Keresztyén könyvajánló – Roy Krisztina: Az idegen szolgalegény

Roy Krisztina keresztyén írónő, aki élete során (1860–1936) közel hetven rövid elbeszélést írt. Kisregényeinek szereplői egyszerű falusi emberek. Az idegen szolgalegény c. kisregény is tulajdonképpen egy szívhez szóló falusi történet.

Roy Krisztina családja még a reformáció idején került a keresztyén­üldözések miatt Franciaországból a Felvidékre (Szlovákia). Korán hitre jutott, és a hegyek apró, elszórt falvaiban élő, legegyszerűbb emberek között találta meg hivatását. Ugyancsak itt döbbent rá arra, hogy a magát keresztyénnek valló nép milyen tudatlanul és hitetlenül él. Ebben az időben igen nagy szegénységben éltek az emberek, a sok viszontagság miatt sokan Amerikába vándoroltak ki szerencsét próbálni. Krisztina egy újságban megjelent felhívás hatására kezdett el írni. A felhívásban egy kiadó a gyerekirodalom hiányára hívta fel a figyelmet, s arra kérte az olvasókat, hogy „Isten dicsőségére” írjanak valamit a gyerekeknek is. Így írta meg első könyvét Isten nélkül a világban címmel, majd jött szép sorban a többi.

Az idegen szolgalegény c. kisregényben egy új szolga, Method érkezik az egyik szegény felvidéki faluba. Az élet persze megy tovább, mindenki tesz-vesz, az emberek vetnek, aratnak. Azonban hamar megmutatkozik, hogy Method más, mint a többi ember, hiszen ő keresztyén. Eleinte furcsállják a viselkedését, de aztán sikerül beilleszkednie, barátokat szereznie. Közben szörnyű dolgok is történnek, az élet iskoláját járják meg a falu lakosai. Methodnak, az idegen szolgalegénynek sikerül mindvégig Istenre mutatni fel, és sok lakost elvezetni az üdvözítő hitre. A regény végén az izgalmak csak tovább fokozódnak, hiszen kiderül, hogy ki is valójában Method, és miért jött a faluba.

Ma, amikor sokan a bőröndjükön ülve várják, hogy elhagyják vidékünket a jobb élet reményében, új impulzusokat adhat az itthon maradáshoz, ha visszatekintünk a múltba. Abban az időben sem volt sokkal könnyebb: ami akkor Amerika volt, ma csupán Nyugat-Európa. A regény főszereplője, Method maradt, és közösséget szervezett maga körül. Házat épített, kertet gondozott, olvasni tanított, mert életét nem az anyagi jólét tétova szele hányta-vetette. Élete hit által Krisztusban gyökerezett, aki bármily rossz körülmények között is meg tudta áldani.

(szerk.: Tóth János)