A palira vett ország és a vidám katona

Újabb tanulságos történetnek örülhettek a napokban azok a békés polgárok, akik szeretik a hibrid háború hétköznapjairól szóló elbeszéléseket.

Május 30-án érkezett a hír, mely szerint a hajnali órákban a Krím közigazgatási határán eltűnt, feltételezhetően elrabolták megfigyelőállásából Ukrajna Fegyveres Erőinek egyik katonáját. Jevhen Dobrinszkij, a 95-ös deszantrohamdandár katonája nem válaszolt a telefonhívásokra, annak a helynek a közelében pedig, ahol egysége állomásozik, ismeretlenekkel folytatott küzdelem nyomaira bukkantak.

A híradásokból ugyanakkor nem derült ki egyértelműen, hogy a katona eltűnt vagy elrabolták. A deszantrohamegységek parancsnokságának május 31-i Facebook-közleménye szerint nem zárható ki, hogy elrabolták, ugyanakkor megjegyzik, Dobrinszkij fegyvere és felszerelése a helyén volt.

Ha nem volt fegyvere, nem lehetett szolgálatban – vonhatnánk le a következtetést mi laikusok. De tudjuk jól, egy hibrid háborúban ez mit sem számít, nem értünk hozzá. Lám, Jurij Butuszov, a Cenzor főszerkesztője gyakorlatilag kizárta a közösségi médiában, hogy a hadfi önszántából átállt volna az ellenséghez. Felháborodottan írt viszont arról, hogy a jelek szerint a katona fegyver nélkül tartózkodott megfigyelőállásában!

Aztán június 2-án az orosz FSZB bejelentette, hogy elfogták Dobrinszkijt. Tájékoztatásuk szerint az orosz határőrök tiltott határátlépésért állították elő a 28 éves ukránt. A RIA Novosztyi közölte, hogy a katonát személyazonosságát igazoló okmányok nélkül, ittas állapotban tartóztatták le. Motozáskor állítólag kábítószert találtak nála.

Másnap egy videót is közzétettek a világhálón, amelyen az őrizetbe vett ukrán katona maga beszéli el a történteket. Ezek szerint az esti órákban bement a közigazgatási határ közelében található faluba cigarettáért. Ott csatlakozott egy helyiekből álló társasághoz, velük italozni kezdett. Az ismeretlenek „fűvel” is megkínálták, ekkor kerülhetett kábítószer a zsebébe. Ezután Dobrinszkij a vasúti töltésen megindult a határ irányába.

A felvételen elhangzik, hogy a katona valójában szabadnapos volt, azaz nem is tartózkodott az őrhelyén (vagy megfigyelőhelyén), ahogyan azt az ukrán média zömmel tálalta. Akkor most kinek higgyen az egyszerű polgár? Még Butuszov is megváltoztatta időközben a véleményét, s most már úgy látta, a Rivne megyéből származó férfi, akit felesége és gyermeke vár odahaza, nem méltó rá, hogy a fegyveres erőkben szolgáljon.

Június 3-án az ukrán haderő deszantrohamcsapatainak fentebb idézett parancsnoksága közölte, hogy az egész történet az ukrán hadsereg lejáratására irányuló orosz kampány része és propaganda.

„Sajnos jól tudjuk tapasztalatból, hogy az ellenség hogyan bánik a törvénytelenül elfogott ukrán katonákkal. Az ellenség cinikusan felhasználja őket propagandájában! Számos információs-pszichológiai természetű anyag készül az Ukrán Fegyveres Erők diszkreditálására” – jelentették ki.

Hamisítványnak nevezték azokat a híreket is, melyek szerint a katona ittas volt és kábítószer hatása alatt állt.

„Ha az adott információ megfelelne a valóságnak, a videoközleményt a megfelelő szakértői vizsgálattal az első napon közölték volna és nem három nap múlva. Éppen erre a minimális időre van szüksége az OF (Oroszországi Föderáció – a szerk.) titkosszolgálatának, hogy pszichikailag megtörjék a fogva tartottat, megtorlással és egyéb cselekményekkel fenyegetőzve” – állították az ukrán hadseregnél.

Sajnos napjainkban nem zárható ki, hogy mindaz megtörténhet és meg is történik emberekkel, amit az ukrán hadsereg állít. De akik látták az oroszok által közzétett másik felvételt, azok legalábbis elbizonytalanodhattak. A felvételen, amelyet egy térfigyelő kamera készíthetett, hősünk imbolyogva bandukol a síneken. Láthatóan önszántából mendegél, gondtalanul, orosz kényszernek semmi nyoma. Karjait időnként széttárja, meglengeti, mintha repülne, néha letér a töltésről a vízpartra. Egy idő után feltűnik két fegyveres – ők lehetnek az orosz határőrök. Dobrinszkij integet feléjük. Utóbb bevallotta (azon a másik felvételen), olyasmit kiáltozott, hogy „ne lőjetek, nincs nálam fegyver, békével jöttem”. A határőrök már-már békésen megbilincselték a férfit, majd elvezették – a szó szoros értelmében vezetni kellett őt. A határőrök egyike belékarolt, hogy támogassa. Ellenállásnak az ukrán hon védelmezője részéről ekkor sem volt semmi nyoma.

Dobrinszkij felettesei állítják, a felvétel hamisítvány. Szerintük ezt támasztja alá, hogy a katona fején nem az egységénél nyári viseletként rendszeresített „panama” látható, hanem „tábori sapka”. Hát, itt megáll a civil tudomány. Azért elmagyarázhatná valaki, hogy ilyenkor mit illik gondolni. Ha a katona szolgálatban volt, amikor elrabolták, miért nem viselt fegyvert? Ha viszont nem volt szolgálatban (és nem tartózkodott a megfigyelőállásában), akkor honnan rabolták el? Az egysége körletének közeléből? Netán az ágyából? Talán a faluból, ahová lement cigarettáért? Most mondják meg: hazafiatlanság az, ha a polgár ilyenkor kételkedik a hivatalos emberek szavában?

(ntk)