Fagykár a gyümölcsösökben
Az április első felében jelentkező -5 oC körüli hőmérséklet jelentős károkat okozott a korán fakadó gyümölcsösökben. Jóllehet, az évi termés jelentős része elveszett, ám nem hagyhatjuk magára az ültetvényünket. Továbbra is gondos odafigyelést és kellő erőforrásokat igényel a következő év termésének a megalapozása.
Mikor károsít a fagykár?
A gyümölcsfák már márciusban aktív anyagcserét folytatnak, s a rügyek kihajtását a hőmérséklet és a fajtatulajdonságok szabják meg. A gyümölcsfélék eltérő mértékben ugyan, de már a rügyek megpattanásától érzékenyek az erős lehűlésekre, jóllehet ebben a stádiumban a -10 oC alatti hőmérsékletek okoznak valóban jelentős kárt. A virágbimbó megjelenésével, illetve a virágzás stádiumában viszont már a fagypont körüli hőmérséklet is termésveszteséget okoz.
A fagypont alatti hőmérséklet a károk közvetlen okozója, viszont van egy közvetett hatása is a hidegnek. Az erős lehűlések (hidegfrontok) következtében a nappali hőmérséklet is jelentősen visszaesik, s nem éri el a 20 oC-ot. Ilyenkor a beporzás dandárját végző rovarok (a méhek) – a hűvös időjárás következtében – nem tudnak repülni, s azok a virágbimbók, amelyek átvészelik a fagyos éjjeleket, beporzatlanul maradnak. Ebben az esetben már 100%-os terméskiesésre kell számítanunk a beporzást igénylő fajtáknál.
Ennek a problémának a megoldására több lehetőség adódik:
• Öntermékenyülő, későn fakadó fajták használata. Új barackültetvény telepítésekor mindenképpen ajánlott a későn fakadó fajták használata, melyek emellett öntermékenyülők, azaz nem igénylik a rovarok általi beporzást.
• Méhkaptárok telepítése a gyümölcsös közvetlen közelébe, amivel lerövidítjük a méhek repülési útját, így a déli órákban lényegesen több virágot látogathatnak meg. Ez a gyümölcstermesztésben a legolcsóbb és leghatásosabb megoldás egyelőre.
• Poszméhek alkalmazása. Igen észszerűnek tűnő megoldás, mivel jóval alacsonyabb hőmérsékleten is képesek repülni ezek a rovarok, viszont azt tudnunk kell róluk, hogy „virágszínre mennek”. Magyarán, először bejárják az összes lila, piros, rózsaszín és tarka virágot, s majd csak ezután ejtik útba esetleg a fehér színűeket is. Tehát a fehér színű virágoknál (a legtöbb kajszibarack, őszibarack, és nektarin virága fehér) nem működik ez a módszer.
• Csalogató anyagok permetezése. Virágzás állapotában olyan csalogató anyagok kijuttatása, melyek gyümölcsfánkra vonzzák a nem káros éjjeli molyokat, bogarakat, amelyek mozgásukkal beporozzák a virágokat. A legegyszerűbb ilyen csalogató anyag a kristálycukor, mely 100g/10 liter víz dózisban kipermetezve megfelelő csalétek az éjjeli hangyáknak és molyoknak. Továbbá egyre előrehaladottabb állapotban vannak azok a kutatások, melyek a rovarferomonokra alapoznak. Az elképzelés szerint a kipermetezett feromonok a gyümölcsfákra vonzanak bizonyos rovarfajokat. Még gyermekcipőben jár a módszer, ráadásul a méhek „használata” jóval olcsóbb megoldás.
Mi a teendő, ha már lefagyott a virág?
Azoknak a termelőknek, akiknek teljes fagykárt szenvedett az ültetvényük, csak türelmet és kitartást tudok javasolni. A gyümölcsös élete persze folytatódik, s vigyáznunk kell a következő év termésére. Tehát az ültetvény rendszeres permetezést igényel, főként rovarölő és gombaölő szerekkel. Barackültetvények esetében idén elhagyhatjuk a nitrogén, a mikroelemek, illetve a kalcium pótlását a nyár végéig.
Abban az esetben viszont, ha a fagykár nem okozott teljes termésvesztést, mentsük a menthetőt! Fagykárt szenvedett ültetvényeknél gyakorlati tapasztalat, hogy egy foszforos-mikroelemes permetezés és az azt követő kalciumos permetezés segítheti a gyenge gyümölcskezdemények kötődését és megmaradását. Magyarán, fagykár után – ha még jelentős mennyiségű virág maradt életben – érdemes permeteznünk. Például beválhat a következő kezelés 10 liter vízre számítva: 50 ml Megafol + 50 ml Kendal és 50 g starter műtrágya (hektáronként 1000 liter vízzel kell számolnunk, s ekképpen 0,5 l Megafol + 0,5 l Kendal + 0,5 kg Starter hozzáadására lesz szükség). A következő napon 10 liter vízhez 100 ml Calbit C-t juttassunk ki permetezve (ez egy hektárra vetítve 1 l Calbit C-t jelent).
Azok a gazdák sem tétlenkedhetnek, akiknek az ültetvénye még nem virágzik, mivel május elejéig számíthatunk erős lehűlésekre. Márpedig fagyveszély esetében védekeznünk kell!
Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
