Vasárnapi üzenet: 2020. május 17.

Krisztusban szeretett testvéreim!

2020. május 17., 08:44 , 1006. szám

Az evangéliumi rész, melyet a szívetekre helyeznék ebben a húsvéti szent időben, János evangéliumában található. Jézus így tanított az utolsó vacsorán: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem  mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!” (Jn 15, 12–17).

Kedves testvéreim! Ebben az evangéliumi részben az Úr Jézus először is a szeretet parancsáról beszél tanítványainak. Egy másik helyen azt olvassuk erről a parancsról, hogy új parancs Jézus részéről. De mi az új benne? A szeretet parancsa már az Ószövetségben is megvolt. Az Ószövetség azonban úgy fogalmazott, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ez a parancs egyrészt önmagamat állította mintának. Vagyis ahogyan önmagamat szeretem, úgy kell szeretnem felebarátomat is. Másrészt az ószövetségi ember a felebarát fogalmát nagyon leszűkítette. Az a felebarát, aki a nemzetemhez tartozik, aki egy vallást gyakorol velem. A többi nem felebarát, nem a választott nép tagja, ezért rá nem vonatkozik a szeretet parancsa. Ezzel szemben a Jézus által megfogalmazott parancsban a szeretet mintája maga Jézus. Amikor a másikat szeretem, akkor nem az a kérdés, hogy önmagamat hogyan szeretem, hanem hogy Jézus hogy szeretett engem és az egész világot. Az Ő szeretete pedig abban nyilvánult meg, hogy életét adta a világ üdvösségéért. Konkrétabban életét adta értem, méghozzá úgy, hogy kegyetlenül megkínozták és keresztre feszítették. A mai evangéliumi részben is azt olvashatjuk, hogy a legnagyobb szeretet az, ha valaki életét adja barátaiért. Ő az életét adta értünk, nekünk is életünket kell adni embertársainkért. Nyilván nem úgy, hogy megölnek bennünket. A másikért azonban úgy is életemet adhatom, hogy szolgálok neki. Adok az időmből, az életemből. Különösen ma fontos ez, amikor mindenki arra panaszkodik, hogy nincs ideje a másik emberre. Jézus barátainak mond bennünket, és ez hatalmas megtiszteltetés az ember számára. A barátságnak van egy feltétele, amelyet teljesítenünk kell. Krisztus azt mondja, hogy akkor vagyunk a barátai, ha teljesítjük, amit parancsol. Amit pedig parancsol, az nem más, mint a szeretet. Nagyon hamar rájöhetünk tehát arra, hogy barátai vagyunk-e Jézusnak. 

Kérjük a mindenható Isten kegyelmét, hogy tiszta szívből képesek legyünk teljesíteni Jézus parancsát, és ezáltal valóban a barátainak neveztessünk, és azok is legyünk. Ámen. 

Molnár János
beregszászi esperes-plébános