Szavazott a parlament, jöhet az IMF-hitel

Elfogadta az úgynevezett Kolomojszkij-ellenes vagy banktörvényt a Legfelső Tanács múlt szerdai rendkívüli ülésén. Ezzel elvben elhárult az utolsó akadály a Nemzetközi Valutaalap (IMF) következő hitelének folyósítása elől.

A szavazás fontosságát jelezte, hogy az ülésteremben megjelent Volodimir Zelenszkij elnök, aki az ukrán gazdaság védelmére és a banktörvény támogatására szólította fel a honatyákat.

Az Ukrán Nemzeti Bank 2014 óta több mint 100 bank megszüntetéséről döntött. Ezzel kapcsolatban a banktörvényt módosító indítvány szerzői rámutatnak, hogy némelyik bank, kihasználva a bírósági rendszer tökéletlenségét, igyekszik visszatérni a piacra, ami rendszerszintű kockázatot jelent az ország pénzügyi stabilitása szempontjából. Több nemzetközi intézmény, köztük az IMF ezért sürgette az ukrán bankrendszer működését szabályozó törvény mielőbbi tökéletesítését.

A múlt szerdán elfogadott dokumentum kimondja egyebek mellett, hogy azok a volt és jelenlegi banktulajdonosok, akiknek sérültek az érdekei a pénzintézetüknek a bankpiacról való kivezetésével, csupán pénzbeli kártérítésre tarthatnak igényt. Emellett a jogszabályok mostantól rendelkeznek arról is, hogy amennyiben a bíróság törvénytelennek mondja ki egy banknak a pénzpiacról való kivezetését elrendelő határozatot, az nem jelent jogalapot a határozat megsemmisítéséhez. A dokumentum egyben kezdeményezi a Közigazgatási perrendtartási törvénykönyv módosítását, amely így kimondja, hogy bírósági határozat hasonló esetekben nem szolgálhat alapul a bank visszaszolgáltatásához a korábbi tulajdonosoknak.

A törvénymódosítás érintheti többek között az egyesek által a kormánypárttal, a Nép Szolgájával összefüggésbe hozott Ihor Kolomojszkij oligarchát, akinek pénzintézetét, a PrivatBankot három éve, az előző elnök, Petro Porosenko idején államosították. A közvéleményt több mint fél éve foglalkoztató jogszabály egyebek mellett az oligarcha számára is lehetetlenné teszi bankja visszaszerzését, ezért is kapta a sajtótól a Kolomojszkij-ellenes törvény nevet.

A parlament ülése előtt megoszlottak a vélemények arról, sikerül-e előteremtenie a kormányzatnak a törvény elfogadásához minimálisan szükséges 226 szavazatot, különös tekintettel arra, hogy a kérdés milyen mély megosztottságot idézett elő a Nép Szolgája párt frakcióján belül. Végül a törvényt 270 szavazattal elfogadta a parlament. A látszólag jelentős szavazattöbbség azonban nem volt képes elfedni a kormánypárton belüli problémákat. A parlamenti jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a Nép Szolgája frakció 200, az ellenzéki Európai Szolidaritás 23, az ugyancsak ellenzéki Hang 18, a Bizalom képviselőcsoport 16, A Jövőért képviselőcsoport 3, a függetlenek 10 szavazattal járultak hozzá a voksolás sikeréhez. Vagyis hiába rendelkezik a Nép Szolgája frakció több mint 250 mandátummal a törvényhozásban, egyedül nem lett volna képes biztosítani a számára rendkívül fontos jogszabály elfogadását. Ráadásul a szükséges voksokat csak két nacionalista frakció segítségével sikerült biztosítani.

A szakértők egy része szerint mindez alátámasztani látszik azt a médiában hetek óta szellőztetett véleményt, mely szerint a kormánypárti többség gyakorlatilag megszűnt létezni a parlamentben. Zelenszkijék eltökéltsége ugyanakkor, amellyel a pártegység rovására is keresztülerőltették a Legfelső Tanácson a törvénymódosítást, jól mutatja, milyen hatalmas szüksége van a csőd szélén egyensúlyozó Ukrajnának az IMF hitelére.

Ugyancsak a múlt szerdai ülésnap híre, hogy a parlament elhatározta, e héttől visszatér a megszokott munkarendjéhez. Az ellenzék a többség szemére vetette, hogy visszatérve a szokványos munkarendhez kettős mércével mérnek, hiszen a lakosságot még mindig sújtják bizonyos karanténintézkedések. Ezzel szemben Dmitro Razumkov házelnök rámutatott, hogy a parlament március közepén nem szüntette be a munkáját, csupán módosította annak formátumát. Így a mostani változás mindössze annyit jelent, hogy ismét megtartják a plenáris ülésheteket.

A rendkívüli ülést egy újabb rendkívüli ülés követte. A képviselők ezúttal határozatot fogadtak el arról, hogy meghosszabbítják az oroszországi közösségi média egy részével szemben érvényben lévő ukrajnai szankciók hatályát. Razumkov házelnök bevezetőjében jelezte, értelmetlennek tartja a kezdeményezést, mivel a téma nem tartozik a parlament hatáskörébe. Mint rámutatott, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) már határozott a szankciók meghosszabbításáról, s a rendelkezés csupán az államfő jóváhagyására vár. Ennek ellenére a szavazást kezdeményező ellenzéki honatyák ragaszkodtak hozzá, hogy a Legfelső Tanács a voksolással támassza alá elkötelezettségét az intézkedés mellett. A „hűségnyilatkozat” végül nem sikerült valami meggyőzőre, hiszen a határozattervezetre mindössze 248 honatya szavazott igennel.

(zzz)