Covid–19: Javult a helyzet, de Kárpátalján szigorítottak
Ukrajnában valamelyest engedett szorításából a koronavírus az utóbbi napokban, az ország különböző régióiban azonban szinte naponta hoznak egymásnak néha ellentmondó intézkedéseket a helyi hatóságok a hol javuló, hol ismét rosszabbra forduló járványhelyzetre reagálva. Ugyanakkor számos európai ország ismét korlátozta az ukrán polgárok beutazását.
Nyolc megyében marad a szigor
Optimistán nyilatkozott a járványhelyzetről Denisz Smihal miniszterelnök azon a hétfői konferenciahívásos tanácskozáson, amelyen Volodimir Zelenszkij elnök is részt vett. Aznap az Egészségügyi Minisztérium „csupán” 543 újabb esetről számolt be, vagyis a napi fertőzési adat immár nem közelített a lélektani határnak számító ezerhez. Sokat ront azonban a hír értékén, hogy az előző napon még több mint 800 új beteget regisztráltak.
„Az Egészségügyi Minisztérium mutatói a koronavírus ukrajnai terjedésének stabilizálódását is mutatják. Ez tükröződik az aktív betegek statisztikájában és a kórházi ápolás szintjén, amely az elmúlt hetekben szinte változatlan” – idézi a miniszterelnököt a kormány weboldala.
Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter a beteg egészségügyi dolgozók számának csökkenéséről számolt be. Arányuk jelenleg 6%. Szerinte ez annak az eredménye, hogy helyesek voltak és meghozták gyümölcseiket az egészségügyi dolgozók védelmét célzó kormányzati intézkedések.
A hétfői állapot szerint az ország nyolc megyéje nem állt készen a kormányzat által megállapított kritériumok alapján a karanténintézkedések lazítására, köztük Kárpátalja sem. A legtöbb eset változatlanul Lemberg (Lviv) megyében fordult elő (6301), amelyet Kijev főváros (5602) és Csernyivci megye (5018) követ, majd Rivne megye (4190) és Kárpátalja (3375) következik.
Kárpátalján múlt héten a megbetegedések számának növekedése miatt a karantén szigorításáról döntött az illetékes megyei bizottság. Így a közétkeztetési intézmények és a szórakozóhelyek nyitvatartását kijevi idő szerint 22 órában korlátozták. Ezenkívül július 4-től megtiltották a megye egész területén a tömegrendezvények (esküvők, érettségi bankettek, halotti torok stb.) céljából helyiséget bérbe adó intézmények működését. Korlátozták az istentiszteletek megtartásának lehetőségét is: ezekre kizárólag szabad ég alatt, valamennyi járványmegelőzési intézkedés szigorú betartásával kerülhet sor. Ezenkívül az Ökörmezői járásban betiltották az iparcikkpiacok működését.
Hétfőn Ungváron több tucat helyi vállalkozó tiltakozott a korlátozó intézkedések ellen a megyei közigazgatási hivatal épülete előtt. Elsősorban a nyitvatartási idő korlátozását panaszolták fel – hiába. Ökörmezőn a mukachevo.net tájékoztatása szerint a kereskedők útlezárással tiltakoztak az iparcikkpiac bezárása miatt.
Korábban három másik ukrajnai megyében is szigorításokról döntöttek. Harkivban például betiltottak minden olyan rendezvényt, amelyen tíznél többen vesznek részt. Megtiltották azoknak a közétkeztetési intézményeknek a működését is, amelyek nem rendelkeznek terasszal. Voliny megyében a szabadtéri pihenőhelyek látogatásának szabályain szigorítottak, Lembergben az éjszakai szórakozóhelyek működését korlátozták. Mindeközben Kijevben, ahol egy hete még a karanténintézkedések további szigorítása volt napirenden, most a lazítás mellett döntöttek: hétfőtől eltörölték a szórakozóhelyek és mozik számára alig öt nappal korábban bevezetett nyitvatartási korlátozást. Vitalij Klicsko polgármester mindazonáltal megjegyezte, hogy továbbra is tilos 22 óra után tömegrendezvényeket tartani és a szórakoztatóközpontokat nyitva tartani.
Külföldön szigorítanak
Külföldön egyelőre nem látják a fényt az alagút végén, ami az ukrajnai járványhelyzetet illeti.
Lengyelországban július 3-tól ismét kötelezővé tették a karantént az Ukrajnából repülővel érkezők számára.
Szlovákiába hétfőtől csak negatív RT-PCR-teszt felmutatásával léphetnek be az országban tartózkodási engedéllyel rendelkezők és családtagjaik, valamint az országon átutazók, akik a célországban rendelkeznek tartózkodási engedéllyel.
Július 4-től megváltoztak a Magyarországon történő átutazás szabályai. „Tranzitálni kizárólag a Záhony/Csap vagy az Asztély/Beregsurány határátkelőn lehet” – olvasható egyebek mellett a Magyarország Ungvári Főkonzulátusának weboldalán megjelent rövid közleményben. A police.hu weboldal tájékoztatása szerint azon személyek, akik a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló rendelet értelmében nem utazhatnak Magyarországra, az Operatív Törzs javaslata alapján, a Kormány döntésének megfelelően a humanitárius korridor használatával átutazhatnak az országon – amennyiben nem áll fenn Covid–19-fertőzés gyanúja. „A kijelölt útvonalat nem hagyhatják el, és csak a kijelölt határátkelőhelyeket, üzemanyagtöltő állomásokat, illetve pihenőhelyeket vehetik igénybe” – áll a tájékoztatóban.
Görögországból július 4-én jelentették, hogy 17 ukrajnai turistát helyeztek őrizetbe, amint leszálltak a repülőgépről – turistákat, átutazóban az EU-ba tartó diákokat, EU-s polgárok családtagjait, munkaügyben utazókat stb. Azóta az ukrán diplomatáknak köszönhetően egy kivételével valamennyien hazatérhettek, a sajtóban ugyanakkor felmerült a kérdés, hogyan indulhattak útnak egyáltalán, ki engedte felszállni őket a járataikra, tudván, hogy Görögország semmilyen célból nem fogad ukrán polgárokat? Ukrajnában minden hivatali ember csak a vállát vonogatta. Később diplomáciai körökben emlékeztettek, hogy Görögország júniusban engedélyezte az ukránok beutazását, majd július elsejétől brüsszeli nyomásra ismét megtiltotta, miután nem vették fel Ukrajnát azon országok listájára, amelynek polgárai kéthetes karantén nélkül utazhatnak be az EU-ba.
Iskola: menni vagy nem menni?
Közben a helyi hatóságok egyre ingerültebben érdeklődnek az Oktatási és Tudományos Minisztériumnál aziránt, hogy szeptember 1-jén mennek-e iskolába a diákok vagy sem?
Szerhij Skarlet megbízott oktatási miniszter közölte, „vegyes oktatás (offline és online)” bevezetését fontolgatják a tanulók számára.
„Lehetséges az iskolalátogatás vegyes formája – részben offline, részben online. Elképzelhető, hogy a gyerekek váltásokban fognak járni. Nemcsak a biztonságos egészségügyi feltételekkel kapcsolatos anyagokat kell kidolgozni, hanem a képzés feltételeit is, hogy a gyermekek szocializálódhassanak” – elmélkedett a tárcavezető az lb.ua-nak adott hétvégi interjújában.
Hozzátette, az ukrán iskolások szülei ellenzik a távoktatást, mert nem hiszik, hogy a gyermekek oktatásának ez a formája hatékonyan helyettesítheti a hagyományosat.
(zzz)
