Járvány: Kijevben a szigorításokban hisznek

Múlt szombatra nagyszabású tanácskozást hívott össze Volodimir Zelenszkij elnök, amelyre az érintett kormánytagokat, a rendvédelmi szervek illetékeseit és a régiók közigazgatási vezetőit is meghívták. A tanácskozás témája a koronavírus-járvány egyre gyorsabb terjedése volt. Úgy tűnik, újabb szigorításoknak nézünk elébe.

Mint ismeretes, az elmúlt héten többször is megdőlt a 24 óra alatt regisztrált új megbetegedések számának rekordja, előfordult, hogy ezernél is több beteget jelentettek egyetlen nap leforgása alatt. A járvány kezdete óta megfertőződöttek száma ugyanakkor elérte, majd gyorsan meg is haladta 40 ezret. Bár e hét elején valamelyest csökkent a napi esetszám, az illetékeseknek egyelőre nincs okuk fellélegezni.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szavai szerint a május végi adatokhoz viszonyítva a 2-3-szorosára nőtt a megbetegedések száma. Amennyiben a hatóságok nem tudnak úrrá lenni a helyzeten, két héten belül megtelnek a kórházak – figyelmeztetett a miniszter.

Arról nem is szólva, tehetnénk hozzá, hogy ha így folytatjuk, Európa határai továbbra is zárva maradnak Ukrajna előtt, amely egyelőre nem tud az európai átlaggal megegyező vagy annál jobb megbetegedési mutatót produkálni. A BBC június 30-án jelentette, hogy az EU 14 ország polgárai számára engedélyezi a karanténmentes belépést a területére július 1-jétől, de Ukrajna nem szerepel a tizennégyes listán.

Hatóságaink a járvány leküzdését változatlanul a szigorításoktól remélik. Azt ígérik, az utcákon fokozottabban lesznek jelen az önkormányzati járőrök, amelyek az Állami Élelmiszer-egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Szolgálat és a többi illetékes hivatal képviselőivel együtt fogják ellenőrizni a karanténintézkedések betartását. A járőrökből nemcsak az utcákon, hanem a tömegközlekedési eszközökön is többet lehet majd látni, s várhatóan az ellenőrzés is szigorúbb lesz, mint eddig.

Sajtóbeszámolók szerint a tervek között szerepel, hogy az éjszakai szórakozóhelyek nyitvatartását kijevi idő szerint 22 órában korlátozzák, az iskolákat pedig máris arra készítik fel, hogy szeptember 1-jétől folytatódik a távoktatás. És ez még nem minden, a napokban állítólag többször is szóba került a kormányhivatalokban a piacok újbóli bezárása, továbbá a szabálysértésért kiróható bírságok összegének emelését is fontolgatják.

„Új korlátozásokat készítenek elő, de egyelőre minden szigorúan titkos. Csak foszlányszerűen szerzünk tudomást egyes elképzelésekről, s azok, őszintén szólva, egyszerűen rémisztőek. Az új karantén végérvényesen két vállra fektetheti a gazdaságot” – vélekedett a strana.ua-nak nyilatkozva Szerhij Dorotics, a Vállalkozásvédelmi Szövetség elnöke.

Vannak ugyanakkor, akik értetlenül szemlélik, hogy a hatóságok ismét szigorításokat emlegetnek. Szvjatoszlav Protasz volt közegészségügyi főorvos például rámutat, hogy az elvégzett tesztek által kimutatott betegek aránya nem változott, továbbra is 6% körül mozog. Vagyis feltételezhetően csak azért nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, mert egyre több tesztet végeznek el naponta országszerte.

Nem kormánypárti politológusok szinte egybehangzó véleménye szerint a kormányzatnak két további célja is lehet a karanténnal a járvány megfékezésén túl. Az egyik: visszafogni a költségvetési kiadásokat, például az iskolai tanárok fizetésének megkurtításával. A másik: előkészíteni a talajt az ősszel esedékes önkormányzati választások esetleges elhalasztásához, miután a „nép szolgái” jelenleg enyhén szólva nem állnak nyerésre a legtöbb régióban.

A karanténintézkedések nem különösebben népszerűek a lakosság körében, ezért Kijevben lehetőség szerint nem is igen emlegetik azokat. A Miniszteri Kabinet makacsul kitart amellett, hogy igyekeznek megóvni a gazdaságot, ezért országos korlátozó intézkedésekre csak végső esetben kerülhet sor, addig pedig marad a jelenlegi úgynevezett adaptív karantén, amelynek lényege, hogy a szükséges lépésekről az adott megyében kialakult helyzetnek megfelelően helyben döntenek.

A helyi vezetőket rendszerint nem szükséges különösebben győzködni a járvány-megelőzési intézkedések alkalmazásának hasznáról. Kárpátalján például a hétvégére leállították a tömegközlekedést.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mi értelme a karanténnak, ha a lakosság nem hisz benne, s nem is tartja be az előírásokat. Az alkotmány napja miatt adódott hosszú hétvégére a karantén ellenére turisták ezrei lepték el Odesszát, s a biztonsági intézkedéseket sem a tengerparton, sem a város utcáin, sem a tömegrendezvényeken nem tartották be az üdülők.

A tömeges szabályszegésért a kormányzat a helyi hatóságokat tette felelőssé, ennek ellenére nem valószínű, hogy bezáratnák a strandokat Odesszában és környékén, vagy a többi tengerparti régióban. Különösen azok után, hogy a strandolást korábban maguk az országos hatóságok engedélyezték, az emberek pedig nagy számban foglaltak le szálláshelyeket a tengerpart közelében. Ehelyett ismét arról hallani, hogy a megyei közegészségügyi orvosok újabb javaslatokat készítenek elő a karantén szigorítására azokban a térségekben, ahol a járványmutatók rosszabbak a kormány által meghatározott alsó értékeknél. Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetéséről az érintett régiók illetékes bizottságai dönthetnek már a napokban. Az országban jelenleg 13 megye nem számíthat a karanténintézkedések lazítására, s Kárpátalja sajnos közéjük tartozik.

(zzz)