Koronavírus: Fokozódik a helyzet

2020. április 7., 20:44 , 1001. szám

Az elmúlt napokban egyre gyorsuló ütemben nőtt az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma Ukrajnában. A hatóságok előrejelzése szerint a járvány tetőzését április 14-15-ére várják, ezért április 6-tól tovább szigorították a karanténintézkedéseket.

„Valóban úgy tartom, ahhoz, hogy nálunk ne forduljon elő az olasz vagy spanyol forgatókönyv, szigorítani szükséges a karanténintézkedéseket. Más út egyszerűen nem létezik” – egyértelműsítette a tárca álláspontját egy minapi tévéműsorban Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter.

Szigorítás minden fronton

Így hétfőtől tilos látogatni a parkokat, tereket, sportlétesítményeket, játszótereket, kivéve, amennyiben hivatalos ügyben járunk el vagy háziállatot sétáltatunk. Nem kereshetjük fel a palliatív ellátást, szociális védelmet vagy szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket sem.

Tilos két főnél nagyobb csoportokban közlekedni, kivéve a halaszthatatlan ügyek intézését, illetve a gyerekek kíséretét. Állatot sétáltatni viszont csak egyedül lehet.

Mostantól mindenkinek magánál kell tartania a személyi igazolványát, ha elhagyja az otthonát, kötelezővé vált az arcmaszk viselete közterületen, a 14 éven aluliak csak felnőttek kíséretében tartózkodhatnak az utcán, a 60 évesnél idősebbeket pedig önelszigetelésre kötelezték. A szabályok megszegését szigorú bírságokkal ígérik büntetni.

Több bolt és szolgáltató tarthat nyitva

Az élelmiszerüzletek dolgozóinak továbbra is kötelező arcmaszkot és gumikesztyűt viselniük. Ezen felül az eladótérben tíz négyzetméterenként legfeljebb egy látogató tartózkodhat egyszerre. Hasonló szabályok betartása mellett tarthatnak nyitva többek között a gyógyszertárak, a bankok, az orvosi rendelők, a benzinkutak, posták, állatpatikák stb.

Egyébként a kormány bővítette azoknak a kereskedelmi és szolgáltató intézményeknek a körét, amelyek karantén idején is nyitva tarthatnak. Így mostantól ismét szabad például járműalkatrészekkel kereskedni vagy háziszárnyast árulni. Mindkét intézkedéssel elsősorban a mezőgazdaság helyzetén igyekezett javítani a kormány. Sokak számára kakukktojásnak tűnt ugyanakkor, hogy miért engedélyezték ismét a hitelszövetkezetek mellett a zálogházak működését is a karantén idejére.

Néhány lap és blogger a döntés hátterében Dmitro Razumkovot, a Legfelső Tanács elnökét sejti. Például a Viszokij Zamok lembergi napilap internetes változata tudni véli, hogy a politikus korábban hét zálogházzal rendelkezett, s azok tulajdonjogát a tavalyi parlamenti választások előtt íratta át a feleségére. Ezek most az ország többi zálogházához hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek a karantén miatt. A csupán meg nem nevezett forrásokra hivatkozó lap szerint a miniszteri kabinet Razumkov nyomására engedélyezte ismét a zálogházak működését.

Módosítottak a betarthatatlan szabályokon

Mára a hatóságoknak is feltűnt, hogy a rendelkezéseik egy része nem életszerű, illetve betarthatatlan. Például a számtalan ígéret ellenére a gyógyszertárakban továbbra sem lehet elegendő orvosi maszkot kapni, miközben a világhálón néha szinte megfizethetetlen az áruk. Ráadásul az a fura helyzet állt elő, hogy postán lehet ugyan maszkot rendelni az internetes áruházaktól, azonban a posta helyiségébe csak maszkban lehet belépni, vagyis a küldeményt lehetetlen átvenni. Nyilván ennek tudható be, hogy múlt héten engedélyezték a házilag készített védőmaszkok viselését.

Enyhített a kormányzat az önelszigetelésre kötelezettekre vonatkozó előírásokon is. Így, ha nincs, aki gondoskodjék róluk, védőmaszkban elmehetnek bevásárolni a közeli élelmiszerüzletekbe és gyógyszertárakba. Az elképzelés több sebből is vérzik. A legfontosabb, hogy a hatóságok ezzel a könnyítéssel jelentősen rontják az önelszigetelődés eredményességét, hiszen számos potenciálisan fertőzött embert engednek a nem fertőzött vásárlók közé. Az engedély ugyan csak az elszigeteltek lakóhelyétől két kilométeres körzeten belül található üzletekre és patikákra vonatkozik, azonban ismerve üzleteink és gyógyszertáraink ellátottságát, szinte bizonyosra vehető, hogy a szabályozást megszegve sokan lényegesen messzebbre is elkalandoznak majd az otthonuktól. Másfelől az is igaz, hogy a megfelelő szociális ellátórendszer hiányában senkit sem hagyhatunk éhen halni az otthonában.

A nagyvárosoknak mindent szabad?

A helyszíni tudósításokból ítélve az ukrán nagyvárosok lakossága a tiltások ellenére továbbra is előszeretettel látogatja a parkokat és tereket, a megállókban pedig változatlanul sokan várnak a buszokra. Zaporizzs­ja polgármestere ugyanakkor egyenesen elutasította minap azt a kormányzati ajánlást, hogy állítsák le a városi tömegközlekedést.

„Igen, valóban, az Egészségügyi Minisztérium szerint ajánlott betiltani a közlekedést a villamosok és a trolibuszok kivételével. Megértem, hogy egy ilyen kényszerintézkedés valószínűleg helyes. De! Ugyanakkor tudom, hogy az orvosoknak, a közművek dolgozóinak, az üzletek, a gyógyszertárak alkalmazottainak és általában azoknak, akiknek nincs lehetősége a távmunkára, el kell jutniuk valahogyan a munkahelyükre” – mutatott rá a polgármester. Kétségtelen, hogy ennek az érvelésnek is van alapja, és mégis...

Ugyancsak bántja a vidéki ember igazságérzetét az a rendelkezés, amely lehetővé tette a fedett piacok újbóli megnyitását, ám egy sor nehezen teljesíthető feltételhez kötve az engedélyt. Csak találgathatjuk például, miért szabták feltételül a hatóságok, hogy a fedett csarnokokban kizárólag bejegyzett élelmiszertermelők kereskedhetnek, miközben vidéken az árusok egy jelentős része a saját háztájijában megtermelt portékáját viszi ki a piacra. Miközben tehát a nagyobb városok lakossága ezzel az intézkedéssel újabb kereskedési helyekhez jutott, a kisebb településeken változatlanul problémát jelent a helyben megtermelt áru értékesítése és a bevásárlás.

Enyhítenének a szigoron

Tapasztalva a karantén eddigi következményeit, a kormány időközben szemmel láthatóan lemondott a gazdaság teljes leállításával járó rendkívüli állapot bevezetéséről. Sőt, Denisz Smihal miniszterelnök nyilatkozataiban egyre gyakrabban emlegeti, hogy a járványhelyzet alakulásának függvényében április végétől fokozatosan enyhíthetnek a korlátozásokon, elsősorban azokon, amelyek akadályozzák a gazdaság működését. Azt szeretnék elérni, hogy minél többen és minél előbb, lehetőség szerint már május elejétől ismét felvegyék a munkát. Ugyanakkor azok a karanténintézkedések, amelyek nem befolyásolják közvetlenül a termelést, továbbra is hatályban maradnának. Így például változatlanul zárva tartanának az iskolák és az óvodák, tilos lenne templomba járni és továbbra is viselni kellene a maszkot.

Két gócpontja van a járványnak

Az elmúlt napokban egyértelművé vált, hogy a koronavírus-járvány ukrajnai gócpontjai Kijev, valamint Nyugat-Ukrajna, ahová a közelmúltban ezerszám tértek haza az európai vendégmunkások, köztük bizonyára fertőzöttek is. Az ukrajnai fertőzöttek mintegy harmadát Csernyivci, Ternopil és Ivano-Frankivszk megyékben regisztrálták. A vírus okozta halálesetek egy igen tekintélyes hányada is ebben a három megyében következett be. Kárpátalja a maga 38 fertőzöttjével (a kedd reggeli állapot szerint) a kevésbé fertőzött régiók közé tartozik.

A járvány miatt Csernyiv­ci megyét már gyakorlatilag teljesen lezárták, a másik két nyugat-ukrajnai régiót, Ternopil és Ivano-Frankivszk megyéket pedig részlegesen. Mindhárom régióban súlyosbítja a helyzetet, hogy a betegektől egészségügyi dolgozók is jelentős számban kapják el a vírust. A közösségi oldalakon megjelenő beszámolók szerint a helyi temetkezési vállalatok egy része továbbra is megtagadja a fertőzöttek temetését, akik így saját erőből kénytelenek örök nyugalomra helyezni hozzátartozóikat.

(ntk)

Fizetetten ingyenes egészségügy

Az Egészségügyi Minisztérium hónapokon át hitegette a lakosságot, hogy az egészségügyi reform második szakaszának bevezetésével, azaz április 1-jétől ingyenessé válnak a kormány által meghatározott szolgáltatások. Amikor pedig Ukrajnát is megtámadta a koronavírus, újabb ígéretek hangzottak el, melyek szerint az állam fizeti a fertőzöttek gyógykezelését. A pillanatnyi helyzetről a strana.ua készített összeállítást.

Semmi nem változott

Sajtóbeszámolók szerint azok az emberek, akik a napokban szerencsétlenségükre kapcsolatba kerültek a honi egészségügyi rendszerrel a fertőzés miatt vagy más egészségügyi problémából kifolyólag, azt beszélik, hogy a kórházakban továbbra is úgy megy minden, ahogyan korábban: szükség esetén meg kell fizetni az „önkéntes hozzájárulást” az egészségügyi intézménynek és saját költségen kell beszerezni a gyógyszerlistán szereplő készítményeket, eszközöket stb. Ez viszont nagyon sokak számára nem lehet egyszerű mostanság, amikor az emberek tömegesen veszítik el az állásukat vagy kénytelenek fizetetlen szabadságra menni a járvány miatt.

Az orvosok is megerősítik, a kormány egyelőre nem utalt ki elegendő forrást az ingyenes kórházi ellátáshoz. Ráadásul a „közbejött” koronavírus kezelése sem olcsó mulatság.

Fizetett tesztek, drága gyógyszerek

Zorjana Szkalecka volt egészségügyi miniszter, akinek azóta már az utódát is menesztették, még a járványra való ukrajnai felkészülés napjaiban kijelentette, a gyógykezelés ingyenes lesz a lakosság számára. Rendelkezésre állnak a szükséges gyógyszerek, s a beszerzésük sem okoz gondot – tette hozzá megnyugtatásul. Utólag megállapíthatjuk, hogy Szkalecka megtévesztette a polgárokat, és legfeljebb azon vitázhatunk, hogy szándékosan tette-e vagy sem.

A járványokat okozó és társadalmilag veszélyes fertőző betegségek esetében az ingyenes kezelés bevett eljárás a világon mindenütt. Nem mindenki képes ugyan megfizetni a kezelés árát, de az állam nem teheti meg, hogy nem kezeli a rászorulókat, vagy csak részleges ellátást biztosít a számukra, mivel fennáll a betegség gyors elterjedésének veszélye. Ezzel magyarázható, hogy ingyenes kezelésben részesültek a külföldön, például Lengyelországban vagy Olaszországban rekedt ukránok is.

Ennek ellenére a koronavírusos esetek kezelése Ukrajnában jelenleg mégsem teljesen ingyenes. Az odesszai járványkórház egyik betegének például egy sor drága gyógyszert írtak fel, melyekre két nap alatt 25 ezer hrivnyát költött. Az összeg nagyobb részét az a készítmény emésztette fel, amelynek egyetlen ampullája 8 ezer hrivnyába került.

Amikor az eset kitudódott, Marina Lozovenko, az Odesszai Városi Tanács képviselője kijelentette, hogy a beteg maga kezdeményezte a gyógyszer megvásárlását. Az orvosok csupán megerősítették, hogy a készítmény valóban segíthet. Mivel azonban a gyógyszer drága, s nem tartozik a kötelezően előírtak közé a koronavírus kezelésében, a kórház nem szerezte be, és nem is bocsáthatták ingyenesen a beteg rendelkezésére. A páciens ennek ellenére állította, hogy a készítmény szerepelt a megvásárolandó készítmények neki átadott listáján. Ő ezt a listát továbbította a rokonainak, akik azután lelkiismeretesen megvásárolták a patikában a gyógyszereket a saját pénzükön.

Zsitomirban „fizetett” koronavírus-tesztek miatt robbant ki botrány. Szerhij Szuhomlin polgármester megvádolta az orvosokat, hogy azok állítólag „önkéntes hozzájárulást” követeltek a páciensektől, akiket koronavírusra teszteltek.

A helyi fertőzőosztály kollektívája megsértődött és nyilvános bocsánatkérést követelt, azzal fenyegetőzve, hogy különben valamennyien felmondanak. A polgármester végül mégsem kért elnézést, viszont találkozva az orvosokkal „megértőbb” lett. A helyi sajtónak nyilatkozva közölte, hogy az orvosoknak csak a betegek hozzájárulásának köszönhetően voltak eszköztartalékaik az első időkben. Szerinte az egészségügy elégtelen finanszírozása miatt az orvosok egyszerűen rákényszerülnek az efféle megoldásokra.

Kezelési költségek

Konsztantin Nadutij, az Ukrán Egészségügyi Társaság Igazgatóságának elnökhelyettese elmondta, a koronavírus kórházi kezelése a beteg számára alaphelyzetben is mintegy 600-700 hrivnyát jelent naponta, súlyosabb esetekben pedig az ezer hrivnyát is elérhetik – vagy akár meg is haladhatják – a kiadások. Figyelembe véve tehát, hogy a koronavírus kórházi kezelése jó esetben is legalább 10 napot vesz igénybe, a beteg családjának legalább 6-7 ezer hrivnya kiadásra kell felkészülnie.

A Nemzeti Egészségszolgálat (NSZZU) állítólag kezdeményezte közel 906 millió hrivnya átcsoportosítását az egészségügyi garanciaprogramból a kórházak megsegítésére a járvány idején. A kormány már jóvá is hagyta ennek az összegnek a folyósítását, de a pénzre nyilván még várni kell. Javasolta az NSZZU a mentők finanszírozásának 30%-os emelését is, mivel a járvány miatt jelentősen megnőtt a terhelésük, ám számításaikat egyelőre nem erősítették meg. Az egészségügyi dolgozók bérének emeléséről a járvány idejére már korábban határozott a miniszteri kabinet, ám ez aligha segít közvetlenül a betegeken. Egyszóval kétségtelen, hogy a rendkívüli helyzet követelte rendkívüli állami finanszírozással egyelőre akadnak problémák.

Ezekben a napokban a helyi önkormányzatok is milliókat utalnak át egészségügyi célokra, a jótékonysági szervezetek és a vállalkozók adományairól nem is szólva. A rendelkezésre álló pénz mégis rendkívül kevés. Már csak azért is, hiszen nemcsak a napi kiadásokat kellene finanszírozni, hanem drága berendezések, például lélegeztetőgépek beszerzésére is nagy szükség volna.

Sokan abban reménykednek, hogy az egészségügy költségvetéséből hiányzó pénzt a kormány által létrehozni tervezett 124 milliárd hrivnyás stabilizációs alapból sikerül majd előteremteni. Ehhez azonban előbb módosítani kellene a büdzsét. Csakhogy a parlament legutóbbi ülésén nem fogadta el a miniszteri kabinet módosító indítványát – lám, így aggódnak a honatyák az egészségügy helyzetéért, a polgárok életéért.

Arról ritkán esik szó, hogy maguk az egészségügyi dolgozók is rendszeres donorai az ukrán kórházaknak. Ha másként nem is, hát azáltal, hogy a mindennapi munkához szükséges védőfelszerelést, fertőtlenítőszert, egyéb eszközöket sokszor maguk kénytelenek beszerezni. Ez felvet egy további, egyelőre megválaszolatlan kérdést a járvány kapcsán: vajon meddig működhet a rendszer, ha az állam az egészségügyi dolgozókat sem volt képes a kezdetektől megfelelően ellátni?

(ntk)