A paradicsom ültetése a tavaszi időszakban

2020. április 11., 11:55 , 1001. szám

A jelenlegi helyzet ellenére a zöldségtermesztő gazdák nem állhatnak le a termesztéssel. A Kárpátalja 993. számában már írtunk a paradicsompalánta nevelésének kérdéseiről, most pedig a már kinevelt palánták helyes ültetésének menetével foglalkozunk.

 

A fejlett palánta

A fejlett palánta megfelelő gyökérzettel rendelkezik, azaz már teljesen átszőtte a palántanevelő közeget. A szára ceruzavastagságú, 6-8 lomblevéllel rendelkezik. A folytonnövő fajtákat az első virág megjelenésének időpontjában ültetjük, míg a determinált fajtákat zöldbimbós állapotban.

 

Ültetési időpontok

Az ültetési időpontot mindig a fűtési rendszerünk határozza meg. Így:

• hideghajtatásba, azaz fűtetlen fóliasátorba április első felében, duplatakarással március legvégén,

• enyhe fűtés esetén március második felében, míg

• fűtés mellett gyakorlatilag bármikor ültethetünk.

Mindenképp szem előtt kell tartanunk, hogy a talajnak 10 cm mélyen legalább 13–15 oC melegnek kell lennie kiültetéskor, ugyanis hidegebb talajban a növény nem képes tápanyagot felvenni, újabb gyökereket növeszteni. A hideg talajba ültetett palánta elkezd lilulni-sárgulni, így nemhogy tovább fejlődne a kis növény, de a stressz hatására még később hoz majd termést.

 

Talaj-előkészítés

A talaj-előkésztés száraz talaj esetén alapos öntözésből, majd szikkadás utáni talajlazításból, frézerezésből áll. A paradicsom ültetése előtt – ha lehetséges – inkább kerüljük a szerves trágya használatát, ugyanis ez a későbbiekben a vegetatív irányba billentheti az állományt. Magyarán, a növényeknek vastagodni kezd a száruk, nagy leveleket nevelnek, intenzívebb lesz az oldalhajtások növekedése, miközben „elfelejtenek” virágfürtöket hozni. Az is előfordulhat, hogy a virágfürt végén levél, illetve kacs képződik. Ennek elkerülése érdekében inkább az uborka vagy egyéb váltókultúra alá tegyük a szerves trágyát. Amennyiben paradicsomot termesztünk paradicsom után, a talajszerkezet javítása érdekében 10 kg/m2 trágyát jutassunk ki az adott területre.

 

A helyes ültetés

Az ültetés sűrűségét (db/m2) a fajta jellege határozza meg. A folytonos növekedésű paradicsomból 2,5-3 db/m2 növényt kell ültetnünk, féldeterminált fajtákból 3-4 db/m2-t, ami pedig a karós fajtákat illeti, a Nagyszőlősi járásban karós paradicsomot ter­mesztő falvakban – például Csongován – 8-9 db/m2-t ültetnek a gazdák. Az említett növénysűrűség egyszálas nevelésre vonatkozik. A fóliás paradicsom jól tűri az ikersoros elrendezést, ami egyenletesebb, tágasabb térállás kialakítását teszi lehetővé. Egy 10 méter széles nagylégterű fóliasátorban így öt ikersort alakíthatunk ki, ahol a sorok közötti távolság 110 cm, az ikersorok közötti sortávolság pedig 60 cm.

A tavaszi palántanevelés során nem ritka, hogy a nevelt paradicsompalánta felnyurgul. Ellentétben az uborkapalántával, a paradicsom jobban átvészeli a mélyebb ültetést, az elfektetést. Tehát amennyiben felnyurgult palántát ültetünk, fektessük el a földben a megnyúlt részt. Ilyenkor a talaj alá kerülő szárrész járulékos gyökereket fejleszt, amelyek a későbbiekben segítik a tápanyagfelvételt. Előfordul, hogy ez a szárrész a talajban megfertőződik valamilyen gombás betegséggel. Ennek elkerülése érdekében, akárcsak az uborka esetében, szükséges a vegyszeres beöntözés. Ehhez ültetés után 10 liter vízben feloldunk 10 g Topsint és 25 ml Previkurt, majd ebből az oldatból 1-2 dl-t juttatunk ki tövenként.

 

Öntözés a kiültetés után

Kiültetéskor – függetlenül a talaj nedvességtartalmától – beiszapoló öntözést kell végezni (5–10 liter/m2). A tavaszi időszakban célszerű a gyökerek megerősítése. Ennek érdekében az első két hétben heti egy alkalommal magas foszfortartalmú műtrágya kijuttatása javasolt (pl.: Ferticare S 2 kg/1000 l víz).

 

Kiültetés utáni felkötözés

Kiültetés után célszerű azonnal elvégezni a felkötözést. A hurkot közvetlenül a föld felett kössük lazán a paradicsom szárára, vagy a zsineg végét helyezzük a földbe, a tápkocka alá, és a palántával együtt ültessük el. Érdemes a zsinórt a támrendszernek használt dróthuzalon katucsra (maslira) kötni, hogy később, ha indokolt, lazítani vagy épp feszíteni tudjunk rajta. (Ha nagyon feszül a növény, fennáll a veszélye, hogy kirángatjuk a talajból, ha viszont laza a kötés, a szél rángathatja őket.)

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa