizenyős foltok jelennek meg. Mind a hüvely felületén, mind a belsejében baktériumnyálka figyelhető meg. A magon okkersárga elszíneződés észlelhető. A legfontosabb fertőzési forrás a vetőmag, amelyről a kórokozó a sziklevelekkel kerül a talaj felszínére. A baktérium a sziklevelekről a lomblevelekre, a szárra jut, onnan pedig a hüvelyeket fertőzi meg. A kórokozó a felfröccsenő vízcseppekkel terjed. A meleg, 20 ^oC feletti hőmérséklet, a gyakori öntözés a kórokozó szaporodásához kedvező környezetet teremt. Védekezés: figyeljünk oda, hogy vetéskor csak egészséges vetőmagot használjunk! Mivel a kórokozó vízcseppekkel terjed, igyekezzünk elkerülni az esőztető öntözéseket. A betegség ellen 2-3, majd 6-7 lombleveles korban, továbbá virágzás előtt, valamint hüvelyfejlődéskor védekezzünk. Állománypermetezésre a kasugamicin (Kasumin 2 L), valamint a réztartalmú (Champion 50 WP – 20 g/10 l víz, Rézoxidklorid 50 WP – 40 g/10 l víz) szerek alkalmasak.

A bab kolletotrihumos betegsége

Legjellegzetesebb tünete a levélerek részleges vagy teljes barnulása. A száron hosszú, barna csíkok jelentkeznek, a hüvelyen kráterszerűen besüp­pedő barna foltok láthatók. A fertőzési forrás a vetőmag. A kórokozó a sziklevélről jut át a lomblevélre és a szárra, majd a hüvelyre. A gomba fejlődéséhez a 17-24 ^oC körüli hőmérséklet és a rendszeres esőztető öntözés teremt kedvező feltételeket. Védekezés: mindenképpen ajánlható az ellenálló, vagy a betegségre kevésbé fogékony fajták ter­mesztése. A betegség ellen 2-3, majd 6-7 lombleveles korban, továbbá virágzás előtt, valamint utoljára virágzás után védekezzünk. Állománypermetezésre a réztartalmú szerek alkalmasak (Rézoxidklorid 50 WP–40 g/10 l víz, Cuproxat FW–40 ml/10 l víz).

A bab szklerotíniás betegsége

A bab szárán, oldalágain, valamint hüvelyein vizenyős rothadó foltok észlelhetők. Ezeken később dús, fehér, vattaszerű penészgyep jelenik meg izzadmánycseppek kíséretében. A fertőzés forrásai a növénymaradványokkal talajba kerülő vagy a talajra hulló szkleróciumok. Ezek több évig is fertőzőképesek. A kórokozó talajlakó gomba, amely a felfröccsenő vízzel kerül a növény felületére. Védekezés: olyan területen, ahol már korábban is jelentkezett a betegség, kockázatos babot termeszteni. Ha mégis ilyen területen termesztünk, akkor célszerű a coniothyrium minittans hatóanyagú biológiai szerrel kezelni a talajt. A bab hajtatásakor 2-3 lombleveles korban, virágzás előtt és a hüvelyképződés kezdetén kell permetezni. Permetezésre a Switch (20 ml/10 l víz), Rovral (10 ml/10 l víz) permetszerek alkalmasak.

A bab botritiszes betegsége

A bab szárán, oldalágain és hüvelyein vizenyős rothadó foltok jelentkeznek, amelyeken később dús, szürke konidiumtartó gyep képződik. A fertőzési források számos növény és azok maradványai lehetnek. A gomba a légmozgással kerül a növényre. A 22-24 ^oC körüli hőmérséklet és a magas páratartalom kedvező a kórokozó számára. Védekezés: kerüljük a túl sűrű állományt! Rendszeres szellőztetéssel, a növényzet szárazon tartásával mérsékelhető a fertőzés terjedése. Megelőzésképpen 2-3 lombleveles korban, virágzás előtt és a hüvelyképződés kezdetén védekezhetünk a fentebb említett szklerotíniánál is hatásos Switch (20 ml/10 l víz), Rovral (10 ml/10 l víz) permetszerekkel, valamint a Bravo 500 is igen jó mellékhatást mutat a kórokozóval szemben.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa