Újra a járványügyi helyzet miatt ülésezett a Beregszászi Járási Tanács

Reméljük a legjobbat, de készüljünk a legrosszabbra...

2020. április 21., 20:09 , 1003. szám

Nagyjából egy hónappal a legutóbbi, soron kívüli ülést követően ismét a járványügyi helyzet áttekintése és a koronavírus-fertőzés terjedésének megfékezésére irányuló kérdések szerepeltek napirenden a Beregszászi Járási Tanács április 15-i soron kívüli ülésén, amelyen a 34 képviselőből 21-en vettek részt. (A döntéshozó testületben többségben lévő két magyar párt frakcióinak tagjai most is majdnem teljes létszámban jelen voltak, így az ő részvételük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rendkívül fontos kérdésekről döntő fórum határozatképes legyen).

Az utóbbi hetek járványügyi helyzetéhez igazodva a képviselők és a fórum résztvevői ismét igyekeztek szigorúan betartani a közösségi helyekre vonatkozó óvintézkedéseket, az egymástól másfél méteres távolságot, illetve a szájmaszk használatát.

Elsőként Ivan Males, a Beregszászi Linner Bertalan Központi Járási Kórház főorvosa tartott beszámolót az elmúlt négy hét során az intézmény által a hatékony védekezés érdekében  eszközölt intézkedésekről. Mint elmondta, a kórház B szárnyát szinte teljesen kiürítették, így a belgyógyászat (ide tartoznak a jövőben a kardiológiai betegek is), az ideggyógyászat, a baleseti sebészet osztályait más helyre költöztették. Jelen állás szerint a szárny ötödik szintjén az igazolt koronavírus-betegséggel kezelt páciensek intenzív ellátása zajlik majd, a negyediken pedig egyfajta elkülönítő kórtermeket alakítottak ki a fertőző betegek számára, ahol közepes és enyhébb tüneteket produkáló COVID-19-es betegeket is ellátnak majd az itt rendelkezésre álló 49 ágyon.

A harmadik szinten azoknak az egészségügyi dolgozóknak alakítottak ki pihenőszobákat, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek majd a fertőző betegekkel, és ezért előfordulhat majd az is, hogy napokig ezekben a kórtermekben kell élniük.

A főorvos beszámolt arról is, hogy a legutóbbi tanácsülésen a kórház számára kiutalt félmillió hrivnyát védekezési eszközök beszerzésére fordították, illetve a lélegeztetőgépek számára létfontosságú oxigénpalackok megvásárlása is folyamatban van. Mint mondta, ezekkel a tételekkel, és a korábban a KMKSZ által juttatott adományok révén, illetve magánszemélyeknek és más jellegű felajánlásoknak köszönhetően a kórház jelenleg nagyjából egy hónapra rendelkezik a legszükségesebb eszközökkel.

Ivan Males beszélt arról is, hogy a járványügyi helyzetre való tekintettel a járási kórház azon munkatársai, akik közvetlenül nem vesznek részt a koronavírusos betegek ellátásában, szabadságra mentek, ugyanakkor igyekeznek megoldani azoknak a kollégáknak az időben történő munkába jutását és – szükség esetén – elszállásolását, akikre a mostani időszakban a legnagyobb szükség van.

Képviselői kérdésre válaszolva a főorvos elmondta, hogy a kormány által az egészségügyi dolgozók premizálására ígért bérkiegészítések még nem érkeztek meg, bár a kórház vezetése már korábban beterjesztette javaslatait az igényeket illetően.

Ezt követen Vizauer Magdolna, a járás családorvosi rendelőit és felcserközpontjait tömörítő Beregszászi Alapellátási Központ főorvoshelyettese tartott beszámolót, amelyben elmondta, hogy a Vérke-parti városban és a falvakban működő egészségügyi intézmények munkatársaival napi szinten tartják a kapcsolatot. Állandó jellegű figyelemmel kísérik azon személyek egészségügyi állapotát, akik az elmúlt hetekben külföldről érkeztek haza, és házi karanténban töltik a betegség lappangási idejének számító 14 napos elkülönítést. Mint elmondta, jelenleg minden intézmény rendelkezik a legszükségesebb védekezési eszközökkel, de mivel ezeket folyamatosan pótolni kell, és a medikusok mobilitását is szükséges biztosítani, ezért a főorvoshelyettes újabb pénzügyi támogatást kért eszközbeszerzésre, illetve üzemanyagra.

A járási tanács korábban már egyenként félmillió hrivnyával támogatta a járási kórházat és az alapellátási központot, most arról született döntés, hogy ezt az összeget újabb 100-100 ezer hrivnyával növelik. Mivel a kórház április 1-jétől egy új finanszírozási rendszerbe tartozik, és közvetlenül a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattól kapja a juttatásokat, az átmeneti időszakban hiányozhatnak még azok az összegek, amelyek elengedhetetlenek a működés folyamatos biztosításához. Ennek kapcsán Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke elmondta, hogy a járás döntéshozó testülete a korábbi költségvetésből megmaradt tételek átcsoportosításával további 1 millió hrivnyával támogatja az intézményt.

Ihor Car, a Kárpátaljai Megyei Központi Laboratóriumi Szolgálat beregszászi részlegének vezetője beszámolójában elmondta, hogy az utóbbi hetekben a legkülönbözőbb hírforrási felületeken elhangzó, meglehetősen elrettentő számadatok hallatán az amúgy is térbeli korlátozásokra kényszerített emberek többsége igencsak feszült idegállapotban van, és nem jelentenek kivételt ez alól az ezekben a napokban fokozott fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók sem.

Összehasonlításképpen külön kitért az európai gócpontnak számító olaszországi Lombardia betegségi rátájára, ahol ezer emberre valamivel több mint 7 fertőzés jutott. Mint mondta, ekkora járványt Ukrajna egyetlen régiója sem bírna el, mert például Beregszászban ez annyit jelentene, hogy 500 beteggel kellene számolni, akik közül nagyjából 250 szorulna kórházi kezelésre... De még az országon belül jelenlegi legsúlyosabb helyzetben lévő Csernyivci megyének a fertőzési rátáját is nehéz lenne kezelni, ahol 0,5 beteg jut ezer főre, hiszen ebben az esetben Beregszász 35 esettel számolhatna, akik közül legalább 17-en szorulnának kórházi ellátásra.

Mint mondta, nehéz megjósolni, hogy meddig tart majd a járvány, mikor lesz annak a tetőzése és a lecsengése, de megítélése szerint május közepéig még növekvő tendenciát mutatnak majd a megbetegedési számok, a meleg bekövetkeztével pedig várhatunk némi javulást. (Reméljük a legjobbat, de készüljünk a legrosszabbra... – a szerk.)

A szakember is megerősítette, hogy napi kapcsolatban állnak a járási kórház és az alapellátási központ vezetőivel, családorvosokkal, és szükség esetén bármilyen fertőzésre utaló esetben intézkedni tudnak. Betegfelvételnél tesztelnek minden, magas lázzal bekerülő pácienst, minden tüdőgyulladást, és a COVID-19 betegségre utaló bármilyen gyanús pácienst.

Elhangzott, az egészségügyi szakemberek áldozatos munkája mellett továbbra is nagy szükség van a polgármesterek, falusi, járási és városi képviselők, a rendvédelmi szervek, lelkészek, papok, szociális munkások segítségére is, akiket arra kérnek, hogy figyeljenek a környezetükben élő, elsősorban idősebb korosztályhoz tartozó személyekre, segítsenek nekik a bezártságot okozó kényszerlét elviselésében, és a legalapvetőbb élelmiszerek, gyógyszerek beszerzésében.

A beszámolók és a napirendi pontok megvitatása végén Jakab Lajos, a KMKSZ frakciójának tagja intézett kérdést Petruska Istvánhoz, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökéhez, amelyben az Ukrán Fegyveres Erők Kárpátalján történő gyakorlatozásának mikéntjére kérdezett rá. Személyes tapasztalataként elmondta, ennek keretében egy nappal húsvéthétfőt követően Badaló lakói április 14-én ukrán harci járművek felvonulásának lehettek szemtanúi. A legtöbben közülük aggódva figyelhették, amint a golyószórókkal és mindenféle harci cselekményre alkalmas fegyverekkel felszerelt három hadi jármű végigrobogott a település utcáin, illetve a zsákutcának számító Petőfi utcába is betévedtek, nem kis rémületet okozva ezzel a Tisza-parti település lakói körében. A képviselő meglátása szerint a járvány okozta aggályokkal és kedvezőtlen hírekkel napi rendszerességgel szembesülő helyi közösség nyugalmát meglehetősen károsan befolyásolják az ilyen és ehhez hasonló jelenségek.

Petruska István ígéretet tett, hogy a napokban Beregszászban tartózkodó ukrán had­ügy­minisztertől igyekszik választ kapni a kérdésre. Mint megtudtuk, ez később meg is történt, de érdemleges választ nem kapott rá. A járási közigazgatás első embere elmondta, az illetékesektől azt a tájékoztatást kapta, hogy az ukrán fegyveres erők ukrajnai közterületen történő gyakorlatozásának helyszíni és időpontbeli egyeztetésére az érintett településen élő közösséggel nincs szükség, és ugyanúgy nem szükségeltetik ehhez a járási és megyei vezetőkkel egyeztetni, netán engedélyeztetni sem...

(tamási)