Hogyan járhatnak el a gyermekek idős szüleik nevében?

2020. július 21., 10:52 , 1015. szám

„Idős édesanyám már a napi teendőkkel is alig birkózik meg, a hivatali ügyintézésről nem is szólva. Még a nyugdíj átvétele, a közüzemi számlák fizetése is gondot jelent számára. Mit kell tenni, hogy a testvéreimmel eljárhassunk a nevében?”

– A legelterjedtebb módja annak, hogy a gyermekek eljárjanak idős szüleik nevében az, hogy az apa vagy az anya meghatalmazást állít ki a nevükre. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 244. cikkelyének 2. pontja szerint a meghatalmazás írott dokumentum, amelyet egy személy ad ki egy másik személynek harmadik fél előtti képviseletéhez. A Ptk. 255. cikkelyének 2. pontja értelmében az átruházáson alapuló meghatalmazás közjegyző által hitelesítendő.

A meghatalmazások a legkülönfélébbek lehetnek. Adható meghatalmazás egy konkrét cselekedet vagy feladat végrehajtására, de egyidejűleg több feladat ellátásával is megbízhatja a szülő gyermekét, sőt, olyan dokumentum kiállítására is lehetőség van, amely általános képviseletet tesz lehetővé a megbízott számára. Kiállítható meghatalmazás egy konkrét alkalomra, egy bizonyos időszakra, de határidő nélkül is, ez utóbbi esetben a meghatalmazás visszavonásig érvényes.

A meghatalmazásnak minden esetben tartalmaznia kell: a megbízás kiadásának időpontját, a megbízó és a megbízott azonosításához szükséges személyes adatokat, a megbízás tárgyát.

Sok múlik azon, hogy körültekintően, a lehető legpontosabban fogalmazzuk meg a megbízás tárgyát, mert ezzel megelőzhető egyfelől, hogy idővel újabb meghatalmazások elkészítésére legyen szükség, másfelől elkerülhető, hogy a megbízott szándékosan vagy akaratán kívül túllépje megbízatása kereteit. Ilyenkor ugyanis az általa végrehajtott cselekmény semmisnek minősül – hacsak a megbízott utóbb külön jóvá nem hagyja azt.

A közjegyzők általában rendelkeznek a leggyakrabban alkalmazott meghatalmazás-mintákkal, amelyeket azután a megbízóval közösen hozzáigazíthatnak az adott körülményekhez és célokhoz. Az sem árt, ha ügyvédtől kérnek tanácsot, mielőtt a közjegyzőhöz fordulnak. Ez különösen akkor megfontolandó, ha a megbízottnak a megbízó vagyonát érintő kérdésekben, például ingatlanügyekben is el kell járnia.

Ma már a közjegyzők szükség esetén „házhoz mennek”, tehát nem akadály, ha a megbízó mozgásában korlátozott – amennyiben kész megfizetni a szolgáltatás árát. Faluhelyen, ahol nincs közjegyző, a nyugdíj, postai küldemény átvételére feljogosító megbízást a helyi önkormányzat erre felhatalmazott tisztviselője is hitelesítheti.

Végső esetben az idős személy cselekvőképességének korlátozása is szóba kerülhet, ám ezt csak a bíróság jogosult elrendelni. A Ptk. 36. cikkelye értelmében a bíróság akkor korlátozhatja egy természetes személy cselekvőképességét, ha az olyan mentális rendellenességben szenved, amely jelentősen befolyásolja azt az adottságát, hogy belássa cselekedetei következményeit és/vagy képes legyen irányítani azokat.

A Ptk. 37. cikkelyének értelmében a korlátozott cselekvőképességű személyt gondnokság alá helyezik. A gondnokság alá helyezett személy csak kisebb jelentőségű ügyekben járhat el önállóan, minden egyéb esetben gondnoka jár el, illetve dönt a nevében.

hk