Boldogulás szülőföldön (6. rész)

2020. június 27., 19:40 , 1012. szám

Hogy miért marad itthon egy kárpátaljai magyar fiatal? Vagy miért kötődik ennyire szorosan a szülőföldjéhez? De legfőképpen miért alapít és vág bele itthon egy néha bizonytalannak tűnő vállalkozásba, majd hogyan válik aztán benne sikeressé? Ilyen és ehhez hasonló fontos kérdésekre keressük cikksorozatunk 6., e heti részében a válaszokat, amihez két kárpátaljai magyar fiatal nyújt számunkra segítséget.

Nagy Irénke (33) Badalóban látta meg a napvilágot. Az eredeti hivatását tekintve angol–történelem szakos tanár, jelenleg két gyermek édesanyja, a Relax szépségszalon résztulajdonosa. A szakmában eltöltött néhány év után úgy érezte, kell valamilyen plusz az életébe. Ezt követően egyik barátnője közreműködésével sikerült megismerkednie a szépségipar rejtelmeivel.

Parászka László (32) Benében született, a foglalkozását tekintve borász, ő az egyik tulajdonosa – a testvére mellett – a Parászka Pincészetnek, továbbá a Beregszászi Szent Vencel Borrend és a Kárpátaljai Magyar Borászok Szövetségének elnökségi tagja. Tanulmányait a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán végezte matematika–informatika szakon.

– Mi volt a legfőbb ok – felsorolhattok többet is –, hogy itthon, Kárpátalján maradtatok?

Irénke: Itt születtem, ez a szülőföldem, a szüleim is itt élnek. Soha még csak meg sem fordult a fejemben, hogy más országban kezdjem a pályafutásomat. Ideköt a család, a barátok, az emlékek. Úgy vélem, hogy Kárpátalján is megvannak a lehetőségek egy vállalkozás üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez, csak hinni kell benne.

László: A diploma megszerzése után én is külföldön terveztem munkát vállalni, mert az itthon megszerezhető fizetések sokszorosával kecsegtettek. A végzettségemből adódóan könnyen el tudtam volna helyezkedni. Azonban édesapám korai halála újraírta a terveimet, testvéremmel, Gergővel úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a családi vállalkozást, melyet azóta is irányítunk.

– Milyen tényezők jellemzik leginkább munkáitokat?

Irénke: Testkezeléssel foglalkozom, amely magába foglalja az aromaterápiát, nyirokmasszázst, vákuummasszázst, rádiófrekvenciás kezelést, mélytengeri iszapos és egyéb kezeléseket, amelyeknek különböző funkciói vannak, például zsírbontás, narancsbőrkezelés, feszesítés, bőrszépítés. A nyirokmasszázs emellett visszeres lábak kezelésére, salaktalanításra, műtétek utáni rehabilitációra is alkalmazható.

László: Mivel bátyám szőlész, így én a borászatban vagyok aktívabb. Az informatikai tudásom is hasznos a marketing és menedzsment terén. Emellett sok információt és ötletet merítek az online térből. A szakmában egész évben akad tennivaló. A szürettől kezdve a borok kezelésén át egészen az eladásig számos aprólékos feladatra kell odafigyelnünk.

– Hogyan kerültetek ezzel a tevékenységgel kapcsolatba, illetve mikor és hogyan döntöttétek el, hogy ezzel szeretnétek foglalkozni?

Irénke: Három évvel ezelőtt Magyarországon meglátogattam egy szépségszalont, ahol kipróbálhattam különböző kezeléseket, amelyek nagy hatással voltak rám. Ezért úgy döntöttem – mivel számomra is fontos a szépség –, hogy komolyabban szeretnék ezen a területen tevékenykedni. Szerettem volna valami új szolgáltatást bevezetni Beregszászban. Ekkor jött az az ötlet, hogy az említett barátnőmmel közösen megnyitjuk a Relax nevű szépségszalonunkat, ahol többek között fodrászat, masszázs, kozmetika, manikűr várja vendégeinket.

László: A főiskola elvégzését követően kapcsolódtam be aktívabban a nemes nedűk készítésébe a már említett okok folytán, azóta egy borász tanfolyamot is sikerült elvégeznem. Hamar megszerettem a folyékony napfény készítését, mivel soha nincs ugyanolyan évjárat, ezért minden esztendő új kihívás. A turistáknak gyakran elmondom, hogy nekem van a legjobb munkám, mert iszom, és még fizetnek is érte.

– Milyen volt a kezdet kezdete? Előtte mit csináltatok?

Irénke: Nagyon lelkes voltam, bár őszintén megvallva volt egy kis félelem is bennem, hogyan fog menni egy szépségszalon vezetése, mivel – a tanári pályához képest – teljesen új irányvonal kezdődött az életemben. Mindent elölről, a kezdetektől kellett felépítenem. Új munkahely, új emberek, de mivel én istenfélő családban születtem, tudtam, hogy Isten segítségével a nehéz időkkel is megbirkózom.

László: Nagy kihívás volt a reál szakpár után beletanulni a borkészítés tudományába. Az első év különösen sok tanulsággal szolgált, a hibák és kudarcok a legjobb mesterek. Bár édesapám mellett felnőve akarva-akaratlanul is elsajátítottam a borkészítés csínját-bínját, de ahogy az ismert szólás tartja: jó pap is holtig tanul.

– Mi a siker titka? Mitől sikeres egy vállalkozás?

Irénke: A siker titka a hit, illetve az, hogy mindenképpen szeretni kell azt, amit csinálsz. Emellett ezt csak szívvel-lélekkel, teljes odaadással lehet végezni, és folyamatosan fejleszteni, gyarapítani kell a már megszerzett tudást.

László: Fontos, hogy hitelesek és megbízhatóak legyünk. A boraink minősége stagnáljon vagy javuljon. Ezenkívül nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megnyerjük az emberek szimpátiáját. Borkóstolóink alkalmával az alkoholos italok hatása mellett minden vendég a jókedv és az elégedettség érzésével távozik, ami kiváló recept a visszatérésük szempontjából.

– Történt-e a munkátok során valamilyen extrém vicces vagy furcsa, esetleg érdekes eset?

Irénke: A munkám során többször tapasztaltam, hogy a kezelések alatt több vendég elmesélte az életét, a mindennapjainak a pozitív és negatív történéseit. Néha azt vettük észre a terápia végére, hogy annyira belemélyedt a vendég a mondanivalójába, hogy nem is figyelt a kezelésre. Végül már nem a kezelés került előtérbe, hanem az, hogy megértő fülekre talált, és egyfajta bizalmi kapcsolat alakult ki közöttünk.

László: Volt egy miskolci nyugdíjascsoportunk, ahol az egyik hölgynek aznap volt a 75. születésnapja. Mondanom sem kell, hogy minden fajtából tele pohárral kért. Igen ám, de a pincében 16 fokos állandó hőmérséklet uralkodik, míg kint, augusztus délután lévén, közel 40 Celsius-fok volt. Kiérve a hűvös helyiségből, azonnal odacsapott az alkohol alattomos ereje. A fellocsolást követően kérdésemre, miszerint mentőt vagy orvost hívjunk-e, ennyi volt a válasz: „Csak még egy pohár bort kérek, pici fiam.”

– Mi hozhat a kárpátaljai fiatalok életébe változást, hogyan lehet egy kárpátaljai fiatal itthon sikeres?

Irénke: Maximálisan hinnie kell abban, amit csinál, továbbá folyamatosan fejlesztenie önmagát, illetve a közvetlen környezetét. Madách Imre-idézettel biztatnám őket: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Ez az idézet vezéreljen minden fiatal kárpátaljai magyart.

László: Számos tényező vezethet sikerhez. Mindenkinek meg kell találnia azt a szegmenst, ahol a tehetségét kamatoztatni tudja. Előnyös, ha valaki számos téren tájékozott, és valamilyen szinten képzett is azokban. A nyelvtudás szintén kitörési lehetőség lehet. Járjunk nyitott szemmel, észre lehet venni a jó alkalmakat.

– A tevékenységeitek során mi okozta számotokra a legnagyobb büszkeséget?

Irénke: A leginkább arra vagyok büszke, hogy egy számomra teljesen új területen tudtam megállni a helyemet, miközben két gyermeket is nevelek. Elismerően beszélnek a munkámról, sőt biztatnak a további előremenetelben. Büszke vagyok arra is, hogy a szülőföldemen maradtam. Minden nehézség ellenére hiszek abban, hogy itt is lehetünk sikeres vállalkozók, csak akarni kell, és soha fel nem adni.

László: Rendszeres résztvevői vagyunk rangos borversenyeknek, ahol kiváló eredményeket érünk el a borainkkal. Ez mindig plusz motivációt ad a munkánkba vetett erőfeszítés folytatásához. Sok a visszatérő vendég. Akadnak szép számmal olyanok, akik még ismerték édesapánkat. Gyakran mondják, hogy ő (mármint apu) büszke lenne ránk, amiért továbbvisszük a ránk hagyott örökségét, és sikerrel fejlesztjük, bővítjük azt. Ez a visszaigazolás mindig nagy öröm a számunkra.

– Milyen tanácsokkal látnátok el a fiatalokat? Milyen megoldásokat válasszanak, illetve mit tegyenek és mit ne? Mire figyeljenek nagyon?

Irénke: A tanácsom továbbra is az lenne, hogy hinni kell abban, amit csinálunk, ehhez viszont folyamatos fejlesztés szükséges. Merjenek nagyokat álmodni, merjenek segítséget kérni másoktól, törekedjenek az új dolgok megismerésére. Teljes szívvel és odaadással dolgozzanak, s ha néha vihar kerekedik, arra gondoljanak, hogy ez is elmúlik egyszer. A jó után el kell fogadni a rosszat is. Viszont, ami nem öl meg, az megerősít.

László: Építsenek kapcsolati tőkét. Az itthon maradáshoz ez elengedhetetlen. Ezáltal növekszik a lehetőségeik száma is.

– Milyen terveitek vannak a jövőt illetően?

Irénke: Szeretném megszerezni a szakmában elérhető legmagasabb szintű diplomát, különböző képzéseket szervezni, hogy mások is megismerkedjenek a szakma szépségeivel, lehetőségeivel. Emellett az új kezelések, új technológiák bemutatásának is több időt kívánok szentelni.

László: A vállalkozás bővítése állandóan meglévő szándék. Emellett a boraink minőségének emelése folytonos prioritás a számunkra. Szeretnénk minél több helyen bemutatkozni és reklámozni a Kárpátalján rejlő nedűk értékét.

Dankai Péter