Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá…

Trianonra emlékeztek Badalóban

2020. június 8., 16:59 , 1010. szám

,,Magyar az, akinek fáj Trianon” – ezzel az Illyés Gyula-idézettel kezdte beszédét Jakab Lajos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke, helyi presbiter azon a kegyeletteljes rendezvényen, amelyen Badaló közössége június 4-én megemlékezett a 100 évvel ezelőtti trianoni békediktátum aláírásának évfordulójáról.

A KMKSZ helyi alapszervezete és a Badalói Református Egyházközség közös szervezésű eseményére délután 16.00-kor a református templomkertben, Petőfi Sándor emléktáblája előtt gyülekeztek az emlékezők. Nemzeti imánk, a Himnusz eléneklését követően Ferenci Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze, a badalói presbitérium tagja adta elő Juhász Gyula Trianon című versét.

Ezt követően a KMKSZ helyi első embere idézett gróf Apponyi Albertnek a békediktátum kapcsán elmondott beszédéből, majd röviden felsorolta azokat a területi, személyi és gazdasági veszteségeket, amelyeket egy évszázaddal ezelőtt Magyarország elszenvedett a szégyenteljes és igazságtalan paktum aláírása következtében. Mint mondta, száz évvel ezelőtt hazánkat szétdarabolták és kivéreztették, de lelkileg és szellemileg nem tudták megtörni. „Szétszórva, megfogyva, megpróbáltatva bár, de törve nem – él a nemzet, 2010 óta pedig a külhonban élő magyarok is tudják és érzik, hogy nem vagyunk egyedül, minden magyar felelős minden magyarért” – mondta beszédében.

Sápi Zsolt badalói református lelkipásztor az emlékezőkkel együtt közösen imádkozott a magyar nemzet egységéért, kereszténységünk megőrzéséért, kapcsolódva ezzel a nemzeti összetartozás évéhez, majd egy újabb alkalomhoz illő vers – Reményik Sándor: Elvégeztetett – következett Ferenci Attila tolmácsolásában.

A Szózat és a Székely himnusz eléneklését követően, pontban 16 óra 30 perckor száz másodpercre megszólalt az ősi badalói református templom harangja, mementóként a 100 éves évfordulóra, majd a jelenlévők megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját.

Az esti órákban a badalói Tisza-töltés tetején gyújtották meg az összetartozás tüzét, kapcsolódván ezzel a Kárpát-medencei kezdeményezéshez. Az itt emlékezők ugyancsak elénekelték a Himnuszt, a Szózatot és a Székely himnuszt is.

(tamási)