Csapdatípusok és használatuk

2020. május 16., 11:43 , 1006. szám

Az eredményes gyümölcstermesztés feltétele a hatékony növényvédelem. A hatékony növényvédelem viszont csak megfelelő előrejelzések és megfigyelések alapján lehetséges. Gyümölcsszüretig sok-sok kártevő pályázik a termésünkre, viszont megjelenésüket és számukat ma már elég egyszerű módszerekkel, kellékekkel (csapdákkal) felderíthetjük.

Az intenzív gyümölcster­mesztés nagy problémával szembesült a '80-as években: a kártevők egyre nagyobb számban jelentek meg az ültetvényekben. A kártevők megjelenését csak részben tudták megjósolni, az előrejelzés sok esetben tapasztalati úton történt. Idővel találtak erre a problémára több-kevesebb sikerrel alkalmazható megoldásokat, így ma már kifejlett csapdázási módszerek állnak a termelő rendelkezésére.

Ha a gazda érdeklődik a rovarcsapdázás iránt, láthatja, hogy igencsak bő a választék a csapdatípusok terén. Erre egyszerű a magyarázat: minden rovarfajhoz speciális csapda szükséges, sőt egyes növénykultúrák esetében is eltérő lehet a kialakításuk. Lássuk, milyen csapdatípusokat kell ismernie a gyümölcstermesztőnek!

1. Ragacsos csapda

Az odacsalogatott kártevőket cserélhető ragacsos lapján fogja meg. Akkor használjuk, ha célunk a kártevő megjelenésének minél korábbi jelzése. Minden más csapdatípusnál érzékenyebben fogja be már megjelenésük pillanatában a kártevők legelső példányait. Karbantartás: a ragacslap cseréje 7-10 naponként.

Felhasználás. A legtöbb kártevő esetében használható, viszont csalogatóanyag nélkül hatásfoka minimális, tehát a kívánt kártevő befogását az őt csalogató anyaggal (feromonnal) szükséges elősegíteni. Használható az összes gyümölcs­ültetvény esetében, legelterjedtebb az almamoly csapdázására alkalmas változata. A fő cél a kártevők megjelenésének (és rajzásának) előrejelzése, valamint számuk felmérése, hogy a növényvédelmi kezelést a lehető legtöbb kártevő jelenlétének pillanatára időzíthessük.

2. Palástcsapda

Az odacsalogatott kártevőket külső ragacsos felületén fogja meg. Lényegében egy ragacsos csapdalap, mely külsején fogja a rovarokat. Fő előnye, hogy sokáig használható (míg teljesen be nem borítják a rovarok a ragacslapot). Nagy hátránya, hogy nem válogat, minden rovart megfog, ami nekirepül, s jó esetben megtaláljuk a rovarok tömegében a keresett kártevőnket. Ez a változat kapható színezett ragacslappal is (sárga, kék, fehér) ami kismértékben csökkenti a „rovarfelhozatalt”, miáltal sokkal könnyebb kiszúrni a keresett kártevőket, s így az eszköz jóval hatásosabb.

Felhasználás. Leginkább a nem jól repülő rovarok – amerikai kukoricabogár, díszbogarak, bundás bogár vagy éppen a cseresznyelégy – fogására alkalmas. Használata a gyümölcs­ültetvényekben (cseresznye, meggy), csemegekukoricánál, takarmánykukoricánál a legelterjedtebb. Fő haszna, hogy olyan kártevőket is fog, amelyeket a sima ragacsos csapda nem. Szintén a kár­tevő megjelenésének jelzésére, továbbá a rajzás előrejelzésére és a növényvédelmi kezelés időzítésére szolgál.

A ragacsos csapdák használata

A ragacsos csapda a lehető legegyszerűbb csapdatípus. Többféle kombinációban kapható, a hatásfok növeléséhez csalogatóanyag (feromon, szín) szükséges. Használata egyszerű, s egy komoly gyümölcsültetvény elengedhetetlen kelléke.

Kiskertekben 1-3 db kihelyezése ajánlott, a gyümölcsfákra rögzítve. Fontos az alapos rögzítés (általában a gyártó mellékel drótot a rögzítéshez), mivel erős szélvihar esetében a csapda sérülhet, leeshet.

Ültetvény esetében a terület négy sarkára célszerű csapdát kihelyezni úgy, hogy szélről a tizedik gyümölcsfára kerüljön csapda. Emellett a gyümölcsös közepe táján akár több gyümölcsfára is tehetünk csapdát. A szélső csapdák a kártevők betelepülését jelzik, míg az ültetvény középső részén kihelyezetteken a már megtelepedett kártevők számát becsülhetjük meg. Összességében elmondható, hogy 10 hektáros területig elegendő 5-6 db csapda egy rajzás előrejelzéséhez, míg az ettől nagyobb területek esetében ajánlott a csapdák számának növelése a megfelelő hatásfok érdekében. (Folytatjuk)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza